Karády Viktor (Gyõzõ)
Budapesten született 1936-ban. Középiskoláit a III. Kerületi Árpád gymnáziumban
végezte. Egyetemi tanulmányainak állomásai az ELTE angol szaka (1955-56), a
Bécsi Egyetem angol szaka (1957-58) és a párizsi Sorbonne, ahol 1958 és 1965
között angol és szociológiai alapdiplomát (licences)
és demográfiai szakértõ diplomát (diplome
d’expert-démographe) szerzett. 1965-68 között Raymond Aron asszisztense
volt, majd önálló kutatói megbizatást kapott francia Nemzeti Tudományos Kutatási
Központban (CNRS) a Pierre Bourdieu vezette Eurrópai Szociológiai Központ
tagjaként. Innen 2003-ban kutatási igazgatóként került nyugállományba. 1993 óta
a budapesti Középeurópai Egyetem (CEU) Történelmi Tanszékének állandó meghivott
tanára és az MTA külsõ tagja. 2004-tõl a WJLF tudományos
tanácsadója. Legfontosabb kutatási területei mind történeti-szociológiai
jellegüek : a francia társadalomtudományok intézményesülése, a francia
bölcsész-elit rekrutációja, az európai zsidóság társadalomrajza különös
tekintettel az asszimilációs mozgalmakra, a nemzetközi diákcsere
Nyugat-Európában a második világháború elõtt, a magyarországi
középiskolák és fõiskolák rétegsajátos társadalmi funkciói, elitváltás
és az elitek szerkezete a Kárpát-medencében.
Legfontosabb
publikációk:
Recension de
Demeter K., Das deutsche Offizierscorps in Gesellschaft und Staat, 1650-1945, (Frankfurt, 1964), in Revue française
de sociologie, VII/1, 1966, 115-116.
Recension de Lavin
D., The Prediction of Academic Performance (New York, 1965), in Revue
française de sociologie, VII/3, juillet-sept., 1966, 407.
Recension de Max
Weber, Essai sur la théorie de la science (Paris, 1965), in Revue
française de sociologie, VII/3, juillet-sept., 1966, 411.
Les boursiers de
l’Entr’Aide Universitaire Française (rapport d’enquête), Centre de
Sociologie Européenne, 73 pages dactylo, 1967.
«Projet d’étude sur
la genèse historique de la recherche scientifique en lettres et dans les
sciences humaines en France», Informations sur les sciences sociales -
Social Science Informations, 10/3, 1971, 103-115.
«Naissance de
l’ethnologie universitaire», L’Arc, n° 48, 1972, (numéro spécial
consacré à Marcel Mauss), 33-44.
«Normaliens et
autres enseignants à la Belle Epoque. Note sur l’origine sociale et la
réussite dans une profession intellectuelle», Revue française de sociologie,
1972, 13/ , 35-58.
«Note sur les
thèses de doctorat consacrées à l’Afrique dans les universités
françaises de 1884 à 1961», Informations sur les sciences sociales -
Social Science Informations, 11/1, 1972, 65-80.
Stratégies de
carrière et hiérarchie des études chez les universitaires littéraires
sous la III. République. Rapport de recherche, Centre de Sociologie
Européenne, 1973, 41 pages dactylo.
«L’expansion
universitaire et l’évolution des inégalités devant la carrière
d’enseignant au début de la III. République», Revue française de sociologie,
14/4, 1973, 443-470.
«Trois
études sur l’Ecole Normale Supérieure», L’Année sociologique, 1973, 24,
223-233.
Stratification
intellectuelle, rapports sociaux et institutionalisation. Enquête
socio-historique sur la naissance de la discipline sociologique en France.
Rapport sur l’Action Thématique Programmée n° 6448 du Centre National de la
Recherche Scientifique. 1974, 109 pages dactylo.
«Les «images»
des sociologies étrangères en France d’après les comptes rendus
d’ouvrages (1896-1940). Note de sociologie historique.» Communication présentée
au Congrès Mondial de Sociologie à Toronto. 24 pages dactylo.
«Emile Durkheim,
les sciences sociales et l’Université: bilan d’un semi-échec», Revue
française de sociologie 1976 /2, 267-311.
«Recherches sur la
morphologie du corps universitaire littéraire sous la III. République», Le
mouvement social, n° 96, juillet-septembre, 1976, 47-79.
«Les fonctions
sociales des facultés philosophiques en Hongrie sous l’Ancien Régime
(1895-1949)», Bulletin d’Information et de liaison du Groupe de Travail sur
l’Europe Centrale et Orientale, n° 1, Ecole des Hautes Etudes en Sciences
Sociales, 1977.
Titres,
diplõmes et carrières scientifiques universitaires dans la France
du 19e siècle. Rapport de recherche, Centre de Sociologie
de l’Education et de la Culture, 1977, 48 pages.
«L’élite
universitaire dans les sciences historiques et sociales», MSH Informations n°
13, juin, 1977, 1-6.
«Das Studium der Geschichte der Erziehung und der
Pädagogik in Frankreich (ein Überblick)», in Die historische Pädagogik in
Europa und in den USA, Stuttgart, Klett-Cotta Verlag, 1978, 60-81.
«Scientists and Class Structure: Social
Recruitment of Students at the Parisian Ecole Normale Supérieure in the
Nineteenth Century», History of Education (
«Forces of Innovation and Inertia in the
Les Ecoles
Normales Supérieures de la Rue d’Ulm et de Saint-Cloud et la formation des
cadres de la recherche scientifique fondamentale de 1945 à 1974.
Rapport sur une Action Thématique Programmée du Centre National de la Recherche
Scientifique, 1979, 46 pages
dactylo.
«Educational Qualifications and University
Careers in Nineteenth Century
avec István Kemény:
«Antisémitisme universitaire et concurrence de classe: la loi de numerus
clausus en Hongrie entre les deux guerres», Actes de la Recherche en
Sciences Sociales, 34, sept., 1980, 67-96.
«L’accés aux grades
et leur fonction universitaire dans les facultés des sciences au 19e
siècle. Examen d’une mutation», Historical Reflexions/Réflections
historiques, 7/2-3, 1980, 397-414.
Stratégie des
familles, carte scolaire et fonctions sociales de l’enseignement secondaire en
France. Contribution à une comparaison trans-historique
(1860/70-1960/70). Rapport scientifique sur l’Action Thématique Programmée
n° A 651 du Centre National de la Recherche Scientifique, 1980, 42 pages + 90
pages (tableaux) dactylo.
«Les physiciens et
l’élite universitaire en France au 19e et au 20e
siècles. Note sur la morphologie sociale d’un corps de scientifiques».
Annexe d’un rapport de recherche. Paris, Centre des Recherches Historiques,
1980, 24 pages + 17 pages (tableaux), dactylo.
«Stratégies de
réussite et modes de faire valoir de la sociologie chez les Durkheimiens» Revue
française de sociologie, 20/
49-82. Traduction allemande
in W. Lepenies (ed.), Geschichte der Soziologie, Frankfurt, Suhrkamp,
1981, Band 2, 206-262.
«Prehistory of Present Day French Sociology» in
Charles Lemert (ed.), French Sociology
«French Ethnology and the Durkheimian
Breakthrough», JASO, Journal of the Anthropological Society of
«Le problème
de la légitimité dans l’organisation historique de l’ethnologie française», Revue
française de sociologie, 1982, 23/ , 17-35.
Enquête
socio-historique sur l’élite universitaire littéraire (1810-1914).
Compte-rendu de fin d’étude d’une recherche financée par la DGRST (Délégation
Générale à la Recherche Scientifique et Technique), Centre de Sociologie
de l’Education et de la Culture, 1982, 103 pages.
«Les professeurs de
la République: le marché scolaire, les réformes universitaires et la
transformation de la fonction d’enseignant à la fin du 19e
siècle», Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 47-48, juin,
1983, 90-112.
«The Durkheimians in Academe. A Reconsideration»
in Ph. Besnard (ed.),The Sociological Domain. The Durkheimians and the
Founding of French Sociology, Cambridge, Cambridge U.P., Editions de la
Maison des Sciences de l’Homme, 1983, 71-91.
«Jewish Enrollment Patterns in Classical
Secondary Education in Old Regime and Inter-War
«Szociológiai
kisérlet a magyar zsidóság 1945 és 1956 közötti helyzetének elemzésérein Zsidóság
az 1945 utáni Magyarországon, Kende Péter bevezetõjével, Paris,
Magyar Füzetek, 1984, 37-180.
«Teachers and Academics in Nineteenth Century
«Lettres et
sciences – effets de structure dans la sélection et la carrière des
professeurs de faculté (1810-1914)», in Le personnel de l’enseignement
supérieur en France aux XIXe et Xxe siècles, sous la direction de
Christophe Charle et Régine Ferré, Editions du Centre National de la Recherche
Scientifique, 1985, 29-45.
«Les universités
françaises de Napoléon à la Deuxième Guerre Mondiale» in Histoire
des universités françaises, sous la direction de Jacques Verger, Toulouse,
Privat, 1986, 261-365.
«Le Collège
Eötvös et l’Ecole Normale Supérieure vers 1900. Note comparatiste sur la
formation d’intellectuels professionnels», in Intellectuels français,
intellectuels hongrois – XIIIe – Xxe siècles, Paris, Editions du
Centre National de la Recherche Scientifique, Budapest, Akadémiai kiadó, 1987,
235-253. (Publication en hongrois in Új pedagógiai szemle /Budapest/,
92/1, 70-84.)
«Juifs
et Luthériens dans le système scolaire hongrois», Actes de la
Recherche en Sciences Sociales, 69, sept. 1987, 67-85.
avec Stephane Vari:
«Facteurs socio-culturels de la réussite au baccalauréat en Hongrie», Actes
de la Recherche en Sciences Sociales, 70, 1987, novembre, 79-82.
«Durkheim et les
débuts des ethnologie universitaire», Actes de la Recherche en Sciences
Sociales, 74, sept., 23-32.
«Ethnicité,
scolarisation et assimilation chez les Juifs et les Luthériens en Hongrie
pendant la Monarchie Bicéphale», Hungarian Studies (Bloomington,
Budapest), 2, 23-41.
«Assimilation and Schooling: National and
Denominational Minorities in the Universities of
«Egyenlõtlen polgárosodás», in Változás
és állandóság, Pays-Bas, s.l., Hollandiai Mikes Kelemen Kör, 1989, 141-167.
«A zsidóság polgárosodásának és
modernizációjának fõbb tényezõi a magyar társadalomtörténetben»,
Recension de H.-G. Herrlitz, V. Müller-Benedikt,
A. Nath, Das Hochschustudium in Preussen und Deutschland, 1820-1944
(Göttingen, 1987), in Histoire de l’éducation, 41, 1989, 127-128.
Valter Csillával: Egy országos vonzáskörû
szegedi fõiskola, a polgári iskolai tanárképzõ diplomásai
(1928-1950), Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1990, 123 o.
Avec Wolfgang Mitter, édition: Sozialstruktur
und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central
Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 1990. («Studien und Dokumentation zur
Vergleichenden Bildungsgeschichte»)
«Jewish Over-Schooling in Hungary. Its
Sociological Dimensions», in V. Karady, W. Mitter (eds.), Sozialstruktur und
Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central
Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 209-246.
«Funktionswandel der österreichischen Hochschulen
in der Ausbildung der ungarischen Fachintelligenz vor und nach dem I. Weltkrieg»,
in V. Karady, Wolfgang Mitter (eds.), Sozialstruktur und Bildungswesen in
Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln,
Wien, Böhlau Verlag, 177-207.
«Las funciones
sociales de los sistemas educativos en perspectiva comparada: la educacion
superior en Francia y Hungaria en los siglos XIX y XX», Revista de
Education, Los Usos de la Comparacion en Ciencas Sociales y educacion, 1990
(Madrid), 165-198.
«‘Une nation de
juristes’. Des usages sociaux de la formation juridique dans la Hongrie
d’ancien régime», Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 86-87,
mars, 1991, 106-124.
"La double structure des classes moyennes
en Hongrie et ses effets sur la scolarisation d'élite", in Les
institutions de formation des cadres en Europe, sous la direction de
Monique de Saint-Martin et Mihail D. Gheorghiu, Paris, Maison des Sciences de
l'Homme, 1992, 131-148.0
Relations inter-universitaires et échanges
d'étudiants en Europe (1870-1939). Rapport d'enquête dans le cadre du
programme 'Intelligence de l'Europe' du Ministère de la Recherche et de
l'Espace, Paris, Centre de Sociologie de l'Education et de la Culture, 1992,
218 pages dactylo.
"Egyetemi numerus clausus és értelmiségi
kényszerpályák. Magyar-zsidó diákság a külföldi egyetemeken a Világháborúk
között”, Levéltàri Szemle 1992, n° 3, 21-40.
"Jüdische
Unternehmer und Prozesse der Verbürgerlichung in der Habsburger-Monarchie
(19-20. Jahrhundert)", in Werner E. Mosse, Hans Pohl (éd.), Jüdische
Unternehmer in Deutschland im 19. und 20. Jahrhundert, Stuttgart, Franz
Steiner Verlag, 36-53.
"A
l'ombre du 'numerus clausus'.La restratification du système
universitaire hongrois dans l'entre-deux-guerres" in A la recherche de
l'espace universitaire européen, sous la direction de C. Charle, E. Keiner,
J. Schriewer, Paris-Francfort, Peter Lang, 1993, 345-372.
"Mobilité différentielle et modernisation
: études de cas sur les publics universitaires et leurs carrières en
Hongrie aux XIXe et XXe siècles. Introduction", in A la
recherche de l'espace universitaire européen, sous la direction de C.
Charle, E.Keiner, J. Schriewer, Paris-Francfort, Peter Lang, 1993, 373-378.
"Il dualismo del modello di istruzione
superiore e la riforma delle facoltà di lettere e di scienze nella
Francia di fine ottocento" in Ilaria Porciani (ed.), L'Università
tra Otto e Novecento : i modelli europei e il caso italiano, Milan, Jovene
Editore, 1994, 61-104.
"De la métropole académique à
l'université de province. Note sur la place de Vienne dans le marché
international des études supérieures (1880-1938)", Revue germanique
internationale, 1994, 1, 221-242.
"A literátus
hagyomány és a francia etnológia történelmi kezdetei", Replika (Budapest),
1994, junius, 183-201.
(Avec Miklós Hadas) "Les Juifs et la
tentation de l'excellence sportive dans les lcées hongrois d'ancien
régime", Cahiers d'Etudes Hongroises (Paris),n°6, 1994, 249-258.
"A társadalmi egyenlõtlenségek
Magyarorszàgon a nõk felsõ iskoláztatásának korai
fázisában”, in Férfiuralom /La domination masculine/, sous la direction
de Miklós Hadas, Budapest, Replika-könyvek, 1994, 176-195.
"Felekezeti
státusz és iskolázási egyenlõtlenségek, in A tudománytól a
tömegkultúráig, Mûvelõdéstörténeti tanulmányok 1890-1945,
szerk. Lackó Miklós, Budapest, MTA Történettudomànyi Intézet, 1994,
125-168.
"La conversion
socio-professionnelle des élites : deux cas historiques en Hongrie", Cahiers d'Etudes Hongroises (Paris),
n°6, 1994, 229-246. Repris (avec modifications) in Les Elites, formation,
reconversion, internationalisation, Colloque de Stockholm, 24-26
sept. 1993, sous la direction de D. Brody, M. de Saint Martin, M. Palme, Paris,
Stockholm, Centre de Sociologie de l'Education et de la Culture,
Forskningsgruppen för utbildnings- och kultursociologi Lärerhögskolan, 1995,
87-103.
“A numerus clausus
és a zsidó értelmiség", Vázsonyi Vilmos Emlékezete, Konferencia
Vázsonyi Vilmos életmûvérõl 1994 március 25-én, Budapest, AB
Beszélõ kiadó, 1995, 79-98.
"Felekezeti és
társadalmi egyenlõtlenségek a jászberényi gimnázium diákságában
(1911-1945)", Jászberény-évkönyv, 1995, Jászberény 1995, 41-61.
"A
középiskolai elitképzés elsõ történelmi funkcióváltása Magyarországon
(1867-1910), Educatio,(Budapest) 4, 639-667.
"Lawyers and the Rise of Fascism in
Hungary. Study of the
internal divisions of a 'liberal' Profession in the early 1940s" in
Charles McClelland, Stephan Merl, Professions in Modern Eastern Europe,
Berlin, Duncker & Humblot, (Giessener Abhandlungen zur Agrar- und
Wirtschaftsforschung des Europäischen Ostens, vol. 207), 60-89.
"Zsidóság és modernizáció a történelmi
Magyarországon", Évkonyv 1995, Komárom-Esztergom Megyei
Önkormányzat Levéltára, Esztergom (Hongrie),1996, pp. 9-36.
"Social Mobility, Reproduction
and Qualitative Schooling Differentials in Old Regime Hungary", History
Department Yearbook 1994-1995, Central European University, Budapest, 1996,
134-156.
“Az elitrõl és az elit kutatásának
kérdéseirõl a magyar társadalomtörténetben”. (Bódy Zsombor interviewja),
Sic Itur ad Astra (Budapest),1996, 1, 180-193.
“Kommentar
zum Projektbericht “Strukturwandel des Schulsystems der DDR” in D. Benner, H.
Merkens, F. Schmidt (Hrsg.), Bildung und Schule im Transformationsprozess
von SBZ, DDR und neuen Ländern, Untersuchungen zu Kontinuität und Wandel,
Berlin, Freie Universität Berlin, Institut für Allgemeine Pädagogik, 1996,
307-311.
"A zsidó túliskolázás szociológiai
kérdései Magyarországon", A zsidó iskolaügy története Magyarországon,
Budapest, Magyar Pedagógiai Társaság, 1996, 7-38.
Zsidóság, asszimiláció és polgárosodás Budapest, Cserépfalvi, 1997, (324 o.).
Felekezeti egyenlõtlenségek és
iskolarendszer. Történeti-szociológiai tanulmányok, Budapest,
Replika-könyvek, 1997, (345 o.).
"Jews as Freemasons in Inter-War Transylvania and Voivodina",
in L. Diamant (ed.), The Past of Transylvanian Jewry, Special Issue of
Studia Judaica, n°5, Cluj, Moshe Carmilly Institute for Hebrew and Jewish
History, 1997, 184-193.
“Schulbildung und Religion. Zu den
ethnisch-konfessionellen Strukturmerkmalen der ungarischen Intelligenz in der
Zwischenkriegszeit”, in Christoph Kodron, Botho von Kopp , Uwe Lauterbach,
Ulrich Schäfer, Gerlind Schmidt (Hrg.), Vergleichende
Erziehungswissenschaft, Herausforderung, Vermittlung, Praxis. Festschrift für
Wolfgang Mitter zum 70. Geburtstag, Köln-Wien, Böhlau Verlag, Band 2.,
1997, 621-641.
“Jewish Entrepreneurship and
Identity under Capitalism and Socialism in Central Europe : the Unresolved
Dilemmas of Hungarian Jewry”, in Daniel Chirot and Antony Reid, (ed.), Essential
Outsiders, Chinese and Jews in the Modern Transformation of Southeast Asia and
Central Europe, Seattle, The University of Washington Press, 1997, 125-152..
“Das Judentum als Bildungsmacht in der
Moderne. Forschungsansätze zur relativen Überschulung in Mitteleuropa”,
Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften, 1997, 347-361.
“A középiskolai piac társadalomtörténeti
problémái Magyarországon”in I. Kapiller, Cs. Sasfi, Adalékok a magyar
oktatás társadalomtörténetéhez, Zalaegerszeg (Hongrie), Megyei Levéltár,
1997,, 97-114.
“Les Juifs et la violence stalinienne.”, Actes
de la Recherche en Sciences Sociales,120, décembre, 3-31.
Felekezet, rétegezõdés és mobilitás :
az egyenlõtlen modernizáció néhány kulcskérdése a magyar
tàrsadalomtörténetben, Székfoglaló elöadás mint a Magyar Tudományos
Akadémia külsõ tagja, Budapest, Akadémiai, 1997. (36 o.).
“La République des lettres des temps
modernes. L’internationalisation du marché universitaire en Occident avant
1914.”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 121, mars, 1998,
92-103.
L’enseignement
des élites en Europe Centrale (19-20e siècles), textes réunis en
collaboration avec Mariusz Kulczykowski, Cracovie (Pologne), Ksiegarnia
akademicka, 1999.
“Dualité scolaire
et dualité sociale dans la formation des élites en Hongrie”, L’enseignement
des élites en Europe Centrale (19-20e siècles), sous la direction de
V. Karady et Mariusz Kulczykowski, Cracovie, Ksiegarnia Akademicka, 1999,
121-136.
“Mikrohistória és
társadalomtörténet egy nagykanizsai kisdiák iskolai pályájának tükrében”, Hommage
à Fejtõ Ferenc, Budapest, Világosság Alapítvány, 1999,
167-177.
“Acculturation
nationale et esprit d’entreprise : les Juifs et le marché de l’édition en
Hongrie avant 1945”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, n° 130,
déc., 1999, 66-76.
Zsidóság és társadalmi egyenlõtlenségek
(1867-1945). Történeti-szociológiai tanulmányok, Budapest, Replika könyvek,
2000, (311 o.)
Zsidóság Európában a modern korban.
Történelmi-szociológiai vázlat. /Les Juifs de l’Europe à l’époque de
la moderne. Esquisse historique et sociologique/, Budapest, Új Mandàtum,
(504 o.)
“De Budapest
à Paris. Des origines judéo-hongroises de Victor Basch, ‘passeur’
intellectuel”, in Victor Basch, 1863-1944, un intellectuel
cosmopolite, sous la direction de Françoise Basch, Liliane Crips, Pascale
Gruson, Paris, Berg International Editeurs, 2000, 65-175.
“Zsidó orvostanhallgatók a kolozsvári magyar
egyetemen (1872-1918)” Múlt és jövö, 1, 2000, 112-121.(“Erdély”
különszám)
“Jewish Over-Schooling Revisited: the Case of
Hungarian Secondary Education in the Old Regime (1900-1941), Yearbook of the
Jewish Studies Programme, 1998/1999, Budapest, Central European University,
2000, 75-91.
“Ethnicité et
religion dans l’histoire sociale hongroise contemporaine”, La Hongrie au XX.
Siècle: regards sur une civilisation, sous la direction de Tamás
Szende, L’Harmattan, 2000, 49-83.
“Magyar kultúrfölény vagy etnokrata önámítás”,
Educatio (Budapest), 252-265.
“Felekezet, tanulmányi kitünõség és
szakmai stratégia. Az érettségizettek pályaválasztása a dualista kor végén”, Festschrift
Nagy Zsuzsa, Debrecen (Hongrie), Debrecen University Press, 2000, 124-145.
“Felekezeti
szegregáció a magyar gimnáziumi piacon (1867-1944)”, in Nagy P-T. (szerk.), Oktatáspolitika
és vallásszabadság. Állam-egyház-iskola-társadalom a 20e században,
Budapest, Új Mandátum, 2000, 209-232.
“Mennyire volt «magyar»
a honi értelmiség a századfordulón? Filozófia
és kultúra. Írások a magyar mûvelõdéstörténet körébõl,
szerk. Lackó Miklós, Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2001, 203-236.
«Magyar
kultúrfölény vagy iskolázási deficit? Újabb adatok a honi középiskolások dualizmuskori
nemzetiségi összetételérõl (1882-1915), in Korall (Budapest),
3-4, 2001,129-144.
“Elitképzés,
elitkiválasztás, elitlegitimáció. A középiskola társadalmi funkcióinak
alakulása Magyarországon 1948 elött” in Írástörténet, szakszerûsödés,
Velem 1992, Szombathely (Hongrie), Hajnal István Kör és Vas Megyei
Levéltár, 2001, 105-118. („Rendi társadalom, polgári társadalom»)
Túlélõk
és Újrakezdõk. Fejezetek a magyar zsidóság szociológiájából 1945 után.
Budapest, Múlt és jövõ, 2002, 281 pages.
«Symbolic Nation Building in a Multi-Ethnic
Society. The Case of Surname
Nationalization in Hungary» Tel Aviver Jahrbuch für deutsche Geschichte,
XXX, (Ethnizitat, Moderne und Enttraditionalisierung, sous la direction
de Moshe Zuckermann), Wallstein Verlag, 2002, 81-103.
«‘The People of the Book’ and Denominational
Access Differentials to Hungarian Primary School Libraries in the early 20.
Century», Jewish Studies Yearbook,
2000/2001, Budapest, Central European University, 193-201.
„Les sociologues avant 1950”, in Regards
sociologiques, (Strasbourg), numéro 22, 5-22.
«Szegregáció,
asszimiláció és disszimiláció. Felekezetek az elemi iskolai piacon
(1867-1942)», in Világosság, 2002, XLIII/8-9, 61-83.
„Les migrations internationales d’étudiants
avant et apres la Grande Guerre.”, Actes de la Recherche en Sciences
Sociales, 145, décembre 2002, 47-60.
«A kolozsvári egyetem medikusai a magyar
orvosi piacon (1872-1918), Educatio, (Budapest), 2002/2, 237-252.
(“Diplomások”)
Nagy Péter Tiborral, Educational
Inequalities and Denominations - Database for Transdanubia, 1910. Budapest,
Oktatáskutató Intézet, I-II., 2003, 231 o. (‘Kutatás közben’ no. 253.)
Testnevelés, iskolai értékrend és
asszimiláció.»,/Education physique, ordre des valeurs scolaires et
assimilation culturelle/, Iskolakultúra (Pécs), 2003, XII/1, január,
25-36.
„Les logiques des échanges inégaux :
contraintes et stratégies à l’oeuvre dans les migrations d’étudiants en
Europe (avant les années 1930).”, in Universitäten als Brücken nach
Europa/Universités : ponts á travers l’Europe. Etudes sur l’histoire des
migrations étudiantes, sous la direction de Hartmut Rüdiger Peter et
Natalia Tikhonov, Frankfurt/M., Peter Lang, 2003, 17-33.
“Zsidó diákok a szegedi középiskolákban 1948
elõtt. (Adalékok a magyar-zsidó ‘túliskolázás’ témájához)” /Eleves juifs
dans les lycées de Szeged. Données sur le probleme de la surscolarisation des
Juifs hongrois/, Szeged, a város folyóirata, 15. évf. 6-7, 2003
június-július, 92-94.
“Peregrinusok” /Etudiants á l’étranger/, Iskolakultúra
(Pécs), XIII., 2003 aug., 139-140. (Recenzió: Szögi László, Magyarországi
diákok németországi egyetemeken és gõiskolákon, 1789-1919, Budapest,
ELTE Leváltár, 2001.)
Lucian Nastasa-val, The University of
Kolozsvár/Cluj/Cluj and the Students of the Medical Faculty (1872-1918),
Cluj, Ethnocultural Diversity Resource Center, Budapest- New York, CEU Press,
2004, 370 o.
«Jewish Identity in
Post-Communist East Central Europe», Monitor, ISH (Revue des sciences
humaines et sociales (Ljubjana), vol VI, no. 1-2.
«Les Juifs dans les
sciences sociales. Esquisse d’une problématique», Hommage á Pierre Bourdieu,
Paris, Seuil, 2004,
Foundations of the numerus clausus and
the ‘Christian Course’ in Post World War I. Hungary”, Transversal (Graz), 2004/1,
«Zsidó diákok a
budapesti középiskolai piacon 1945 elõtt és után. Esettanulmány a
társadalmi krízis és a trauma szociológiájához», Fõvárosi levéltár, 2004,
«Der ‘gescheite Jude’ in Ungarn vor 1919.
Bildunginvestitionen und kulturelle Assimilation.» in Lajta-Lethe Konferenz,
2004,
The Jews of
Europe in the Modern Era. A Socio-historical Outline. Budapest-New York,
Central European University Press, 2004, 475.
Nagy Péter
Tiborral, Educational Inequalities and Denominations, 1910 Database for
Western Slovakia, », Budapest, Wesley János Lelkészképzõ
Fõiskola, 2004.