Kecskési Tollas Tibor egykori csendőrtiszt örökös MUOSZ-tagságának felülvizsgálatát sürgetik

 

Több mint hetvenen csatlakoztak Kertész Péter és Róbert László kezdeményezéséhez, amelyben Kecskési Tollas Tibor egykori csendőrtiszt örökös tagságának felülvizsgálatát sürgetik a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökségétől.

 

legújabb hozzászólás:

 

dr. Eötvös Pál MÚOSZ Elnök

Második nyílt (civil) levél

 

Tisztelt Elnök úr!

Köszönöm, hogy az Önnek küldött nyílt levelem közzétételéhez (honlapjukon) hozzájárult. Igaz, közvetlenül nem válaszolt rá, de én ezt a gesztusát egyfajta feleletnek észlelem. Még egy kéréssel fordulok Önhöz. Nem vagyok a MÚOSZ tagja, bár az alapszabályzat értelmében jelentkezhetnék (2001 óta jelennek meg írásaim köztémákban, elébb a nyomtatott, utóbb az elektronikus sajtóban (is). Beérem azonban azzal a szerény lehetőséggel, amelynek biztosítását itt szorgalmazom.

Tegye meg tehát, hogy intézkedik, miszerint e levelem szintén olvasható legyen a MÚOSZ-honlapon. Indokom: Ön olyan üzenettel reagált Kertész Péter és Róbert László érdemes újságírók szóban forgó kezdeményezésére, továbbá – a kétségtelenül immár számomra is elfogadható rezonálása mellett – olyan véleményt fogalmazott meg a Vasárnapi Hírek munkatársának, Vasvári G. Pálnak a publicisztikájához („Hallgat a mély”, közreadva Önök által), hogy az ezekben formulázott álláspontjai, nézetem szerint, számos polgártársam megütközését váltja ki (nem pusztán az enyémet). A következőkben ennek adok hangot. (Kiemelések tőlem.)

Először. A vitatott személy, az Ön állításával ellentétben, idézem: „(…) a büntetésből a beregszászi őrszázadba vezényelt csendőrtiszt az első lehetséges alkalommal – kockázatot, és az előzmények után valódi kockázatot /!/ vállalva – kéri azonnali áthelyezését. Az Örökös Tagok Testületének nyilatkozata valószínűsíthetően erre utal, amikor azt mondja, hogy ha a nehéz időkben mindenki úgy viselkedett volna, akkor könnyebben nézne szembe az ország saját múltjával”, semmiféle életveszélyt nem vállalt (lehet, hogy ő így érezte, de ilyen nem volt, legalábbis forráskritikával erre jutunk). Bizonyítok, ráadásul Kecskési egyik apologétájával.

 

Kecskési Tollas Tibort „Április 25-én Beregszászra vezényelték, ahol a zászlóalj szálláscsináló tisztje volt. Az alakulat május első napjaiban érkezett meg a városba. A helyi gettó ekkor már állt a téglagyár területén. A városi rendőrkapitányság feladata volt ellátni a beregszászi gettó őrzését. Mivel azonban erre a célra kevés volt a rendőr, a gettó felügyeletét május elején a csendőrség vette át. A téglagyár őrzését, Fery Pál csendőr főhadnagy vezetésével, a nagyváradi csendőriskola két szakasza látta el. A Beregszászra vezényelt csendőrosztály parancsnoka Borgói János őrnagy volt. Kecskési Tibor nem a gettó területén, hanem a városban lakott, Radnai László főhadnaggyal. A téglagyárban összezsúfolt zsidók sorsába nem volt beleszólása [micsoda ködös fogalmazás! – Fekete György], ott Fery Pál mellett német részről egy Stankutsch vezetéknevű SS Untersturmführer intézkedett. Egy alkalommal, amikor az embertelen bánásmódról értesült, legénye előtt dühösen kifakadt, és kijelentette: legszívesebben otthagyná a csendőrséget. Erre azonban – érthető módon – nem volt lehetősége, sőt a gettótól sem tudta végleg távol tartani magát, miután felső parancsra az ő szakaszát is kivezényelték május 15-én a beregszászi állomásra, hogy csendőrei a bevagonírozásnál sorfalat álljanak a szerelvény mellett.

Kecskési főhadnagy emberségét sértette, hogy Borgói őrnagy az állomáson egy első világháborús hadirokkant zsidó kabátjáról letépte a kitüntetést. Felháborodásában zászlóaljparancsnokától, Nagy II. István alezredestől áthelyezését kérte. Felettese azonban, aki maga sem értett egyet a brutális módszerekkel, ehhez nem járult hozzá. Ekkor érkezett Beregszászra édesapja barátja, Olchváry Milvius Attila csendőr tábornok, aki megértette nehéz helyzetét, és kérésének eleget téve szakaszával kirendelte három Tisza-híd őrzésére. Új állomáshelye Tiszaújlak volt, ahol május 18-tól szeptember elejéig teljesített szolgálatot.” Forrás: Juhász László: Tollas Tibor igazsága. In: Kortárs, 2006. április. – http://www.kortarsonline.hu/0604/juhasz.htm

 

Blaszfémikus megjegyésem: a gázkamrába lökött zsidóknak lehetett egy olyan vigasza, hogy elvétve ugyan, de adódtak némelyek, akik nehéz szívvel terelték a rájuk váró halálba őket…

Másodszor. Szintén őszintétlenség és/vagy önbecsapás arra hivatkozni, hogy Kecskési Tollas a vagonba zsuppolásban a helyszín biztosításával részt vett ugyan, de ezt, az életét akkor konkrétan fenyegető kényszerhelyzetben cselekedte („parancsra tette”), hiszen fegyveres testületben professzionális szolgálatot teljesíteni a mindenkori érintettek számára – tudottan! – veszélyes üzem. Kecskési meg társai pedig letették az esküt, hogy az életük árán is… Azonban magyar királyi honvédség és csendőrség állománya esküjét nem polgártársaik, civil emberek, különösen nem öregek, gyerekek halálba küldéséhez segédkezésre tette! (Nem beszélve arról, hogy Kecskési mindezek után, később, Szálasi nemzetvezetőre is fölesküdött, hiszen továbbszolgált 1944. okt. 15-dikét követően.) Különben azt, hogy Kecskési ott volt, özvegye igazolja, mégpedig az Önök által is közölt, idén február elején Németországból küldött levelében (amelyet nyilvánvalóan nem az ÁVO karmai közt írt).

Harmadszor. Csúsztatás a Legfelsőbb Bíróság rehabilitáló ítélete mögé beállni, ugyanis az Önök részéről elutasított protestációnk erkölcsi, s nem jogi természetű.

Összegezve. Nagyon kérem, fogadja el a MÚOSZ Elnökeként, hogy „asszisztens deportáló soha, semmilyen körülmények között, semmiféle érdemekre tekintettel nem lehet erkölcsi példakép!” Ez esetben, Elnök Úr, Ön nagyon komoly méretékben segítene egy hasonló, immár egész társadalmunkra kiható, lelket tisztító folyamatot, mint amely Németországban a náci múlttal szemben, a holokausztért viselt felelősség vállalása jegyében már korábban végbe ment, s akkor talán egyetlen Nobel-díjas írónk sem érezné otthontalannak magát országunkban… Megismétlem. Erkölcsi példaképpé lenni kevés, hogy Kecskési utólag felmentését kérte feletteseitől. Ellenben, ha ott helyben megtagadja a rá, és a konkrét helyszíni feladatára vonatkozó parancsot, sőt – horribile dictu! – rálő a deportálást végrehajtó bajtársaira (mondjuk, megkísérelve a zsidók kiszabadítását; Bajcsy-Zsilinszky lőtt a Gestápóra, amíg tölténye volt…), az természetesen más megítélést indukálna.

A kérdés nem Braham vagy Kende…

2008. február 29.

Tisztelettel: Fekete György mentálpedagógus

Ui.: Fenti levelem szintén publikus

 

Jelen honlap mellett közölte még:

http://www.nol.hu/cikk/483562/
http://www.portal.ghost.hu/gindex.php?pg=7845346

http://www.antifasiszta.hu/hirek/52

 

 

Fekete György [első] nyílt levele Eötvös Pálhoz, a MUOSZ Elnökéhez

 

Eötvös Pál úr

MUOSZ elnöke

 

Tisztelt Elnök úr!

Időről időre minden közösség életében kikerülhetetlenül előfordulnak döntések, amelyek erkölcsi mintául szolgálnak. Ilyen volt az Önök állásfoglalása Kecskási-Tollas Tibor ügyében. E döntésük hatása túlhaladja hivatásrendi szerveződésük határait, messze társadalmi kisugárzású. Ennélfogva jómagam, mint aki ugyan nem tagja szövetségüknek, ám közügyekben rendre megszólaló állampolgár és akinek felmenői között pusztított a hazai holokauszt, továbbra is tiltakozom a nevezett néhai, zsidónak minősített honfitársaink 1944-es deportálását kiszolgáló csendőrtiszt, utóbb költő, örökös MUOSZ-tagságának Önök általi megerősítése ellen.

Kérdezem, miként fogják utódaink megkülönböztetni a jó és rossz cselekedeteket egymástól, miféle morális tájolót hagyunk rájuk, ha Önöket követve még példaképnek is beállítunk (lásd bírált  határozatuk) efféle figurát. Elég a köntörfalazásból. Vagy Kecskési-Tollas Tibor és a hozzá hasonlóak találtatnak könnyűnek, vagy Bajcsy-Zsilinszky Endre, Ságvári Endre, Salkaházi Sára, Szenes Hanna!

Követelem, hogy társaságuk szüntesse meg a kifogásolt személy örökös tagságát, s az illetőt ezáltal zárja ki értékrendjéből (mert itt az igazán vitatott kérdés, a tényleges eltérés közöttünk).

Amennyiben pedig van Elnök Úrban civil kurázsi, intézkedik, hogy levelemet és alább olvasható keserű írásomat elhelyezteti a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elektronikus honlapján.

Tisztelettel: Fekete György

 

Mi vagyunk a hunyók…

Országnak-világnak tisztelettel jelentem – a hunyók mi vagyunk. Igen mi, akik nem látjuk be, hogy néhai Kecskési-Tollas Tibort, magyar királyi csendőr főhadnagy urat, utóbb Hazánk Koszorús Költőjét és Aranyihletésű Zsurnalisztáját igazából a Magyar Antifasiszta Ellenállás – jó előrelátással – küldte elvégezni a Ludovikát, majd a csendőrtiszti tanfolyamot. A beregszászi gettót biztosító-kiszolgáló fegyveres irodai személyzetbe is külön konspirációk révén került. A feladat messze humanitárius volt, csak ezt mi, idegen szívű, nemzetietlen bitangok vonakodunk elismerni: főhadnagy úr, amikor eljő az idő, illatos keszkenővel itassa fel a bevagonírozásra felsorakoztatott Mózes-vallásúak gyermekeinek homlokán gyöngyöző izzadságcseppeket, valamint csupán enyhe ajakérintéssel (vagy még azzal se) társuló kézcsókkal segítse fel a zsidómagyar úrhölgyeket a rámpáról a gondosan előkészített marhavagonokba. Azt is eléggé el nem ítélhető módon tagadjuk, a magunkfajták, hogy mind e közben Kecskési-Tollas Tibort, Honunk Hervadhatatlan Érdemű Nagy Fiát, súlyos, őt mélyen meggyötrő lelki válság terhelte (konkrétan és szakszerűen fogalmazva: kritikus mértékű depresszió uralta), mivel gondozottjai, gyámolítottjai elől tapintatból el kellett titkolnia a végállomás, Auschwitz valódi szerepkörét.. Mert ha ezt nem teszi meg, az bizony tényleg gáz lett volna.

Tehát ezúton köszönjük Eötvös Pál úrnak, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökének, továbbá e társulat Örökös Tagjainak, miszerint kegyeskedtek rámutatni: „ha Kecskési Tollas Tibor … viselkedése, magatartása a vészterhes időkben általános lett volna, ez, az ország, a magyarság számára aggálytalanabbá tenné az ezekkel a nehéz időkkel történő szembenézést”.

Vagyis lemostuk az 1944-es gyalázatot. Sőt, nem is úgy volt az a Holokauszt!

Bűnbánó főhajtással:

Fekete György mentálpedagógus, azok egyike, akik ágálni merészeltek Kecskési Tollas-Tibor, a Múzsák Korbácsának örökös MUOSZ-tagsága ellen

 

ALAPDOKUMENTUMOK

Kertész Péter és Róbert László beadvány a MUOSZ Elnökségéhez. = http://nol.hu/cikk/481107/

A MÚOSZ Elnökségének határozata (2008. január 24.) = http://www.muosz.hu/muhely/elnoksegi_hatarozat.doc

A MUOSZ közleménye: Vizsgálat Kecskési Tollas Tibor „örökös tagságának” ügyében

2008. február 15. péntek; utolsó frissítés: 2008. február 18. hétfő

= http://muosz.hu/cikk.php?page=mozaik&id=1439&fo=2&iid=0

Aláírók Kecskési Tollas ellen. A MÚOSz dokumentumokat tett közzé az ügyről. NOL • Népszabadság Online • 2008. február 18. = http://www.nol.hu/cikk/482072/

Hullik a forgács… Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke nyílt levélben reagált a Kecskési Tollas-ügyben kezdeményezett kampányra. 2008. február 18. hétfő, 16:10. = http://www.muosz.hu/muhely/nem_kecskesi_tollasra.doc

Az örökös tagok állásfoglalása a Kecskési Tollas-ügyben. 2008. február 20. szerda

= http://www.muosz.hu/cikk.php?page=mozaik&id=1443&fo=2&iid=0

Kende Péter [Örökös Tag] 2008. február 21-én délután a MÚOSZ elnökének küldött elektronikus levélben jelezte, hogy az Örökös Tagok Testületének állásfoglalását ugyan tartalmilag korrektnek és kiegyensúlyozottnak tartja, de a fogalmazásával nem elégedett. Az alábbiakban a közleményt kiegészítő személyes nyilatkozatát közöljük. = http://www.muosz.hu/muhely/kendepeter_levele.doc

 

SZAKVÉLEMÉNYEK, EGYÉB DOKUMENTUMOK

Jegyzőkönyv az örökös tagok 1997. február 14-én tartott üléséről, amelyen elfogadták Kecskési Tollas Tibor soraikba való felvételét. = http://www.muosz.hu/muhely/jegyzokonyv_1997.02.14.doc

Godó Ágnes: Adalék (Kecskési Tollas Tibor életrajzához) = http://www.muosz.hu/muhely/godo_agnes.doc

Sándor Zsuzsanna: Bűnös? Nem bűnös? Bizonyítékok hiányában. 168 Óra. 2004. október 22. (2004/42. szám)

= http://www.168ora.hu/cikk.php?id=2816

Stark Tamás: A leporolt „Kecskési Tollas Tibor-ügy”. 168 Óra, 2004/44. szám. =

http://www.muosz.hu/muhely/168ora_starktamas.doc

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány levele Kecskési Mária részére. (Budapest, 2004. október 27.) = http://www.muosz.hu/muhely/holocaust_emlekkozpont_nyilatkozat.doc

Juhász László: Tollas Tibor igazsága. = http://www.kortarsonline.hu/0604/juhasz.htm

Kecskési Mária levele férje ügyében a MUOSZ Elnökéhez. (München, 2008. február 7.)

= http://www.muosz.hu/muhely/kecskesine__levele_muosznak.doc

Kecskési Mária (Kecskési Tollas Tibor özvegye), etnológus: Ne bis in idem. (München, 2008 február 7.)

= http://www.muosz.hu/muhely/kecskesine_levele_sofarhoz.doc

Balog János a MÚOSZ Örökös Tagok Testületének elnöke 2008. február 20-ára összehívja a testület ülését. (Budapest, 2008. február 13.) = http://www.muosz.hu/muhely/BalogJanos_levele.doc

 

TOVÁBBI RÉSZLETEK:

Kiseprűznék a MÚOSz-ból Kecskési Tollast. Kertész Péter és Róbert László levele, aláírásgyűjtés

NOL • Népszabadság Online • 2008. február 13. = http://nol.hu/cikk/481107/

Léderer Pál: MÚOSz: az örökös tagok megvitatják a Kecskési Tollas-ügyet. NOL • 2008. február 15. = http://nol.hu/cikk/481806/

Aláírók Kecskési Tollas ellen. A MÚOSz dokumentumokat tett közzé az ügyről. NOL • Népszabadság Online • 2008. február 18. http://www.nol.hu/cikk/482072/

Kecskési Tollas marad, Kertész kilép. NOL • Népszabadság Online • 2008. február 21. http://nol.hu/cikk/482418/

Kecskési-Tollas-ügy: Braham aláírt, Dési is kilépett. NOL • Népszabadság Online   • 2008. február 22. = http://www.nol.hu/cikk/482441/

Kende Péter [Örökös Tag] 2008. február 21-én délután a MÚOSZ elnökének küldött elektronikus levélben jelezte, hogy az Örökös Tagok Testületének állásfoglalását ugyan tartalmilag korrektnek és kiegyensúlyozottnak tartja, de a fogalmazásával nem elégedett. Az alábbiakban a közleményt kiegészítő személyes nyilatkozatát közöljük. = http://www.muosz.hu/muhely/kendepeter_levele.doc

Randolph L. Braham is csatlakozott a petíció aláíróihoz. (Levelét lásd az alábbi írásban.)

Dési János, a Népszava munkatársa is kilépett a MUOSZ-ból

Lásd: A Kecskési Tollas-ügy hullámverései. Népszava, 2008. február 22. (11. o.)

= http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=1015687

Fekete György: Mi vagyunk a hunyók… (2008. február 22.) = http://www.muosz.hu/muhely/feketegy_hunyo.doc

Tamás Tibor: Ki szégyellje magát az 1944-ben történtekért? NOL • 2008. február 22. = http://nol.hu/cikk/482443/

Kecskési Tollas-botrány: rágalmazás - tényekkel? NOL • Népszabadság Online   • 2008. február 22. Kecskési Tollas-botrány: rágalmazás - tényekkel? = http://nol.hu/cikk/482588/

Szunyogh Szabolcs: Féltem a MÚOSZT-t (2008. február 25.) = http://www.muosz.hu/muhely/feltem_amuoszt.doc

Vasvári G. Pál: „Hallgat a mély”. (2008. február 28.) = http://muosz.hu/cikk.php?page=mozaik&id=1464&fo=2&iid=0

Donáth Ferenc: A sikerre való tekintettel. Népszava, 2008. március 3. (7. o.) = http://www.nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=1016911NÉPSZAVA

Bűn és bűnhődés. = http://pocakosgondok.blogspot.com/2008/03/bn-s-bnhds.html

Sándor Zsuzsanna: Csendőrtoll. Kecskési Tollas Tibor kétes múltja. 168 Óra, 2008. március 11. (10. sz.)

= http://168ora.hu/cikk.php?id=9550