Kecskési Tollas Tibor egykori csendőrtiszt örökös MUOSZ-tagságának felülvizsgálatát sürgetik
Több mint hetvenen csatlakoztak Kertész Péter és Róbert
László kezdeményezéséhez, amelyben Kecskési Tollas Tibor egykori csendőrtiszt
örökös tagságának felülvizsgálatát sürgetik a Magyar Újságírók Országos
Szövetségének elnökségétől.
legújabb
hozzászólás:
dr. Eötvös Pál MÚOSZ Elnök
Második nyílt (civil) levél
Tisztelt Elnök úr!
Köszönöm, hogy az Önnek küldött nyílt levelem
közzétételéhez (honlapjukon) hozzájárult. Igaz, közvetlenül nem válaszolt rá,
de én ezt a gesztusát egyfajta feleletnek észlelem. Még egy kéréssel fordulok
Önhöz. Nem vagyok a MÚOSZ tagja, bár az
alapszabályzat értelmében jelentkezhetnék (2001 óta jelennek meg írásaim
köztémákban, elébb a nyomtatott, utóbb az elektronikus sajtóban (is). Beérem
azonban azzal a szerény lehetőséggel, amelynek biztosítását itt szorgalmazom.
Tegye meg tehát, hogy intézkedik, miszerint e
levelem szintén olvasható legyen a MÚOSZ-honlapon.
Indokom: Ön olyan üzenettel reagált Kertész Péter és Róbert László érdemes
újságírók szóban forgó kezdeményezésére, továbbá – a kétségtelenül immár
számomra is elfogadható rezonálása mellett – olyan véleményt fogalmazott meg a
Vasárnapi Hírek munkatársának, Vasvári G. Pálnak a publicisztikájához („Hallgat
a mély”, közreadva Önök által), hogy az ezekben formulázott álláspontjai,
nézetem szerint, számos polgártársam megütközését váltja ki (nem pusztán az
enyémet). A következőkben ennek adok hangot. (Kiemelések tőlem.)
Először. A vitatott személy, az Ön állításával
ellentétben, idézem: „(…) a büntetésből a beregszászi őrszázadba vezényelt
csendőrtiszt az első lehetséges alkalommal – kockázatot, és az előzmények után
valódi kockázatot /!/ vállalva – kéri azonnali áthelyezését. Az Örökös Tagok
Testületének nyilatkozata valószínűsíthetően erre utal, amikor azt mondja, hogy
ha a nehéz időkben mindenki úgy viselkedett volna, akkor könnyebben nézne
szembe az ország saját múltjával”, semmiféle életveszélyt nem vállalt (lehet,
hogy ő így érezte, de ilyen nem volt, legalábbis forráskritikával erre jutunk).
Bizonyítok, ráadásul Kecskési egyik apologétájával.
Kecskési Tollas
Tibort „Április 25-én Beregszászra vezényelték, ahol a zászlóalj szálláscsináló tisztje volt. Az alakulat május első napjaiban
érkezett meg a városba. A helyi gettó ekkor már állt a téglagyár területén. A
városi rendőrkapitányság feladata volt ellátni a beregszászi gettó őrzését.
Mivel azonban erre a célra kevés volt a rendőr, a gettó felügyeletét május
elején a csendőrség vette át. A téglagyár őrzését, Fery
Pál csendőr főhadnagy vezetésével, a nagyváradi csendőriskola két szakasza
látta el. A Beregszászra vezényelt csendőrosztály parancsnoka Borgói János őrnagy volt. Kecskési Tibor nem a gettó
területén, hanem a városban lakott, Radnai László főhadnaggyal. A téglagyárban összezsúfolt zsidók sorsába nem volt beleszólása
[micsoda ködös fogalmazás! – Fekete György], ott Fery
Pál mellett német részről egy Stankutsch vezetéknevű
SS Untersturmführer intézkedett. Egy alkalommal,
amikor az embertelen bánásmódról értesült, legénye előtt dühösen kifakadt, és
kijelentette: legszívesebben otthagyná a csendőrséget. Erre azonban – érthető
módon – nem volt lehetősége, sőt a gettótól sem tudta végleg távol tartani
magát, miután felső parancsra az ő szakaszát is kivezényelték május 15-én a
beregszászi állomásra, hogy csendőrei a bevagonírozásnál sorfalat álljanak a
szerelvény mellett.
Kecskési
főhadnagy emberségét sértette, hogy Borgói őrnagy az
állomáson egy első világháborús hadirokkant zsidó kabátjáról letépte a
kitüntetést. Felháborodásában zászlóaljparancsnokától, Nagy II.
István alezredestől áthelyezését kérte. Felettese
azonban, aki maga sem értett egyet a
brutális módszerekkel, ehhez nem járult hozzá. Ekkor érkezett Beregszászra édesapja barátja, Olchváry
Milvius Attila csendőr tábornok, aki megértette
nehéz helyzetét, és kérésének eleget téve szakaszával kirendelte három
Tisza-híd őrzésére. Új állomáshelye Tiszaújlak volt,
ahol május 18-tól szeptember elejéig teljesített
szolgálatot.” Forrás:
Juhász László: Tollas Tibor igazsága. In: Kortárs, 2006. április. – http://www.kortarsonline.hu/0604/juhasz.htm
Blaszfémikus megjegyésem:
a gázkamrába lökött zsidóknak lehetett egy olyan vigasza, hogy elvétve ugyan,
de adódtak némelyek, akik nehéz szívvel terelték a rájuk váró halálba őket…
Másodszor. Szintén őszintétlenség és/vagy önbecsapás
arra hivatkozni, hogy Kecskési Tollas a vagonba zsuppolásban a helyszín
biztosításával részt vett ugyan, de ezt, az életét akkor konkrétan fenyegető
kényszerhelyzetben cselekedte („parancsra tette”), hiszen fegyveres testületben
professzionális szolgálatot teljesíteni a mindenkori érintettek számára – tudottan!
– veszélyes üzem. Kecskési meg társai pedig letették
az esküt, hogy az életük árán is… Azonban magyar királyi honvédség és
csendőrség állománya esküjét nem
polgártársaik, civil emberek, különösen nem öregek, gyerekek halálba küldéséhez
segédkezésre tette! (Nem beszélve arról, hogy Kecskési mindezek után, később, Szálasi nemzetvezetőre is fölesküdött, hiszen
továbbszolgált 1944. okt. 15-dikét követően.)
Különben azt, hogy Kecskési ott volt, özvegye igazolja, mégpedig az Önök által
is közölt, idén február elején Németországból küldött levelében (amelyet
nyilvánvalóan nem az ÁVO karmai közt írt).
Harmadszor. Csúsztatás a Legfelsőbb Bíróság rehabilitáló
ítélete mögé beállni, ugyanis az Önök részéről elutasított protestációnk
erkölcsi, s nem jogi természetű.
Összegezve. Nagyon
kérem, fogadja el a MÚOSZ Elnökeként, hogy „asszisztens deportáló soha, semmilyen
körülmények között, semmiféle érdemekre tekintettel nem lehet erkölcsi
példakép!” Ez esetben, Elnök Úr, Ön nagyon komoly méretékben segítene
egy hasonló, immár egész társadalmunkra kiható, lelket tisztító folyamatot,
mint amely Németországban a náci múlttal szemben, a holokausztért
viselt felelősség vállalása jegyében már korábban végbe ment, s akkor talán
egyetlen Nobel-díjas írónk sem érezné otthontalannak magát országunkban… Megismétlem. Erkölcsi példaképpé lenni kevés, hogy Kecskési utólag felmentését kérte
feletteseitől. Ellenben, ha ott helyben megtagadja a rá, és a konkrét helyszíni
feladatára vonatkozó parancsot, sőt – horribile dictu! – rálő a deportálást végrehajtó bajtársaira
(mondjuk, megkísérelve a zsidók kiszabadítását; Bajcsy-Zsilinszky lőtt a Gestápóra, amíg tölténye volt…), az
természetesen más megítélést indukálna.
A kérdés nem Braham
vagy Kende…
2008. február 29.
Tisztelettel: Fekete György mentálpedagógus
Ui.: Fenti levelem szintén publikus
Jelen
honlap mellett közölte még:
http://www.nol.hu/cikk/483562/
http://www.portal.ghost.hu/gindex.php?pg=7845346
http://www.antifasiszta.hu/hirek/52
Fekete
György [első] nyílt levele Eötvös Pálhoz, a MUOSZ
Elnökéhez
Eötvös Pál úr
MUOSZ elnöke
Tisztelt Elnök úr!
Időről időre minden közösség
életében kikerülhetetlenül előfordulnak döntések, amelyek erkölcsi mintául
szolgálnak. Ilyen volt az Önök állásfoglalása Kecskási-Tollas
Tibor ügyében. E döntésük hatása túlhaladja hivatásrendi szerveződésük
határait, messze társadalmi kisugárzású. Ennélfogva jómagam, mint aki ugyan nem
tagja szövetségüknek, ám közügyekben rendre megszólaló állampolgár
és akinek felmenői között pusztított a hazai holokauszt,
továbbra is tiltakozom a nevezett néhai, zsidónak minősített honfitársaink
1944-es deportálását kiszolgáló csendőrtiszt, utóbb költő, örökös MUOSZ-tagságának Önök általi megerősítése ellen.
Kérdezem, miként fogják utódaink
megkülönböztetni a jó és rossz cselekedeteket egymástól, miféle morális tájolót hagyunk rájuk, ha Önöket követve még
példaképnek is beállítunk (lásd bírált határozatuk) efféle figurát. Elég
a köntörfalazásból. Vagy Kecskési-Tollas Tibor és a
hozzá hasonlóak találtatnak könnyűnek, vagy Bajcsy-Zsilinszky Endre, Ságvári Endre, Salkaházi Sára,
Szenes Hanna!
Követelem, hogy társaságuk szüntesse
meg a kifogásolt személy örökös tagságát, s az illetőt ezáltal
zárja ki értékrendjéből (mert itt az igazán vitatott kérdés, a tényleges
eltérés közöttünk).
Amennyiben pedig van Elnök Úrban
civil kurázsi, intézkedik, hogy levelemet és alább olvasható keserű írásomat elhelyezteti
a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elektronikus honlapján.
Tisztelettel: Fekete György
Mi
vagyunk a hunyók…
Országnak-világnak tisztelettel jelentem – a hunyók mi
vagyunk. Igen mi, akik nem látjuk be, hogy néhai Kecskési-Tollas
Tibort, magyar királyi csendőr főhadnagy urat, utóbb Hazánk Koszorús Költőjét
és Aranyihletésű Zsurnalisztáját igazából a Magyar Antifasiszta Ellenállás – jó
előrelátással – küldte elvégezni a Ludovikát, majd a
csendőrtiszti tanfolyamot. A beregszászi gettót biztosító-kiszolgáló fegyveres
irodai személyzetbe is külön konspirációk révén került. A feladat messze
humanitárius volt, csak ezt mi, idegen szívű, nemzetietlen bitangok vonakodunk
elismerni: főhadnagy úr, amikor eljő az idő, illatos
keszkenővel itassa fel a bevagonírozásra
felsorakoztatott Mózes-vallásúak gyermekeinek homlokán gyöngyöző
izzadságcseppeket, valamint csupán enyhe ajakérintéssel (vagy még azzal se)
társuló kézcsókkal segítse fel a zsidómagyar
úrhölgyeket a rámpáról a gondosan előkészített marhavagonokba. Azt is eléggé el
nem ítélhető módon tagadjuk, a magunkfajták, hogy mind e közben Kecskési-Tollas Tibort, Honunk Hervadhatatlan Érdemű Nagy
Fiát, súlyos, őt mélyen meggyötrő lelki válság
terhelte (konkrétan és szakszerűen fogalmazva: kritikus mértékű depresszió
uralta), mivel gondozottjai, gyámolítottjai elől tapintatból el kellett
titkolnia a végállomás, Auschwitz valódi szerepkörét.. Mert ha ezt nem teszi
meg, az bizony tényleg gáz lett volna.
Tehát ezúton köszönjük Eötvös Pál úrnak, a Magyar Újságírók
Országos Szövetsége elnökének, továbbá e társulat Örökös Tagjainak, miszerint
kegyeskedtek rámutatni: „ha Kecskési Tollas Tibor …
viselkedése, magatartása a vészterhes időkben általános lett volna, ez, az
ország, a magyarság számára aggálytalanabbá tenné az ezekkel a nehéz időkkel
történő szembenézést”.
Vagyis lemostuk az 1944-es gyalázatot. Sőt, nem is úgy
volt az a Holokauszt!
Bűnbánó főhajtással:
Fekete György
mentálpedagógus, azok egyike, akik ágálni merészeltek
Kecskési Tollas-Tibor, a Múzsák Korbácsának örökös MUOSZ-tagsága
ellen
ALAPDOKUMENTUMOK
Kertész Péter és
Róbert László
beadvány a MUOSZ Elnökségéhez. = http://nol.hu/cikk/481107/
A MÚOSZ
Elnökségének
határozata (2008. január 24.) = http://www.muosz.hu/muhely/elnoksegi_hatarozat.doc
A MUOSZ
közleménye:
Vizsgálat Kecskési Tollas Tibor „örökös tagságának” ügyében
2008. február 15. péntek; utolsó frissítés:
2008. február 18. hétfő
= http://muosz.hu/cikk.php?page=mozaik&id=1439&fo=2&iid=0
Aláírók Kecskési
Tollas ellen.
A MÚOSz dokumentumokat tett közzé az ügyről. NOL •
Népszabadság Online • 2008. február 18. = http://www.nol.hu/cikk/482072/
Hullik a forgács… Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke nyílt levélben reagált a Kecskési
Tollas-ügyben kezdeményezett kampányra. 2008. február 18. hétfő, 16:10. = http://www.muosz.hu/muhely/nem_kecskesi_tollasra.doc
Az örökös tagok
állásfoglalása a
Kecskési Tollas-ügyben. 2008. február 20. szerda
= http://www.muosz.hu/cikk.php?page=mozaik&id=1443&fo=2&iid=0
Kende Péter [Örökös Tag] 2008. február 21-én délután a MÚOSZ
elnökének küldött elektronikus levélben jelezte, hogy az Örökös Tagok
Testületének állásfoglalását ugyan tartalmilag korrektnek és
kiegyensúlyozottnak tartja, de a fogalmazásával nem elégedett. Az alábbiakban a
közleményt kiegészítő személyes nyilatkozatát közöljük. = http://www.muosz.hu/muhely/kendepeter_levele.doc
SZAKVÉLEMÉNYEK, EGYÉB
DOKUMENTUMOK
Jegyzőkönyv az örökös tagok 1997.
február 14-én tartott üléséről, amelyen elfogadták Kecskési Tollas Tibor
soraikba való felvételét. = http://www.muosz.hu/muhely/jegyzokonyv_1997.02.14.doc
Godó Ágnes: Adalék (Kecskési
Tollas Tibor életrajzához) = http://www.muosz.hu/muhely/godo_agnes.doc
Sándor Zsuzsanna: Bűnös? Nem bűnös? Bizonyítékok
hiányában. 168 Óra. 2004. október 22. (2004/42. szám)
= http://www.168ora.hu/cikk.php?id=2816
Stark Tamás: A leporolt „Kecskési
Tollas Tibor-ügy”. 168 Óra, 2004/44. szám. =
http://www.muosz.hu/muhely/168ora_starktamas.doc
Holocaust
Dokumentációs Központ
és Emlékgyűjtemény Közalapítvány levele Kecskési Mária részére. (Budapest,
2004. október 27.) = http://www.muosz.hu/muhely/holocaust_emlekkozpont_nyilatkozat.doc
Juhász László: Tollas Tibor igazsága.
= http://www.kortarsonline.hu/0604/juhasz.htm
Kecskési Mária levele férje ügyében a
MUOSZ Elnökéhez. (München, 2008. február 7.)
= http://www.muosz.hu/muhely/kecskesine__levele_muosznak.doc
Kecskési Mária (Kecskési Tollas
Tibor özvegye), etnológus: Ne bis in
idem. (München, 2008 február
7.)
= http://www.muosz.hu/muhely/kecskesine_levele_sofarhoz.doc
Balog János a MÚOSZ
Örökös Tagok Testületének elnöke 2008. február 20-ára összehívja a testület
ülését. (Budapest, 2008. február 13.) = http://www.muosz.hu/muhely/BalogJanos_levele.doc
TOVÁBBI RÉSZLETEK:
Kiseprűznék a MÚOSz-ból Kecskési Tollast. Kertész Péter és Róbert
László levele, aláírásgyűjtés
NOL •
Népszabadság
Online • 2008. február 13. = http://nol.hu/cikk/481107/
Léderer Pál: MÚOSz: az örökös tagok
megvitatják a Kecskési Tollas-ügyet. NOL • 2008. február 15. = http://nol.hu/cikk/481806/
Aláírók Kecskési
Tollas ellen.
A MÚOSz dokumentumokat tett közzé az ügyről. NOL •
Népszabadság Online • 2008. február 18. http://www.nol.hu/cikk/482072/
Kecskési Tollas marad,
Kertész kilép.
NOL •
Népszabadság Online • 2008. február 21. http://nol.hu/cikk/482418/
Kecskési-Tollas-ügy: Braham aláírt, Dési is kilépett. NOL •
Népszabadság Online • 2008. február 22.
= http://www.nol.hu/cikk/482441/
Kende Péter [Örökös Tag] 2008. február 21-én délután a MÚOSZ
elnökének küldött elektronikus levélben jelezte, hogy az Örökös Tagok
Testületének állásfoglalását ugyan tartalmilag korrektnek és kiegyensúlyozottnak
tartja, de a fogalmazásával nem elégedett. Az alábbiakban a közleményt
kiegészítő személyes nyilatkozatát közöljük. = http://www.muosz.hu/muhely/kendepeter_levele.doc
Randolph L. Braham is csatlakozott a petíció aláíróihoz. (Levelét lásd az
alábbi írásban.)
Dési János, a Népszava munkatársa
is kilépett a MUOSZ-ból
Lásd: A Kecskési Tollas-ügy hullámverései.
Népszava, 2008. február 22. (11. o.)
= http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=1015687
Fekete György: Mi
vagyunk a hunyók… (2008.
február 22.) = http://www.muosz.hu/muhely/feketegy_hunyo.doc
Tamás Tibor: Ki szégyellje magát az
1944-ben történtekért? NOL • 2008. február 22. = http://nol.hu/cikk/482443/
Kecskési
Tollas-botrány: rágalmazás - tényekkel? NOL •
Népszabadság
Online • 2008. február 22. Kecskési
Tollas-botrány: rágalmazás - tényekkel? = http://nol.hu/cikk/482588/
Szunyogh
Szabolcs: Féltem a MÚOSZT-t (2008. február 25.) = http://www.muosz.hu/muhely/feltem_amuoszt.doc
Vasvári G. Pál:
„Hallgat a mély”. (2008. február 28.)
= http://muosz.hu/cikk.php?page=mozaik&id=1464&fo=2&iid=0
Donáth Ferenc: A sikerre való
tekintettel. Népszava, 2008. március 3. (7. o.) = http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=1016911NÉPSZAVA
Bűn és bűnhődés. = http://pocakosgondok.blogspot.com/2008/03/bn-s-bnhds.html
Sándor Zsuzsanna: Csendőrtoll. Kecskési
Tollas Tibor kétes múltja. 168 Óra, 2008. március 11. (10. sz.)
= http://168ora.hu/cikk.php?id=9550