Tanáraink a 19-20. században

c. konferencia

Rendező:

WJLF vallástudományi szakok – MSZT Oktatászsociológiai Szakosztáyl

Időpont: 2004 dec. 18. szombat 9-18 h

Előadásonként 15 perc, három-négy előadás után 40 perc vita és szünet. Az előadások sorrendjét a helyszínen jelentkezési alapon határozzuk meg, figyelembe véve vonatok indulását és más kényszereket.

Helyszín: Budapest, VIII. Dankó út 9-11.

Az intézmény megközelíthető a Blaha Lujza tér Népszínház sarokról induló 99-es busz Mátyás téri megállójától illetve a Baross utca és Kálvária tér sarka felől. (Itt a 83-s trolibusz áll meg, melyre Kálvin téren, Fővám téren, a Nagykörút és Baross utca sarkán, Orczy téren lehet felszállni.) Egy kék vaskapun kell csöngetni.

TEMATIKAI ORIENTÁCIÓ

A konferencián tanárok, tanári csoportok strukturált illetve összehasonlító életrajzával foglalkozó előadásokat várunk. Mindhogy a legtöbb felsőoktatási intézmény, tanszék egykori magántanári kara a közoktatásban szolgált, bármely felsőoktatási intézmény saját „tudománytörténetének” személyi háttere, azaz az egykori professzorok életrajza is a konferencia-előadás tárgya lehet. Fő szabályként olyan tanárok, professzorok az érdekesek, akik pályájuk egyrészét 1850 és 1950 között futották.

Közismert, hogy Magyarországon rengetegen foglalkoznak a 19-20. századi tanárokkal, néhányan szociológusként, néhányan hivatásos neveléstörténészként, felsőoktatástörténészként, de nagyon sokan vannak, akik egy-egy iskola, egy-egy tanszék tanárainak életével és munkásságával foglalkoznak, mint ahogy olyanok is, akik egy-egy szakma jelesei – példádul történelemtanárok vagy kémiatanárok stb. – iránt érdeklődnek. Mindezeket az érdeklődőket várjuk.

Az előadóknak az alábbi szempontok (vagy egy részük) figyelembevételét javasoljuk, mikor az általuk választott tanárokat, tanárcsoportot bemutatják:

– a tanárok felekezeti hátterét és vallásváltoztatásait

- a tanárok regionális hátterét, az egyes települések tanári foglalkozás választására presszionáló hatását

- a tanárok szüleinek társadalmi változóit

- a tanárok „nevesebb” szüleinek hatását (tehát többgenerációs tanárértelmiség, vagy másféle értelmiség jelenlétét)

- a tanárokat kibocsátó gimnáziumok, reáliskolák összetételét, egyes alcsoportokra nézve a tanárok ottani eredményeit, illetve a tanárok tanárainak pályára orientáló hatását

- a tanárok egyetemre lépési korát

- a tanárok egyetemi tanulmányainak eredményességét, mégpedig részben a nominális kitűnőség, részben az esetleg már egyetemistaként megjelentetett cikkek kategorizálásával. A tanulmányok e szakaszában már külön jellemzendő az egyetem szaktudományos tárgyaiból és a tanárképzéshez szükséges tárgyakból felmutatott eredményesség

- a tanári pályaív jelzéseit, hogyan alakul az óraadó, helyettes és rendes tanári kinevezések, fizetési fokozatok közötti előléptetések rendszere, felsőoktatási állásba kerülés stb.

- A tanárok mozgását az iskolák között, ennek vélhető személyes illetve tanügy-igazgatási indítékait, az iskolák, mint munkahelyek presztizssorrendjét

- A tanárok iskolán belüli tevékenységét: igazgatói megbízások, szakmai munkaközösség vezetés, szakkörvezetés, osztályfőnökösödés, iskolai ünnepségek koordinálása, szerep iskolán belüli egyesületekben

- A tanárok iskolai munkájának tartalmilag megragadható elemeit: helyi tantervalkotás, tankönyvválasztás, diákjaik tanulmányai eredményessége, továbbtanulási valószínűsége, az értesítőkben közölt tanári cikkek tartalmi elemei, óraszám, tanítás magasabb és alacsonyabb ill. a-b-c osztályokban…

- A tanárok iskolán kívüli szakmai szerveződésének megragadható elemeit: tanáregyesületi tagság, publikálás pedagógiai folyóiratokban, pedagógiai könyvek publikálása

- A tanárok tanügy-igazgatási elismerésének megragadható jeleit: óralátogatói megbízások, érettségi elnöki megbízások

- A tanárok iskolán kívüli szaktárgyi-szaktudományos működését: elsősorban a szaktudományos folyóiratokban megjelent publikációk, szaktudományos könyvek és füzetek publikálása alapján, szaktudományos egyesületekben való tagság alapján, ottani tisztségek alapján. A tudományos világ kitüntetésekben ill. magántanári címben megnyilvánuló elismerése alapján, könyveiről írt kritikák alapján, tudományos folyóiratokban megjelent nekrológok alapján.

- A tanárok iskolán kívüli társadalmi működését, társadalmi kapcsolatainak megragadható jegyei., pl. házasság, társadalmi egyesületi tagságok, szabadkőműves páholy-tagság, helyi egyházi funkciók, helyi képviselőtestületi tagságok, nem szaktudományos és nem pedagógiai publikálás a helyi sajtóban, frontszolgálat, tiszti fokozatok elérése

- A tanárok halála – azaz élettartama.

A KONFERENCIA PROGRAMJA

Megnyitó

Nagy Péter Tibor

Előadók

Bara Zsuzsa: A Kemény Zsigmond tanárai

Gordon Győri János: Mestertanárok a magyartanításról

Karikó Sándor: Somogyi József és a pedagógia

Kenesei Andrea: Simonyi Zsigmond (1853-1919) életművéről

Kiss Katalin: Hacker Ervin élete és munkássága

Madai Sándor: Kiss Géza élete és munkássága

Mayer Erzsébet: Babits életút…

Nádor Orsolya: Párhuzamos életrajzok

Varga Norbert - Barabási Kun József

Pethő László: Czettler Jenő

Schweitzer Gábor: Tuka Béla és a jogakadémiai tanárság

Szabó Anita: Szentkirály-szabadjai Márffy Ede

Szabó Krisztián : Kováts Andor

Szabó T. Attila: Biológus tanárok a Bolyai Tudományegyetemen a huszadik század derekán

Szemesi Sándor: Flachbarth Erno

Tokaji Ildikó: Egy műegyetemi tanár pályája

Trencsényi László: Egy századvégi titán a századelőn Waldapfel János”