Semjén Zsolt politikai ámokfutása

 

 

Amikor annak idején Semjén Zsoltot a KDNP elnökévé választották, csak kevesen gondolták, hogy az általa képviselt keresztény politika a parlamentáris demokráciát, s a rendszerváltással kivívott vallási, világnézeti és hitbeli sokszínűséget veszélyeztető tényezővé válhat. A hazai politikai élet sajátos körülményei folytán azonban elnökké választása egyúttal kiindulópontja is lett egy döbbenetes politikai ámokfutásnak. A Semjén Zsolt vezette KDNP választási szövetségben áll a legnagyobb ellenzéki párttal, maga Semjén Zsolt pedig nemcsak a biztos parlamenti mandátum várományosa, de a szimbolikus jelentőségű kalocsai választókörzet jelöltje is.

 

Miután Semjén Zsolt a Fidesz Változás 2006 elnevezésű programjával ajánlja magát a választók figyelmébe, és maga is a polgári értékek megőrzésének és továbbvitelének feladata köré csoportosítja ígéreteit, kötelességünknek érezzük hangot adni ama nézetüknek, hogy az általa képviselt szellemiség, legalábbis eddigi pályafutása alapján ítélve, köszönő viszonyban sincs azzal, amit Magyarország lakosainak józan többsége polgári értékként ismer.

 

Rövid leltárt készítve, bárki megállapíthatja, hogy Semjén Zsolt az elmúlt években csak és kizárólag nyíltan vallott hitével és az általa betöltött státusokkal (az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke, országgyűlési képviselő, egy, a keresztény jelzőt nevében viselő párt elnöke) szöges ellentétben álló kijelentésekkel vétette magát észre.

 

Semjén Zsolt egynémely szélsőséges kijelentése különösen emlékezetes marad a polgári értékeket nagyra becsülő választók számára. A keresztény identitásukat tőle eltérően megélőkkel, a Szentírás üzenetét vele nem azonos módon értelmezőkkel szemben gyakran alkalmazott arrogáns szóhasználata a történelem legsötétebb periódusait idézi elénk. Minősíthetetlen megnyilvánulásai közé tartozik továbbá az is, hogy kigúnyolva a civil együttélés legalapvetőbb garanciáját jelentő demokratikus pluralizmus alapelveit, rendszeresen trágár kifejezésekkel, bűnözőkre alkalmazott jelzőkkel illeti azokat (politikusokat és magánembereket), akik következetesen kiállnak az eltérő, de egymással békésen megférő emberi értékek tiszteletben tartásának elve mellett.

 

Semjén Zsolt megjegyzései nem kímélik a társadalom szélesebb rétegeit sem. Náci bűnözőkkel helyezi például egy sorba, úgymond „végső logikai szempontból” azokat, akik kilátástalan anyagi és szociális helyzetükben, és súlyos lelkiismereti gyötrődések árán az abortusz eszközéhez kénytelenek folyamodni, mert nem tudják vállalni a gyermeknevelés roppant felelősséget vállukra helyező terhét. Vélekedésében külön is elborzasztó, hogy sárba tiporja azok gyászát és fájdalmát, akiknek hozzátartozói nagyipari körülmények között váltak a végső megoldásnak nevezett fasiszta istentelenség áldozativá, és megszégyeníti mindazokat is, akik számára hitüket meghatározó fontosságú II. János Pál pápának a halálgyárakban elpusztítottak emlékezete előtti őszinte főhajtása.

 

A másság kifejezést egyébként is szitokszóként alkalmazó Semjén Zsolt ócsárolandó értelemben alkalmazza e jelzőt mindazokra a milliókra is, akik közös hazánkról nem mint „keresztényi Magyarország”-ról, hanem különböző és nem feltétlenül fennen hangoztatandó hitek, világnézetek és humánus törekvések jegyében élő emberek békés közösségéről kívánnak gondolkozni. Gyalázkodó igyekezetében Semjén Zsolt attól sem riad vissza, hogy – Pázmány Péter egykori kifejezéseit a magyar történeti- és eszmetörténeti hagyomány összefüggéséből kiragadva és azt meghamisítva – „belső idegeneknek”, és embertársaik „gallérja mögé pökő” „labancok”-nak minősítse az ország lakosságának túlnyomó többségét, csak azért, mert azok hitüket, világnézetüket és meggyőződéseiket nem hajlandók pártpolitikai célokat szolgáló vásári terméknek tekinteni.

 

Semjén Zsolt nyíltan képviseli azt, hogy pártja, a KDNP „a katolikus egyház lándzsájának hegye”, és mint „kifejezetten fundamentalista világnézeti párt”, „a polgári szövetség kovásza”. Semjén Zsolt nagyon sok mélyen hívő keresztény és az európai humanizmus hagyományát valló ember érzékenységét sérti meg, amikor – a keresztény tanítás lényegét feláldozvaelfeledkezni látszik arról, hogy az isteni szeretet világban való jelenlétének örömére épülő keresztény hit a maga értékeiről („végső logikai szempontból” nézve) sohasem a lándzsa metaforák mentén gondolkozott. Aki ezt teszi, arra a „báránybőrbe bújt farkasok” kifejezést alkalmazza a jézusi nyelvezet.

 

Semjén Zsolt minden jó érzésű embertől idegen gyűlölködése az utóbbi napokban tetőzni látszik. Kampánybeszédeiben a hitlerizmussal azonosítja világnézeti másságot; náciként bélyegzi meg azokat is, akik a hitet és a vallást legszemélyesebb magánügyként kezelik, a pogány és deviáns szitokszavakkal illeti a baloldali és liberális politikai áramlatokat és a mögöttük álló szavazók millióit.

 

Mielőtt szavazataikat leadnák, a választóknak igenis szabad tudniuk arról, hogy annak a szellemiségnek, amelyet Semjén Zsolt képvisel a magyar közéletben, nincs helye sem a keresztény értékek között, sem az európai humanizmus hagyományán építkező szűkebb és tágabb hazánkban, Magyarországon és az Európai Unióban.

 

A http://www.amokfutas.atw.hu/című weboldalon folyamatosan közzé tesszük azok neveit, akik az szspa@gportal.hu postacímen keresztül csatlakozni óhajtanak a nyilatkozathoz.

 

 

 

Buda Péter valláspolitikai szakértő

Fazekas Csaba történész

Gábor György vallásfilozófus

Iványi Miklós lelkész

Karsai László történész

Kertész Péter újságíró

Lukács Barnabás középiskolai tanár

Majsai Tamás református teológus

Ranschburg Jenő pszichológus

Vekerdy Tamás pszichológus

 

 

Ismertette:

Értelmiségiek Semjén Zsolt kijelentéseiről

Népszabadság, 2006. március 28.

http://nol.hu/voks/cikk/398778/

 

Lásd még:

Magánügy?

Népszabadság, 2006. március 29.
http://nol.hu/cikk/398879/

 

További utalások:

http://www.amokfutas.atw.hu/

http://www.mtv.hu/cikk.php?id=54766