Nagy Péter Tibor

 

Szakmai életrajz

Tanulmányai:

Fõállású munkahelyei:

Oktatási és tudományos tevékenység

Egyéb információk

Tudományos fokozatok:

Oktatási és tudományos tevékenység

1.Tárgyak listája

2.Ezekbõl saját fejlesztésü tárgyak

3. Egyetemeken, fõiskolákon oktatási tevékenység

4. Felsõoktatási feladatok

5. Doktori programok

6. Külföldi egyetemek

7. OTDK

8. Publikációs tevékenység

9. Konferencia részvételek

Tudományos és Oktatási Közélet

1 MTA testületek

2. Felkérések bizottságokba

3. Felkérések akkreditációs bizottságokba

4. Konferenciaszervezések

5. Vezette az alábbi hazai kutatásokat

6. Folyóirat szerkesztõbizottságok és egyéb

Bibliográfia

Önálló kötetek

Önálló füzetek

Szerkesztések

Tanulmányok

Könyvismertetések

Egyéb irások

 

 

Szakmai életrajz

 

Tanulmányai:

 

1981-1986-ig az ELTE BTK magyar-történelem szakos, majd történelem - legújabbkori társadalomtörténeti speciális tanulmányok szakos hallgatója volt.

 

Fõállású munkahelyei:

1985-1986-ban az ELTE BTK Neveléstörténeti Kutatócsoportjánál demonstrátor volt, majd ugyanitt dolgozott, mint az MTA TMB tudományos ösztöndíjasa ill. tudományos munkatárs.

1991-ben az Oktatáskutató Intézet tudományos fõmunkatársa lett, megszerezte a neveléstudomány kandidása fokozatot, majd a történettudomány kandidátusa fokozatot, habilitált. 1999-tõl az Oktatáspolitikai Kutatócsoport vezetõje lett, s e minõségében az Intézet igazgatótanácsának tagja. 2002-tõl tudományos tanácsadó. Az intézet 2003 december 31-i megszüntetésétõl annak jogutódjánál (Professzorok Háza Felsõoktatási Kutatóintézet) azonos beosztásban.

1996 óta a WJLF fõiskolai tanára.

 

Oktatási és tudományos tevékenység

 

Posztgraduális szint

1. A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Iskolájának alapító tagja

A kilencvenes évek közepe óta részt vesz a neveléstudományi doktori képzésben, kötelezõen választható kutatószemináriumok és kreditszerzõ kurzusok hirdetésével. A kurzusok tárgya a középiskolák társadalmi beágyazottsága a két világháború közötti Magyarországon.

Három doktorjelölt vezetését vállalta, jelenleg két doktorjelöltje áll védés elõtt, oktatástörténeti témákban.

2. Megbízott elõadóként egy féléves kreditszerzõ kurzust tartott a Horthy korszak oktatástörténetérõl az ELTE Neveléstudományi Doktori Programja felkérésére.

 

Egyetemi szint

1. Az ELTE Szociológiai Intézetének Oktatás- és Ifjuságszociológiai és továbbképzési központjának alapító tagja

1988 óta az ELTE Szociológiai Intézetében a nevelési rendszerek társadalomtörténete című általa kifejlesztett tárgyat tanítja, mely az oktatásszociológusok, és a társadalomismeret szakos tanárok számára kötelezõ. Eddig nyolc féléven át folyt ilyen kurzus.

Az iskolai népességek társadalmi háttere a huszadik század elsõ felének Magyarországán című kurzus – kötelezõen választható kutatószemináriumként 1997 óta folyik. Eddig hat féléven át folyt ilyen kurzus.

1996 óta az Oktatáspolitika című kötelezõ tárgy tanítására is felkérik. Eddig négy féléven át folyt ilyen kurzus.

A kilencvenes években három féléven át általa kifejlesztett speciálkollégiumot tartott Oktatáspolitika a két világháború között témában.

Három szakdolgozója volt, oktatástörténeti témákban.

2. A nyolcvanas évek végén három féléven át neveléstörténetet tanított az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszékén, tanárszakosoknak.

Egy féléves speciálkollégiumot hírdetett a Horthy korszak oktatástörténetének körébõl, mely három féléven át tartott.

3. A kilencvenes években egy féléven át neveléstörténetet tanított a KLTE Neveléstudományi Tanszékén, tanárszakosoknak.

4. A kilencvenes években három féléves neveléstörténetet tanított a KLTE Neveléstudományi Tanszékén pedagógia másoddiplomás képzésben, összesen kilenc féléven át.

Tizenkét szakdolgozója volt, oktatástörténeti témákban.

4. A kilencvenes években megbízott elõadóként neveléstörténet tanított az Iparművészeti Egyetem Neveléstudományi Tanszékén vizuális kultúra szakos tanárképzésben három féléven át.

 

Fõiskolai szint

1. Megbízott elõadó, majd fõiskolai tanár volt a székesfehérvári Kodolányi János Fõiskolán.

Tanárszakosoknak öt féléven át neveléstörténetet tanított kötelezõ tárgyként.

Négy féléven át oktatáspolitika című speciálkollégiumot tartott.

2. A kilencvenes évek vége óta fõiskolai tanár, a Pedagógiai Program vezetõje a WJLF-n.

Vallásszociológia c egyféléves tárgyat tanít. Eddig négy félév zajlott le.

 

Tudományos tevékenység

Részben fõállású tudományos munkatársként, fõmunkatársként, tanácsadóként, részben ösztöndijasként végzett kutatásokat. Fõ témája a 19-20 századi magyar oktatástörténet és oktatásszociológia, állam-egyház viszony, vallásszociológia

 

Egyéb információk

 

Díjak, elismerések:

Országos Tudományos Diákköri Konferencia pedagógia-pszichológia szekció 1. díja

A Magyar Történelmi Társulat oktatástörténeti pályázatának különdíja

A Szociológiai Társaság Erdei Ferenc díja

Széchenyi Professzori Ösztöndíj

Magyary Zoltán Ösztöndíj

 

Tudományos fokozatok:

„Érdekkonfliktusok a harmincas évek oktatáspolitikai fordulatában” címmel 1991-ben kandidátusi fokozatot szerzett neveléstudományból.

„Tanügyigazgatás és oktatáspolitika a polgári Magyarországon” címmel 1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett történettudományból.

Habilitált doctor a Debreceni Egyetemen.

2003 februárjában benyújtotta akadémiai doktori disszertációját.

 

Oktatási és tudományos tevékenység

 

1.Tárgyak listája

A középiskolák társadalmi beágyazottsága a két világháború közötti Magyarországon.(Phd)

A Horthy korszak oktatástörténetének fontosabb kérdései (PhD)

A nevelési rendszerek társadalomtörténete (egyetemi)

Az iskolai népességek társadalmi háttere a huszadik század elsõ felének Magyarországán (egyetemi)

Oktatáspolitika (egyetemi)

Oktatáspolitika a két világháború között (egyetemi)

Szakdolgozati szeminárium (egyetemi)

Neveléstörténet (egyetemi)

Neveléstörténet (szakosoknak három féléves).

Neveléstörténet (fõiskolai)

Oktatáspolitika (fõiskolai)

Vallásszociológia (fõiskolai)

 

2. Ezekbõl saját fejlesztésü tárgyak:

A középiskolák társadalmi beágyazottsága a két világháború közötti Magyarországon.(Phd)

A Horthy korszak oktatástörténetének fontosabb kérdései (PhD)

A nevelési rendszerek társadalomtörténete (egyetemi)

Az iskolai népességek társadalmi háttere a huszadik század elsõ felének Magyarországán (egyetemi)

Oktatáspolitika (egyetemi)

Oktatáspolitika a két világháború között (egyetemi)

Oktatáspolitika (fõiskolai)

Vallásszociológia (fõiskolai)

 

3. egyetemeken, fõiskolákon oktatási tevékenység

- ELTE BTK (tanárképzés, pedagógia szakos képzés, PhD , történelem-tanár-továbbképzés)

- ELTE Társadalomtudományi Kar (Oktatásszociológia szakos képzés)

- KLTE – DE BTK (tanárképzés, szakos képzés, PhD , tanár-továbbképzés)

- Iparművészeti Egyetem (tanárképzés)

- WJLF (lelkész és vallástanárképzés)

- Kodolányi Fõiskola (tanárképzés, média szak)

 

4. Felsõoktatási feladatok:

Habilitációs szakértõi tevékenység MAB részére (két neveléstudományi professzori pályázat elbírálása kapcsán)

Széchenyi Professzori Ösztöndij birálóbizottsági tevékenység (két alkalommal)

Felsõoktatási tankönyvpályázat bírálói tevékenység (két alkalommal)

 

5. Doktori programok

A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Iskolájának alapító tagja .

A kilencvenes évek közepe óta részt vesz a neveléstudományi doktori képzésben, kötelezõen választható kutatószemináriumok és kreditszerzõ kurzusok hirdetésével. A kurzusok tárgya a középiskolák társadalmi beágyazottsága a két világháború közötti Magyarországon.

Három doktorjelölt vezetését vállalta, jelenleg két doktorjelöltje áll védés elõtt, oktatástörténeti témákban

 

6. Külföldi egyetemek

Az Educational Leadership International szemináriumok (melynek két izben szekcióvezetõje volt) egyben az Oslo-i egyetem pedagógia szakos és PhD képzésének részét képezik-

 

7. OTDK

OTDK tevékenységet nem irányitott: Debreceni és budapesti egyetemi hallgatóit bekapcsolta a Karády Viktor és önmaga által közösen vezetett francia-magyar tudományos projektbe.

 

8. Publikációs tevékenység

Diákkori cikkecskéket nem számítva publikációs tevékenységét 1982-ben kezdte könyvismertetésekkel. 1983 óta publikál tanulmányokat, 1992 óta könyveket.

Több társadalomtudomány fórumain publikált így az Aetasban, a BUKSZ-ban, a Dialogban, az East European Jewish Affairsben, az Educatioban, az European Educationben, az European Studies in Educationben, a Hiányban, az Information of International society for history didaticsban, Az International Series for the History of Educationben, az Iskolakultúrában, a Kritikában, a Kultúra és közösségben, a Kutatás Közben-ben, a Magyar Közigazgatásban, a Magyar Pedagógiában, a Neveléstörténeti Füzetekben, a Pedagógiai Szemlében, a Szakképzési Szemlében, a Századokban, a Szociológiában, a Történelemtanításban, a Történelmi Szemlében, az Új Pedagógiai Szemlében, a Világosságban stb.

Műveinek listáját lásd lejjebb.

 

9. Konferencia részvételek

21 nemzetközi konferencia:

 

1.           1986: Civil Society in East Central Europe, 1986 nyár, Dubrovnik

Elõadás:: “Civil society in Hungary

2.           1988: International Standing Conference for the history of education,1988, Joensuu

Elõadás::The social and political status of Hungarian elementary school teachers”

3.           1989: Political transition in Central Europe, 1989 november, Enchede - a Holland Szocialista Párt tud. int. konferenciája. Felkérés: paneldiszkusszió (Paul Schefferrel és másokkal)

4.           1990: Hungarian Jews and Hungarian left, 1990 október, University of Haifa

Felkérés: “Monus Illés in the 1930s” és delegációvezetés

5.           1991: International Standing Conference for the history of education, 1991, Zürich

Elõadás:: „The Meanings and Functions of Classical Studies in Hungary in the 18th20th Centuries”

6.           1991: “Education in East – Central Europe”, 1991 november, University of Oslo-Educational Leadership

International (publikálva Altbach Comparative Education no. 30)

Elõadás:: „University autonomy in Hungary. Myth and Reality”

7.           1991: Zsidóság és Holocaust Kárpátalján, Beregszászi magyar egyesület konferenciája

Elõadás:: “Zsidók a középiskolában”

8.           1992: Congress of Comparative Education Society, 1992, Prága

Elõadás:: “The role of state and the role of churchFelkérés: Szekcióvezetés

9.           1992: “Education systems in transition”, 1992 november, University of Oslo-Educational Leadership International

Elõadás:: “Hungarian educational system in transition”

10.          1992 : World conference of Humanist Studies, Amsterdam International Humanist and Ethical Union

Elõadás:: “The level of secularisation in the Hungarian society at the time of Communism”

11.          1993: “Education in Post Communist Europe”, 1993 november, University of Oslo-Educational Leadership International

Elõadás:: “Education Act of 1993, Hungary

12.          1995: Strategies for curriculum development for primary school, 1995, Belgrád, University of Beograd és Unesco

Elõadás:: „Curriculum-Policy making debates in the 1990s”

13.          1995: Human rights and humanism, 1995, Berlin, International Humanist and Ethical Union

Elõadás:: “The level of secularisation in the Hungarian society”

14.          1996: Secular Humanism in Central and Eastern Europe, First Conference of Humanist Associations ”From Central and Eastern European Countries”, 1996 október, Berlin

Elõadás:: “Secular values in the Hungarian school”

15.          1996: Education for the 21th century. Conference of Network Educational Science Amsterdam.

(NESA), 1996 június 13-15., Stockholm

Elõadás::State - church relations in a post-communist educational system”

16.          1997: Elite Education in Central Europe, University of Krakow és a párizsi Res de Soc közös konf.

Elõadás:: “Elite education at the turn of century”

17.          1998: Humanism and education in Europe Gent. European Humanist and Ethical Union konf.

Elõadás:: “The role of religions in the Hungarian Education”

18.          1999: “Jewish students and schools in European Education” konferencia, 1999 õsz, Párizs, Res de Soc,

Elõadás:: “The Numerus Clausus act”

19.          1999: 4th European Conference of Sociology, 1999, Amszterdam

Elõadás::Religions and Europe identities: The case of Hungary

20.          2000. “Religious Confessions in Post Totalitarian Societies” konferencia, 25.10.2000- 29.10.2000,

Kisinyov, Moldávia. Felkérés: szekcióvezetõ,

Elõadás:: “Multiconfessional society in Hungary

21.          2002: Empowering Humanity: Work in Progress, 2002 jul 8-9, University for Humanistics Utrecht

Elõadás:: “The secularism in Hungary

 

52 Magyarországi konferencia

Elõadással vett részt az alábbi konferenciákon

- részt vett a ISCHE Pécsi konferenciáján elõadással

- részt vett az Oktatáskutató Intézet által rendezett konferenciákon, 12 alkalommal

- részt vett az éves neveléstörténeti konferenciákon, amit az MTA neveléstörténeti albizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya rendezett, 9 alkalommal

- részt vett a Tatabányai Múzeum országos kétévenkénti oktatástörténeti konferenciáin, 3 alkalommal

- részt vett a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciáin, 8 alkalommal

- részt vett Történelmi Társulat tanári információs konferenciáin, 4 alkalommal

- részt vett az ELTE Újkori Magyar Történelmi Tanszéke, a Történelmi Társulat tanári tagozata nemzetközi történelemtanítás-módszertani konferenciáin, 4 alkalommal

- részt vett a WJLF konferenciáin, 4 alkalommal

Nemzetközi meghívások, ösztöndíjak:

1.           USIA, 1991 õsz, Higher Education in the United States

Tanulmányút: Washington, Boston, Denver, Atlanta, Urbana Champaign, Portland egyetemeire

1 hónap

2.           EHEATC: Higher Education management, 1992

Helsinki, Dijon, Kassel, Twente

1 hónap

3.           Educational Council of England, Educational Council of Scotland, 1992

Tanulmányút az angol és skót oktatáspolitika tanulmányozására

2 hét

4.           Holocaust Centrum Izrael, 1995

Tanulmányút a Holocaust oktatás lehetõségeinek tanulmányozására

1 hét

5.           Humanism in Netherlands, 1996

Tanulmányút az European Humanist and Ethical Union meghívására

2 hét

6.           Educational policy in Norway, 1999

Tanulmányút az Osloi egyetem meghívására

2 hét

 

Tudományos és Oktatási Közélet

 

1 MTA testületek:

A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága felkérésére két cikluson át az MTA Neveléstörténeti Albizottságának titkára volt, a Bizottságnak jelenleg is tagja.

 

2. felkérések bizottságokba

Opponensi és bizottsági tagságok: Pethõ László, Nagy Mária, T. Kiss Tamás, Nagy Mária, Zalai K László, Vajda Zsuzsa, Fehérvári Anikó, kandidátusi, PhD illetve habilitációs folyamataiban

 

3. felkérések akkreditációs bizottságokba

Egy alkalommal vett részt a MAB pedagógusképzési albizottsága felkérésére szakértõként

 

4. Konferenciaszervezések

Az MTA neveléstörténeti albizottsága, a TEMKA Alapitvány, az Oktatáskutató Intézet, az Magyar Szociológiai Társaság oktatásszociológiai szakosztálya megbízásából 8 konferenciát szervezett

 

5. Vezette az alábbi hazai kutatásokat:

(Az oktatáskutató intézet alaptevékenységéhez tartozó, folyamatos, külön nem finanszírozott oktatástörténeti és oktatáspolitikai kutatások felsorolása nélkül)

1. Francia és angol orientációjú társaságok és folyóiratok Magyarországon a két világháború között (Soros Alapítvány 1988-89)

2. Közalkalmazotti érdekszervezetek a két világháború között (Soros Alapítvány 1990-1992)

3. A magyar oktatásirányítás és nemzetközi mintái (CEU RSS 1992-1995)

4. A magyar tanügyigazgatás története (OTKA 1992-1994)

5. A lelkiismereti és vallásszabadság a magyar oktatásügyben (Soros Alapítvány, 1995-1999)

6. A lelkiismereti és vallásszabadság a magyar oktatásügyben a rendszerváltás idején (OTKA, 1997-2001)

7. A parlamenti költségvetési viták, mint oktatástörténeti forrás (OTKA, 1996-2001)

8. A lelkiismereti és vallásszabadság a magyar oktatásügyben az ezredfordulón (OTKA, 2001)

9. Az egyház - állam oktatásügyi kapcsolatrendszerének története (Magyary Zoltán ösztöndíj 1996-1997)

10. A protestáns oktatáspolitika és modernizáció (AMFK 1996-1998  )

11. Az egyházi ingatlanrendezés tíz éve és az oktatás .(NKÖM, 2001)

12. Érettségi és felvételi (OM, 1995)

 

Nemzetközi kutatások vezetése:

13. Higher education in the Balkan (Arild Tjeldvollal közösen) University of Oslo) (1992-

14. Education and Jewish participation in the Habsburg empire (GS, Haifa). (1992-)

 

Részt vett az alábbi kutatásokban

Az ELTE BTK Új és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék Egyháztörténeti kutatócsoportjának munkájában, a VKM és az egyház két világháború közötti kapcsolatainak feltárásával.

A Politikatörténeti Intézet 1945 és 1948 közötti döntésmechanizmus történetet feldolgozó kutatásában, az oktatási döntésmechanizmus feldolgozását vállalva.

Az ELTE AJK Politológiai tanszékének az értelmiségi érdekszervezetek történetét feldolgozó kutatásában, (A tanári érdekszervezetek történetét vállalva.)

A Non-Profit kutatócsoport magánszféra-történeti kutatásában. (A magánoktatás történetét vállalva.)

Az ELTE Szociológiai Intézet történeti elitkutatásában.(A két világháború közötti tanári elit feltérképezésével)

Az Európa Tanács történelem tankönyv összehasonlító kutatásában (Magyar, lengyel, orsztrák, német tankönyvfejezetek Európaisága témakörben)

Az OI mezõgazdasági oktatási kutatásában - a történeti összefüggések feltárásával

Az OI felekezeti arányokat feltáró kutatásában

A OI oktatási törvénnyel kapcsolatos véleményeket feltáró kutatásában

 

6. Folyóirat szerkesztõbizottságok és egyéb:

 

Hazai tudományos testületi és szerkesztõségi tagságok

 

Világosság szerkesztõségének tagja, 1997-2002

Educatio szerkesztõségének tagja , 1992-

Raabe korszerű iskolavezetés szerkesztõségének tagja , 1991-

 

*

Magyar Szociológiai Társaság Tagja, 1995-

A Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai Szakosztály elnöke, 2003-

A Magyar Szociológiai Társaság elnökségének tagja, 2003

Magyar Történelmi Társulat Országos választmányának tagja, 1998-

Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának alelnöke, 1998-

A Társadalomtudományok Eszközrendszerének és Módszereinek Korszerűsítéséért kiemelkedõen közhasznú alapítvány kuratóriumának elnöke, 1991-

Világosság Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2003-

Hajnal István Társadalomtörténeti Egyesület tagja, 1991-

 

Nemzetközi Tudományos Tagságok

Az Európai Szociológiai Társaság tagja 1998 óta

A Nemzetközi Neveléstörténeti Társaság tagja 1992 óta

Educational Leadership International tagja 1991 óta

International Humanist and Ethical Union Board -jának tagja 1992 óta

 

Bibliográfia

 

Önálló kötetek

A magyar oktatás második államosítása. Bp., Educatio, 1992. 242 p. (Társadalom és oktatás).

Az egyensúly megbomlása a magyar oktatáspolitikában (Adu könyvkiadó, 1996 200 p).

Neveléstörténeti elõadások. Oktatáskutató Intézet-Kodolányi Fõiskola 1997. 256.p.

Járszalag és aréna : Egyház és állam az oktatáspolitika erõterében a 19. és 20. századi Magyarországon. Bp. : Új Mandátum, 2000. 320 p.

Hajszálcsövek és nyomáscsoportok : Oktatáspolitika a 19-20. századi Magyarországon. Bp. : Oktatáskutató Intézet, : Új Mandátum, 2002. 222 p.(Társadalom és oktatás ; 19.).

 

Önálló füzetek

Javaslat az egyetemi történelemoktatás korszerüsítéséhez - 1984 ELTE soksz.

Erkölcstan, hittan vagy értéksemlegesség? Bp., Oktatáskutató Intézet, 1991. 21 p. /Kutatás közben/.

Paradigmaváltás az oktatástörténet-irásban. Bp., Oktatáskutató Intézet, 1991. 15 p. /Kutatás közben/.

Tanügyigazgatás és a gazdasági válság. Részletek a harmincas évek oktatástörténetébõl. Bp., OI, 1991. 32 p. /Kutatás közben/.

The Meanings and Functions of Classical Studies in Hungary in the 18th-20th Centuries.OKI Bp 1991

A magyar tanügyigazgatás egyensúlyi hagyománya. Bp., Oktatáskutató Intézet, 1992. 34 p.(Kutatás közben, 180.).

The Outline of the Hungarian Education 1500-1945 OKI Bp Educatio 1993, 19p.

Szakoktatás és politika. Bp. : Oktatáskutató Intézet, 1994 [1995]. 87 p. (Kutatás közben ; 207.)

Hogyan kerüljük el a polgárosodást? Habilitációs tézisek, Debrecen 1999.

Victor Karady--val : Educational inequalities and denominations - a database for Transdanubia, Bp 2003, Oktatáskutató Intézet, – I.- II. kötet 220 p

 

Szerkesztések

Történészfüzetek 1985/1 /ELTE soksz. szerkesztés és cikkek

Történészfüzetek 1985/2 /ELTE soksz. szerkesztés és cikkek

A Károlyi Társaság Közleményei 1 /ELTE soksz. szerkesztés és bevezetõ 1986

A Bethlen-csoport francia nyelvü folyóiratának megalapítása 1932-1933- ban-Aetas 1987/2

A lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása az alap- és középfokú oktatási intézményekben. Bp., Oktatáskutató Intézet, 1992. 2-27.p.

Szekfű Gyula levelei Balogh Józsefhez.in: Történelmi Szemle, 1992 [1994]. 3-4. sz. 231-248.p.

(Csécsei Béla - Szebenyi Péter - Szemkeõ Judit -tal közösen) Korszerű iskolavezetés : Közoktatási kézikönyv. Bp. : Raabe, 1993-

Educatio, 1994. 4. sz. Tankönyv

Educatio, 1995. 3. Sz Vizsgák

(Tjeldvoll, Arill –ral közösen): Democracy or nationalism? . Education in post-communist Europe. Oslo . Institute for Educational Research, University of Oslo, 1997. 344 p. (Report No. 3.)

Állítólag már hetven éves . Emlékkönyv Szabolcs Ottó születésnapjára. Pomáz . ADU K., 1997. 100 p.

Szántó János: Vallásosság egy szekularizált társadalomban Uj Mandátum 1997 (szerk Nagy Péter Tibor)

(Szabolcs Ottóval, Veresegyházi Bélával közösen) Történelemtanári információk, 1999

(Szabolcs Ottóval, Veresegyházi Bélával közösen) Történelemtanári információk,2000

A lelkiismereti és vallásszabadság a magyar oktatásügyben (kéziratos tanulmánykötet). Bp., OI, 1998., 285p.

Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam - egyház - iskola - társadalom a 20. Században. Új Mandátum, Budapest 2000, 290p.

(Vargyai Gyulával szerk) Történelem - tanitás - módszertan: Emlékkötet Szabolcs Ottó 75. születésnapjára (Budapest, 2002, OPKM, 275p.)

Educatio, 2002. 2. Sz Diplomások

Nemzetközi egyházpolitikai szöveggyűjtemény - CD 2003

 

Tanulmányok

A numerus clausus történetéhez-Magyar Pedagógia 1985/2

A tanügyigazgatás totalitárius átszervezése Magyarországon 1935-1945.in: Pedagógiai Szemle 1985/2

A közoktatásirányitási reform keretei az 1930-as években. in:Magyar Pedagógia 1986/3-4

Az 1935. évi tanügyigazgatási reform (részlet) in Díjnyertes OTDK dolgozatok .A tud szerv és informatikai intézet kiadványa Bp 1986

Az ötvenes évek történelemszemléletének nacionalista és irracionalista vonásairól - in A Károlyi Társaság Közleményei 2 /ELTE soksz

French secondary school in Hungary 1932-1944-in: History of international relations in education , Pecs 1987

Az oktatás állami ellenõrzésének átszervezése a harmincas évek Magyarországán-Oktatásügyi Kutatások 5.szám 1988. A kötet

The social and political status of Hungarian elementary school teachers-in:The social role and evolution of the Teaching Profession in Historical Context, Joensuu 1988

Hozzászólás Szeredi Pál írására (válasz egy évfordulós cikkre /Szárszó/). In: Ifjusági Szemle 1989 /1., 99-103.o.

Autonómia vagy hierarchia? Az egyházi oktatás a társadalomban tegnap és ma - Politika 1990 október 24 14.p.

Az ötvenes évek történelemszemléletének nacionalizmusáról - Hiány 1990/ 14 sz 3-7.p.

Elegendõ harc, hogy a multat.../Hiány -1990 /6 8-10.p..

Féljünk - e a szavaktól /Hiány 1990/3 8-10.p.

Reflexiók egy konferenciához /Hiány -1990/8 6-9.p.

Vallástörténet, erkölcstan, nemzetnevelés - Hiány - 1990 17 sz 15 19 p

Állam - egyház - iskola. In: Info-Társadalomtudomány. 1991. 18.sz. 35-38.p.

Az egyházak és oktatás a történelemben és ma - Magyar Hirlap 1991 junius 8, melléklet 3.p.

Az októberi forradalom és a SZU adaptációja az ellenforradalmi Magyarországon - Eszmélet 1991

Egyház - állam - oktatás. Tradíciók és értelmezésük. In: Világosság, 1991. 11.sz. 809-817.p.

Egyházi oktatás és államosítás Egyházfórum 1991 december

Erkölcstan vagy értéksemlegesség az iskolában? In: Új Pedagógiai Szemle, 1991. 11.sz. 3-10.p.

Magánoktatás 1945 elõtt - liberális szellemiség - Magyar Hirlap 1991 március 12 11.p.

Parasztérdek, birtokosérdek, agrároktatás a 20. század elsõ felében. In: Paraszti kiszolgáltatottság - Paraszti érdekvédelem, önigazgatás : A Hajnal István kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29-31. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula : s.n., 1994. 70-82.p. Xerox-másolat

Szerzet(t) Iskolák - Magyar Narancs 1991 május 16. 4.o.

University autonomy in Hungary. Myth and Reality. In(Arild Tjeldvoll (ed.): Education in East/Central Europe 1991, Oslo 1991.

(Drahos Péter, Lukács Péter, Setényi Jánossal közösen): Vélemények a közoktatási törvénykoncepcióról OI, Bp, 1992., 35p.

A lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása az alap és középfokú nevelési-oktatási intézményekben. In: A lelkiismereti és vallásszabadság biztosítása az alap- és középfokú oktatási intézményekben. Bp., Oktatáskutató Intézet, 1992. 2-27.p.

A magánoktatás az 1945 elõtti Magyarországon. In: Az Alapítványi és magániskolák. Tudományos tanácskozás a Soros Alapítvány támogatásával, 1992. január 28-29. Szerk. Várhegyi György, Bp., Oktatáskutató Intézet, 1992. 29-38.p. (Kutatás közben, 177.)

A magyar oktatási törvénykezés 1945 elõtt. [Szakértõi vázlat.] In: Szabad legyen, vagy kötelezõ? A közoktatási törvény koncepciójához. Szerk. Kozma Tamás, Lukács Péter. Bp., Educatio, 1992. 231-233.p. (Társadalom és oktatás)

Állam, egyház, iskola. In:Önkormányzat 1992 7.sz. 11.p.

Állam, egyház, oktatás, 1848-1945. In: Educatio, 1. évf. 1992. 1.sz. 34-45.p.

Áltörténészi gondolatok a felsõoktatásról. In: Hiány 3.évf., 1992/9. pp.18-21.

Az 1941-es tanügyigazgatási törvény. In: Az oktatási törvénykezés hazai történetébõl. Évfordulók, események,1991. Az MTA Pedagógiai Bizottsága neveléstörténeti albizottságának, az MPT neveléstörténeti szakosztályának közös felolvasó űlése, 1991. december 4. Bp.,0, OPKM, 1992. (Neveléstörténeti füzetek, 11.) 44-63.p.

Az egyházi oktatás szabályozásáról. In: Szabad legyen, vagy kötelezõ? A közoktatási törvény koncepciójához. Szerk. Kozma Tamás, Lukács Péter. Bp., Educatio, 1992. 157-167.p. (Társadalom és oktatás)

Egyházfinanszirozás, Önkormányzat 1992 12.sz. 7-9.p.

Egyházi oktatás és állami szabályozás. [Szakértõi vázlat.] In: Szabad legyen, vagy kötelezõ? A közoktatási törvény koncepciójához. Szerk. Kozma Tamás, Lukács Péter. Bp., Educatio, 1992. 241-243.p. (Társadalom és oktatás)

Értékekben gazdag értéksemleges iskola. Viszontválasz Kamarás István számára. In: Új Pedagógiai Szemle, 1992. 4.sz. 40-42.p.

Evangéliumi szellemben történt? Elhelyezést keres a Deák téri iskola. In: Magyar Hírlap, 1992. január 21. 5.p.

Kis magyar oktatástörténet. In: Magyar Közigazgatás, 1992. 4.sz. 247-25l.p.

Parasztérdek, birtokosérdek, agrároktatás a XX.század elsõ felében. In: EGY ismeretlen Magyarország. Mezõgazdaság és szakképzés. Szerk. FORRAY R., Katalin, GYÖRGYI Zoltán. Bp., Akad.K., 1992. 100-108.p. (Közoktatási kutatások)

The Meanings and Functions of Classical Studies in Hungary in the 18th-20th Centuries. In: Aspects of Antiquity in the History of Education. Ed. by F.-P. Hager et al. Hildesheim, Bildung und Wissenschaft, 1992. 191-203.p. (International Series for the History of Education ; Vol.3.)

Új kultúrharc az iskolában? Az oktatási törvény vitájához. In: Világosság, 1992. 3.sz. 175-182.p.

A fõszereplõ rivaldafényben Hiány, 1993. 10. sz. 3-4. p.

Alkotmánybírósági döntés után. Egyházról és iskoláról. In: Magyar Hírlap, 1993. február 25. 9.p.

Nemzetiség és oktatás a dualizmuskori Magyarországon. In: Educatio, 2.évf. 1993. 2. sz. 253-269.p.

Oktatásállamosítás a harmincas években. In: Világosság, 1993. 6.sz. 26-36.p.

Társadalombiztosítás és érdekviszonyok a Horthy-korszakban. In: Hiány, 1993. 5. sz. 6-9.p.

A napirend. In: Beszélõ, 1994. május 26. 26-27.p.

Ahogy vesszük... Meg lehet-e állapítani a felekezeti arányokat? In: Beszélõ, 1994. május 12. 24-25.p.

Az igazgatói szakma kialakulása. In: Educatio, 3. évf. 1994. 2. sz. 255-268.p.

Egyházi és állami oktatáspolitika a két világháború között in: Hiány 1994 5 20-22.

Hittan-oktatás. In: Educatio, 3. évf. 1994. 1. sz. 89-105.p.

Iskola-rendszer-váltás. In: Világosság, 1994. 3. sz. 27-36.p.

Jegyzet [a tankönyvügyrõl]. In: Educatio, 3. évf. 1994. 4. sz. 631-632.p.

Tankönyvpolitika a kilencvenes években. In: Educatio, 3. év. 1994. 4. sz. 519-534.p.

Tanügyigazgatás és oktatáspolitika a polgári Magyarországon. Kandidátusi értekezés. Bp., 1994., 229p.

A félfelsõfokú szakoktatás történetéhez. Szakképzési Szemle, 1995. 2. sz. 103-111.p.

A numerus clausus - hetvenöt év után. Világosság, 1995. 2. sz. 72-80.p.

Az 1941-es tanügyigazgatási törvény. Magyar Pedagógia, 1995. 1-2. sz. 59-76.p.

Az iskolaszék - pedagógus igazgató erõviszonyrendszer történeti alakulása. Iskolaszékek hírlevele, 1995. 4. sz. 9-12.p.

Az iskolaszék jelensége a magyar oktatás történetében. 1. r. Iskolaszékek hírlevele, 1995. 3. sz. 7-9.p.

Az iskolaszékek demokratizáló szerepe a felekezeti oktatásban. Iskolaszékek hírlevele, 1995. 5. sz. 5-7.p.

Centralizációs és decentralizációs trendek a magyar oktatáspolitikában a 18-20. században. Educatio, 1995. 1. sz. 82-94.p.

Curriculum-Policy making debates in the 1990s. In: Strategies for curriculum development for primary school. Belgrade 1995

Egyházi iskolaindítás és az állam az elsõ parlamenti ciklus idején - Magyar Pedagógia 1995. 3-4. sz. 293-312.p.

Érettségi és felvételi - oktatáspolitikai erõtérben. Educatio, 1995. 3. sz. 377-394.p.

Hitoktatás az önkormányzati nevelési - oktatási intézményben In: Korszerű iskolavezetés : Közoktatási kézikönyv. Bp. : Raabe,1995 O 7.1 1-10.pp.

Magánoktatás, egyházi oktatás és közoktatásfejlesztés. Magyar Közigazgatás, 1995. 4. sz. 220-232.p.

Vázlat az állami és egyházi oktatáspolitika két világháború közötti történetérõl - Új Pedagógiai Szemle 1995 11. sz. 50-56.p.

Antiszemitizmus és felsõoktatáspolitika - a numerus clausus törvény jelentõsége in: Neveléstörténeti füzetek 14. OPKM 1996 81-94.pp

Az egyház és a modernizáció az oktatástörténetben Új Pedagógiai Szemle 1996 4.sz.73-87.pp.

Egyházi és állami oktatáspolitika a két világháború között in: Neveléstörténeti füzetek 16. OPKM 1996 19-30.pp.

Lelkiismereti szabadság és oktatáspolitika Világosság 1996 3.sz. 45-63 pp.

Szerkezetpolitika Magyarországon 1867-1948 Educatio 1996 2.sz. 290-302.pp.

(Tjeldvoll, Arild-dal közösen): Democracy or nationalism? . Education in post-communist Europe. In: Democracy or nationalism . Education in post-communist Europe. Oslo . Institute for Educational Research, University of Oslo, 1997. 3-24.p. Kötet

A nulladik zsidótörvény. In: Állítólag már hetven éves .Emlékkönyv Szabolcs Ottó születésnapjára. szerk. Nagy Péter Tibor. Pomáz . ADU K., 1997. 51-60. p.

A helytörténet: fõcsapás vagy mellékvágány? In: Történelempedagógiai füzetek 3. Bp. . Magyar Történelmi Társulat . ELTE BTK, 1998. 111-120. p.

Budapest a művelõdésstatisztika tükrében.Kultúra és Közösség, 1998. 3. sz. 77-84. p.

State - church relations in a post-communist educational system . The case of Hungary. In: Education for the 21st century. ed. by Christoph Wulf. Munster, New York, München, Berlin . Waxmann, 1998. 130-141. p. (European studies in education ; 7.)

Tantervpolitika a századvégen. Educatio, 1998. 4. sz. 657-677. p.

A tanoncoktatás kialakulása és az iparpolitika. Szakképzési Szemle, 1999. 2. sz. 248-256.p.

Az "egyenrangú nemzetek Európája" tudat illúzió voltáról. In: Európai identifikáció - nemzeti identifikáció a történelemtanításban. Bp. : ELTE BTK , Magyar Történelmi Társulat, 1999. 18-26. p. (A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára ; 17.)

Az iparpolitika és a tanoncoktatás kialakulása. In: A középfokú szakoktatás története Magyarországon a felvilágosodás korától napjainkig. Tatabánya Tatabányai Múzeum, 1999. 16-23.p.

Az iskolalátogatási és iskolaszervezési kényszer formaváltozatai.. Educatio, 1999. 4. sz. 752-770.p.

Minõségek versengése. Educatio, 1999. 3. sz. 429-460.p.

Teaching history as teaching of pluralism. International Society for History Didactics, 1999. No. 1. 78-86.p.

Az 1872. évi ipartörvény és a tanoncoktatás. In: Hatszáz év neveléstörténetébõl : Neveléstörténeti konferenciák 1997-1998. szerk. Balogh László. Bp. : OPKM, 2000. 155-164.p. (Neveléstörténeti füzetek ; 17.)

Elõszó. In: Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam - egyház - iskola - társadalom a 20. Században. Új Mandátum, Budapest 2000

Fakultativitás és lajstrom: hittan és politika, 1949-1957. Világosság, 2000. 1. sz. 59-77.p.

Hittanoktatás az ötvenes években. Iskolakultúra, 2000. 2. sz. 38-46.p.

Hittanoktatás és világnézeti nevelés 1956 után. Iskolakultúra, 2000. 6-7. sz. 121-129.p.

Iparos-tanonc oktatáspolitika az irányított gazdaság születésének évtizedeiben. Magyar Pedagógia, 2000. 1. sz. 79-95.p.

Középiskolai törvényalkotás 1924-ben. In:A jezsuita tanügyi szabályzattól napjainkig. Neveléstörténeti füzetek 18 OPKM, Budapest 2000

Szeparáció és reláció. In: Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam - egyház - iskola - társadalom a 20. Században. Új Mandátum, Budapest 2000

Vallásos nevelés 1949 elõtt. Magyar Pedagógia, 1999 [2000].4. sz. 389-412.p.

A question of the educational policy of Hungary : Church - state relations in the 1990s. In: Religion, society and education in post-totalitarian societies of Central and South Eastern Europe. Ed. Sergiu Musteata. Chisinau: Arc, 2001. 27-37p.

A társadalompolitika új elemei az 1930-as évek Magyarországán. In: Világosság XLII.évf., 2001.7-9.sz., július-szeptember, 85-104.pp.

Az iskolai hittanoktatás visszaszorulása. Hipotézisek a hatvanas és hetvenes évekrõl. Iskolakultura 2001/1 36-45

Nyelvpolitika és elitképzés. Történetszociológiai közhelyek az idegennyelvoktatás és az elitképzés kapcsolatáról.Educatio 2000 (2001/4) 743-760.p.

A húszas évek középiskola-politikájának kialakulása. Századok, 2000 [2002]. 6.sz. 1313-1334.p.

A középfokú nõoktatás társadalomtörténetéhez. In: Neveléstörténeti kaleidoszkóp a középkortól napjainkig : Neveléstörténeti konferenciák 2001. szerk. Balogh László. Bp. : OPKM, 2002. 56-63.p. (Neveléstörténeti füzetek ; 20.)

A magyar oktatástörténet szociológiai narratívája : In memoriam Pierre Bourdieu. Szociológiai Szemle, 3. sz. 24-42.p.

A nemzetiségi oktatás története Magyarországon in: Pedagógiai Lexikon II. kötet

Állam és egyház (az iskolaügyben). Pedagógiai Lexikon. Fõszerk.: Báthory Zoltán, Falus Iván - 1.köt. 55-66.pp.

Állam és iskola. Pedagógiai Lexikon. Fõszerk.: Báthory Zoltán, Falus Iván - 1.köt. 56-57.pp.

Az ötvenes évek hittani párthatározatainak jelentésszintjei. In: Pedagógia és hermeneutika. Szerk. Buda András. Debrecen : Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001 [2002]. 163-172.p. (Pallas Debrecina ; 10.)

Egyenlõtlen alfabetizáció és nemzetiségek a századforduló Magyarországán. Iskolakultúra, 2002. 5. sz. 53-65.p.

Egyház és oktatás a rendszerváltás évtizedében, Educatio 2002 1. Kézirat

Jelenkortörténeti beállítódás a középiskolában - Történelempedagógiai Füzetek 12. 65-73. old. 2002

Modern (szekuláris) értékek egy tradicionális társadalomban. Educatio, 2001[2002]. 3.sz. 434-448.p.

Sport and public education: The process of integration and segregation (The case of Hungary). In: Proceedings : Sport and Politics : 6th Congress of the International Society for the History of Physical Education and Sport. ed. By Katalin Szikora [et al.] Bp. : Semmelweis University, [2002]. 20-23.p.

A középfokú nõoktatás huszadik századi történetéhez. Iskolakultúra, 2003. 3. sz. 3-14.p.

Az állami befolyás növekedése a magyarországi oktatásban (1867-1945) Kézirat, akadémiai doktori értekezés 321 p.

Oktatáspolitikai változások az elsõ világháború után. Iskolakultúra, 2003. 6-7. sz. 63-72.p.

Oktatástörténet és taneszköz-politika. Educatio c. folyóirat, 2002[2003]. 4. sz. 539-555.p.

Iparos-tanonciskola és a helyi társadalom. In. Rendi társadalom - polgári társadalom 10. Hajnal István kör-Nógrád megyei levéltár- Budapest Fõváros Levéltára, Salgótarján Bp, 2003, 307-316.p

Teaching NATO within the framework of history – the Hungarian case. In: Teaching NATO and security policy. Brussels : NATO HQ, 2003. 25-29.p.

The state-church relations in the history of Educational policy of the first postcommunist Hungarian government. European Education, 2003. No. 1. 27-34.p.

 

Könyvismertetések

Fodor Zoltán: A Pireneusoktól a Kárpátokig / Történelemtanítás 1982/5

Kõvágó László: A magyarországi Tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés/ Történelemtanítás 1982/2

Fehér István: A bonyhádi hűségmozgalom történetéhez/ Történelemtanítás 1984/6

Joó Rudolf: A nyugat európai nemzetiségek sajátosságai és típusai/ Történelemtanítás 1984/3

Kemény Zsigmond: A mohácsi veszedelem okairól - Változatok a történelemre/ Történelemtanítás 1984/4

Merényi László:Az õszirózsás forradalom/ Történelemtanítás 1984/6

Gergely Jenõ:A püspöki kar tanácskozásai Történelemtanítás /1985/6

Kõvágó László: A magyar kommunisták és a nemzetiségi kérdés Történelemtanítás /1985/6

A magyar neveléstörténeti irodalom 1800-1944/ Pedagógiai Szemle 1986/5

Balogh Sándor szerk:Magyarország a XX.században/ Pedagógiai Szemle 1986/9

Kelemen Elemér:Somogy megye népoktatása közoktatásunk polgári átalakulásának idõszakában/ Magyar Pedagógia 1987/1

Locke:Értekezés a polgári kormányzatról Történelemtanítás 1987/6

Béki Ernõ: Szociáldemokrácia az elsõ világháboru után Történelemtanítás 1988/1

Béládi Miklós -Krausz Tamás : Sztálin Kritika 1989/2

Molnár János: A szociáldemokrata párt művelõdéspolitikája Pedagógiai Szemle 1989/6

Setényi János: Harc a középiskoláért. Educatio, 1992. [Könyvismertetés]. In: Magyar Közigazgatás, 1992. 8.sz. 511-512.p.

Nagy Mária: Tanári szakma és professzionalizálódás. [Könyvismertetés]. Magyar Pedagógia, 1995. 3-4. sz. 370-373.p.

A történeti elitkutatások című sorozat köteteirõl a neveléstörténész szemével Magyar Pedagógia 1996 3.sz.299-304.pp.

Peregrináció - egykor. [Könyvismertetés]. Educatio, 1996 sz. 736-738. p.

A "társadalom és művelõdéstörténeti tanulmányok" újabb köteteirõl a neveléstörténész szemével. [Könyvismertetések.] Magyar Pedagógia, 1997 [1998]. 3-4. sz. 327-336. p.

Kelemen Elemér - Setényi János: Az oktatási törvénykezés változásai. Hazai és nemzetközi áttekintés. [Könyvismertetés]. Magyar Pedagógia, 1997. 2. sz. 191-195.p.

Bassola Zoltán: Ki voltam... Egy kultuszminisztériumi államtitkár vallomásai Magyar Pedagógia 1998 4. 391-394.p.

Csináld magad lexikon. [Könyvismertetés.] Educatio, 1998. 1. sz. 206-208. p.

Karády Viktor: Iskolarendszer és felekezeti egyenlõtlenségek Magyarországon (1867-1945). [Könyvismertetés]. Magyar Pedagógia, 1998. 1. sz. 72-77. p.

A történelemtanítás egy negyed század tükrében. [Könyvismertetés]. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 7-8. sz. 217-221.p.

Kovács András: A különbség köztünk van : Az antiszemitizmus és a fiatal elit. [Könyvismertetés]. BUKSZ, 2000. 2. sz. 164-167.p.

One in Four. András Kovács: The Difference is Between Us: Anti-Semitism and the Young Elite. [Book review]. In: Budapest Review of BOOKS, Vol.10. No.1-2., spring-summer 2000., pp.35-38.

Opusz és esszé. [Könyvismertetés]. Educatio, 2000. 1. sz. 189-191.p.

Zsidóság, asszimiláció, iskola-stratégia. [Könyvismertetés]. Iskolakultúra, 2000. 9. sz. 99-102.p.

T Kiss Tamás: Fordulatok folyamatok, Bp, 2002 Kultúra és Közösség, 2003 /1 101-102.p.

 

Egyéb irások

A Belváros utcanévváltozásainak története 1867-tõl napjainkig -XVI OTDK Bp 1983

A történelemoktatás korszerűsítésérõl - Egyetemi Lapok 1984 november

A numerus clausus történetéhez 1920-28 -tart kiv XVII.OTDK humántudományok szekciója, Debrecen 1985

Az 1935. évi tanügyigazgatási reform - in OTDK dolgozatok összefoglalói Bp 1985

A Bethlen csoport francia kapcsolatainak történetéhez - XVIII.OTDK humán tudományok szekciója Pécs 1987

Az oktatás állami kontrolljának átalakulása Magyarországon tart. kiv.- XVIII.OTDK humán tudományok szekciója Pécs 1987

Kisérlet egy angliai magyar tanszék megteremtésére az 1930-as években - tart. kiv.- XVIII.OTDK humán tudományok szekciója Pécs 1987

A gyerekek száma a családok belügye (Radnóti Alizzal közösen) , Magyar Nemzet 1988 november 3

Az életmód pluralizmusa (Radnóti Alizzal közösen) Magyar Nemzet 1989 február 4

A népi demokrácia mítosza és valósága (B. Kádár Zsuzsával közösen) , Magyar Nemzet 1990 február 20

Az eljátszott esély- Beszélõ 1990 junius 2

Vita helyett tizenöt kérdés. In: Világ 1990.március 29., 47.o.

Az egyházi ingatlanok visszaadása - Jusztusz Gábor interjuja - Esti Hirlap 1991 június 12 1.3.p.

Beszámoló az 1992. évi neveléstörténeti felolvasó ülésrõl. In: Magyar Pedagógia, 1992 [1994]. 4. sz. 326-327.p.

Félreérthetõ.Magyar Nemzet 1992 szept 3 14.p.

Nyílt levél Rédly Elemérhez és Pokorni Zoltánhoz. In: Ráció, (PDSZ), 1993. január. 28.p.

5+1 megjegyzés - válasz helyett. [Reflexió Tomka Miklós: A hittan-vita: mérleg és helyesbítés c. írására. uo. 507-509.p.] In: Educatio, 3. évf. 1994. 3. sz. 509-510.p.

A zsidó iskolaügy története Magyarországon. Neveléstörténeti Tájékoztató, 1994. [1995]. 4. sz. 6-7.p.

Beszámoló az MTA Pedagógiai Bizottsága Neveléstörténeti Albizottsága 1993. évi tevékenységérõl. Magyar Pedagógia, 1994 [1995]. 3-4. sz. 375.p.

Beszámoló az MTA Pedagógiai Bizottsága Neveléstörténeti Albizottságának 1994 decemberi felolvasó ülésérõl. Magyar Pedagógia, 1995. 1-2. sz. 147-148.p.

Oktatástörténeti publikációk-kiadványok az Oktatáskutató Intézetben. In: Neveléstörténeti Tájékoztató, 1994. 2-3. sz. 57-62.p.

Tanrenden kívül - vagy belül. Az interjút készítette Fazekas Csaba. In: Hit-Info, 3.évf. 1994. 9. sz. 20-21.p.

Tõkéczki ketrece. Megjegyzések Tõkéczki László: "A mai református iskolaügy kérdései" című cikkére (Egyház és Világ, 1993. 10.). In: Egyház és Világ, 1994. 3. sz. 27-28.p.

Tanügyigazgatás és oktatáspolitika a polgári Magyarországon. Kandidátusi disszertáció. Tézisek, 1995

Válasz [Ábrahám István: A tankönyv és a politika a kilencvenes években? c. írására.] Educatio, 1995. 1. sz. 183-184.p.

(Csepeli György és másokkal): A jó polgár Csokonai Kiadó, Debrecen, 1996

(Szabolcs Ottóval) A Tanári Tagozat válasza a kerettantervi elképzelésekkel kapcsolatos miniszteri véleménykérésre in:Történelemtanári információk 1999 (2000) 2

Megjegyzések a gimnáziumi történelem kerettantervrõl in:Történelemtanári információk 2000 3-4

 

 

Lásd még: Nagy Péter Tibor honlapja:

 

http://www.nagypetertibor.uni.hu/