3. Megvizsgálni, hogy miként függ össze az európai beágyazottság és kapcsolatháló az érintett elitcsoportok tagjainak nemével, réteg szerinti származásával, településszerkezeti adottságaival, felekezeti és nemzetiségi hátterével, generációs hovatartozásával, diplomaszerzésének körülményeivel (életkor, képzési hely) és a tudáselitben megszerzett pozicióival a huszadik század elejétől végéig.

4. Különböző szakspecifikus produktivitási és kreativitási jelzésekkel felmérni egyes nagyobb értelmiségi csoportok szellemi termelékenységének történelmi alakulását s ennek összefüggéseit a külföldi kapcsolatrendszerrel.

I.I. Célok:

A projekt célja az egyetemet végzett értelmiségi elit rekrutációja, képzése, szellemi termelékenysége, pályaképe és európai kapcsolathálója közötti kapcsolatok vizsgálata a huszadik században, különös tekintettel a társadalmi eredethez kötődő, valamint a nemi, regionális és alkulturális egyenlőtlenségekre

I.I.1.Alapkutatási, alkalmazott kutatási és kisérleti fejlesztési célok

(1) Alapkutatás: a projekt alapkutatási eleme olyan elméleti reflexió, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése (tudásbővítés) és rendezése azoknak a körülményeknek és feltételeknek megvilágítására, melyek között a honi értelmiségi képzettségi elitcsoportok társadalmi funkcióikat gyakorolták. Közöttük kiemelten szerepelnek az európai beágyazottság és kapcsolatháló hatástényezői a hatalmi, szolgáltatási (oktatás, szakértelmiségi szerepkörök), szellemi alkotásokban kifejezett és szimbolikus társadalmi distinkciókkal igazolt tevékenységek illetve pozíciók függvényében. Ez az alapkutatás részben a közvetlen felhasználás vagy alkalmazás szándéka nélkül – azaz pusztán a megszülető zárómonográfia és tanulmánysorozat tudáshátterének megteremtése céljából – történik. Ennyiben tiszta alapkutatásról van szó, melynek elméleti kereteit a Bourdieu-féle kérdésfeltevés nyújtja a társadalmi érvényesülésnél szerepet játszó tőkefajták (gazdasági, intellektuális és társadalmi-kapcsolati tőke) hatástényezőiről és a szellemi-szakmai terek és piacok objektív polarizáltságáról (a bennük szerepet játszók különböző tőkefajtákkal való ellátottsága szerint). A Bourdieu-i inspiráció azonban számunkra csak kiindulási pont, mely segít a nemzetközi beágyazottság és egyes, Bourdieu elméletében nem szereplő független ’promóciós’ vagy hátráltató tényezők (mint a nemi szerepmodellek vagy a regionális, etnikai vagy felekezeti alkultúrák és esetleges szolidaritási láncok) hatósugarának felmérésében.

Másfelől azonban célzott alapkutatást kísérlünk meg, hiszen az eredményezett tudás – a kialakítandó nagyszabású adatbázis és az elemzési eredmények – támpontot nyújtanak az értelmiségi szerepek betöltésére nézve a jövőben várhatóan felmerülő konkrét problémák kezeléséhez vagy tisztázásához. Elemzéseink egyes elemei tehát minden bizonnyal számos más értelmiségszociológiai kutatáson keresztül hasznosulnak.

(2) Alkalmazott kutatás: Projektünk új ismeretek megszerzése céljából végzett tudományos tevékenység, amely konkrét kérdések megválaszolására irányul. Ezeknek fókuszában az áll, hogy esetenként, különböző szakmai kategóriákban miként függ össze az európai beágyazottság és kapcsolatháló az értelmiségi elitek tagjainak nemével, réteg szerinti származásával, településszerkezeti adottságaival, felekezeti és nemzetiségi hátterével, generációs hovatartozásával, diplomaszerzési életkorával, a képzés helyével és körülményeivel különböző történelmi időszakokban. A néhány kiválasztott értelmiségi csoportra megkísérelt elmélyült többváltozós elemzésektől többek között az európai beágyazottság különböző mértékének, irányultságának és módozatainak tisztázását is várjuk (a nyelvtudás és a szellemi érdeklődés nemzeti orientációja – dominánsan francia, német, angol-szász stb. -, külföldi tanulmányok, tanulmányutak, ösztöndíjak, tudományos együttműködés, meghívások, idegen nyelvű vagy külföldi publikációk, stb.).

A megcélzott eredményeknek van egy prediktív és egy komparatista alkalmazási lehetősége. Egyrészt várható olyan összefüggések felismerése és bizonyítása (pl. a származási és képzési tényezők, a nyelvismeret, a külföldi tájékozódás természete és az alkotókészség kapcsolatait illetőleg), melyekre nézve eddig legfeljebb csak munkahipotéziseink voltak, de pozitív tudásunk alig. Ezek segíthetnek külföldi tudományos kollaborációs vagy orientációs stratégiák kidolgozásában az Európai Únión belül vagy azon túl. Másrészt a szellemi kapcsolathálók honi vizsgálata beilleszkedik egy nagyobb nemzetközi történelmi-szociológiai kutatási irányba, amely az egyetemek történelmi nacionalizálását követő peregrinációs lankadás után a 19. század vége óta új erőre kapott kelet-nyugati diákvándorlások és szellemi cseremozgalmak társadalmi funkcióinak alakulását vizsgálja a feudalizmus után kialakuló és modernizációs pályára lépő kelet- és közép-európai nemzetállamokban. A projekt ennek a komparatista dimenziónak (melyhez empirikus megalapozásához Magyarországon az 1919 előtti korra nézve elsősorban Szögi László műhelye járult hozzá) újfajta kiterjesztését képezi.

(3) Kísérleti fejlesztés: Projektünkben egy sor kísérleti tudásterméket hozunk létre, melyeknek jórészét (elsősorban elektronikus formában) további kutatások illetve másodelemzések céljából közkinccsé tesszük. Új termékként megszületik egy sor prozopográfiai adatbázis, mely tematikusan a magyar értelmiség társadalmi rekrutációjára, képzésére, pálya-paradigmáira és európai kapcsolathálójára koncentrál. Ezekből új szolgáltatás gyanánt – ha erre az anyagi feltételek megteremtődnek - bármely szakmai csoport, régió, képzőintézmény vagy más érdekelt lekérheti az őt érdeklő, rá vonatkozó, esetleg saját önreflexióját is elősegítő adatokat, kereszttáblákat, statisztikai becsléseket vagy korreláció-számításokat. Ugyanakkor új társadalomtudományi eszközöket, módszereket és eljárásokat is létrehozunk, melyek ezeket az elemzéseket lehetővé teszik. Különösen vonatkozik ez elképzeléseink szerint a társadalmi háttérváltozók kategorizálására (melyekben pl. megkíséreljük a foglalkozási, felekezeti, etnikai és területi tényezők aggregációját), az európai beágyazódás szakma-specifikus jellemzőire, illetve a szellemi kreativitás indikátoraira.

I.I.2. A cél nemzetközi helyzete és jelen projekt kapcsolódása hazai kutatásokhoz

A széles körben kiterjedt elitkutatásokon belül külön fontos helyet foglal el a szellemi, tudományos elitek kutatása. Pályája kezdeteitől fogva a javaslattevő legfontosabb kutatási területe azoknak a beiskolázási egyenlőtlenségeknek a vizsgálata, melyeket az elitképzési rendszerek 19. század óta bekövetkező modernizációja Európa különböző nemzetállamaiban kiváltott. Így a Pierre BOURDIEU nevével fémjelzett s közismert nemzetközi kisugárzású párizsi történelmi-szociológiai műhely egyik legelső tagjaként hetvennél több különböző nyelvű publikációban foglalkozott (többek között) a francia, a magyar és az osztrák illetve a Habsburg Monarchia-béli intézményes szellemi modernizáció kérdéseivel.^{^[1]}^[1] Mintegy másfél évtizede kutatásainak középpontjába a magyarországi iskolarendszer és elitkiválasztás történelmi problémaköre került európai összehasonlításokkal, melyről 1989 óta szintén számos, részben külföldi munkatársakkal közös, részben saját, immár főleg magyarnyelvű tanulmánya tanúskodik.

A javaslattevő már az 1980-as években elkezdett különböző társadalomtudományos érdekeltségű diákokkal és fiatalabb magyar és külföldi kollégákkal munkacsoportokat alakítani illetve ilyenekben részt vállalni helyi, modernkori iskolai népességek elsősorban empirikus prozopográfiai felvételek alakjában történő tanulmányozása végett Közép-Európában. Ilyen munkákat magyarországi partnerek mellett különösen a Krakkói Jagelló Egyetem Történelmi Tanszékével (Mariusz KULCZYKOWSKI), a Román Akadémia Kolozsvári Történelmi Intézetével (Lucian NASTASA), a Firenzei Európai Egyetemi Intézet történészeivel (Michael MÜLLER), a Berlini Humboldt Egyetem Általános Pedagógiai Intézetével (Jürgen SCHRIEWER) és francia kollégáival, különösen az Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales és a Paris-Sorbonne Egyetem Történészeivel (Christophe CHARLE) együttműködve folytatta. Ezek a kezdeményezések egy sor nemzetközi munkaértekezlethez és konferenciához vezettek,^{^[2]}^[2] s eredményeikről számos egyetemi szakdolgozat (különösen iskolai népességeket vizsgáló monográfiák ^{^[3]}^[3]) s néhány nagyobb, kooperációban fogant tudományos publikáció is tanuskodik^{^[4]}^[4]. A projektvezető ilyen típusú munkakapcsolatai között említhető többek között Francois BOCHOLIER (Ecole Normale Supérieure, Párizs) – egy nagyszabású konferencia meghívó partnere a kelet-európai elitváltások történelmi modelljeiről (2003 december) -, Natalia TICHONOV (Genfi Tudományegyetem) és Hartmudt-Rüdiger PETER, (a Halle-i Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docense) – a nemzetközi diák-peregrinációra vonatkozólag a javaslattevő részvételével már több konferenciát szervező kutatási műhely fiatal társvezetői.

Más hazai prozopográfiai alapvetésű kutatások folytak az értelmiségi elitekről, de ezek kivétel nélkül mintavételen alapuló és egy-egy szakértelmiségi kategóriára ill. egy korszakra vonatkozó monografikus vállalkozások. Emlitésre méltó többek között Lengyel György kutatásai a gazdasági, Gergely Jenő munkája a katolikus egyházi, Szakály Sándor és Hajdú Tibor tanulmányai a katonai elitekről. Biró Judit a régi rendszer egyetemi magántanárainak, Karvalics László a koaliciós kor újságiróinak, Nyirő András monográfiája pedig az MSZMP politikai bizottsága tagjainak életrajzi adatait dolgozta fel.[5] Régóta várjuk a Huszár Tibor és Kovács I Gábor vezette elitkutatás összesített eredményeit a világháborúk közötti korból kiválasztott elitcsoportokra nézve. Ugyanakkor bővelkedik a magyar statisztikai, társadalomtörténeti és szociológiai irodalom a nem prozopográfiai alapú rétegfelvételekben, melyek jórésze értelmiségi kategóriákat vesz górcső alá. Ezekre nézve is pontos utalásokat találni Kovács I. Gábor bibliográfiai összegzésében.[6]

I.I.3. A cél újdonságtartalma

Ilyen adatbázis tudomásunk szerint sehol Európában nem készült még (valószínűleg egyebütt sem). Az eddigi nagyobb elit-kutatások mind vagy monografikus jellegűek voltak (pl egy egyetemre, főiskolára vagy karra nézve), vagy egy szakmai csoportra koncentráltak (ügyvédek, orvosok, parlamenti képviselők, felsőbb miniszteriális hivatalnokok, stb.) vagy egy viszonylag rövid korszak középosztályi kategóriáira vagy hatalmi elitjére (pl. a francia III. Köztársaság uralkodó elitcsoportjaira 1900 körül). Hasonló hosszú távú, négy-öt radikális rezsimváltáson s egy egész évszázadon keresztül ívelő s az adott nemzetállam teljes alkotó és társadalomszervező funkciójú értelmiségét empirikus vizsgálat tárgyává tevő kutatást eddig nem folytattak. Nagyobb államalakulatban természetesen hasonló kísérleti munka lehetőségei sokkal korlátozottabbak is, illetve ki vannak zárva. Ebből a szempontból a történelmi Magyarország valószínűleg határesetet képez, amennyiben értelmiségi képzettségű kategóriáinak volumene még az empirikus megragadhatóság határain belül van, természetesen egyre inkább csak mintavétel segítségével, ahogy a jelenhez közelítünk. A kutatásban vizsgált s lexikonokban szereplő ’reputációs csúcselit’ teljes terjedelme például becsléseink szerint nem több, mint 25.000.

Kutatásunk tervezésénél és hosszú előkészítő fázisában kapcsolatokat létesítettünk egy sor kisebb európai állam vagy régió kutatóival (Erdély, Szlovénia, Észtország, Szerbia, stb.), ahol hasonló ambíciójú elitkutatásokat is a reális lehetőségek közé lehet számítani. Egyik volt diákom például az észt diplomások vizsgálatánál teljes körű publikált prozopográfiára támaszkodhat, mely két kötetben tartalmazza a baltikumi nemzetállam egész világháborúk közötti értelmiségének névsorát és pályaképét. Különösen ígéretesek a nemzetközi diákcserére vonatkozó kutatások egész Európában, melyekre nézve egy rendszeresen összeülő interdiszciplináris kutatási műhely vezetésében veszek részt. Jelen tervünk végrehajtása és eredményeinek idegen nyelvű kiadása várhatóan jelentős újabb külföldi kutatásoknak szolgáltat indítékot, hiszen – ismétlem – hasonlóan ’globális’ kísérlet történelmi elitkutatásra tudtommal eddig sehol sem valósult meg.

I.I.4. Illeszkedés a pályázat tartalmához

· A pályázat eredményeképpen több szakterületeken (történettudomány, szociológia, tudományszervezés) tudományos és technológiai áttörés várható, amennyiben a magyar elitek európai kapcsolódásainak ez idáig egyedülálló adatbázisát hozza létre.

· Eredményei hozzájárulnak a magyar szellemi elit és elitképző intézmények, tudományos műhelyek európai versenyképességének felméréséhez és az erre vonatkozó stratégikus koncepciók kialakításához.

· A nemzeti kutatási-fejlesztési kapacitások megerősítéséhez és hatékony kihasználásához azzal is hozzájárul, hogy bármely más területen folyó leendő kutatás számára kiindulási bázist biztosit.

· A nemzetközi tudományos versenyképességünket javítja, mivel a számtalan európai elitkutatás mellett sincsen ma egyetlen országnak sem ilyen széles körű adatbázisa. Elképzelhető, hogy kutatásunk úttörő jellege nagyobb nemzetközi irányváltást indukál a vezető rétegek társadalomtörténetének területén.

· A kutatás a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatait erősíti avval, hogy egy főiskola és egy tartalomfejlesztésben gyakorlott, de alapvetően piaci számítástechnikai cég együttműködésében valósul meg.

I.I.5. Illeszkedés a prioritásokhoz:

A pályázat az „5. program: A nemzeti örökség és a jelenkori társadalmi kihívások kutatása” keretében kerül benyújtásra.

A program prioritásai közül a fentiek értelmében a projekt impulziót ad

-a versenyképesség növeléséhez, mivel eredményei hozzájárulnak a magyar szellemi elit és elitképző intézmények, tudományos műhelyek európai versenyképességének növeléséhez,

-egy konkrét kisvállalkozás innovatív fejlesztésének előmozdítására, hiszen az Avignonet KFT itt továbbfejlesztett technológiáit más projektben is képes lesz felhasználni a magyar tudományosság előnyére,

-a közfinanszírozású kutatóhelyek (kutatóintézetek, felsőoktatási kutatóhelyek) és a gazdaság (a jelzett KFT) együttműködésének elősegítésére, mégpedig nemcsak a felsorolt konzorciális partnerek vonatkozásában, hanem a résztvevők más munkahelyei, kapcsolatai következtében olyan széles intézményi körre hat ki, mint pl.:

a. Central European University (Magyarországon és az Egyesült Államokban elismert főiskolai intézmény)

b. PH Felsőoktatási Kutatóintézet

c. Egyetemi Könyvtár

d. BME

e. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

f. KSH

g. Pécsi Tudományegyetem

- Az innováció regionális bázisát a kutatás kétféle értelemben is erősíti: vidéki intézmények és vidéki munkatársak bekapcsolásával terjeszti a társadalomtudományi kutatás legmodernebb normáit, másrészt pedig a kutatás egyik kifejezett célja a regionális egyenlőtlenségek ill. sajátosságok megjelenítése, az értelmiség lokális szerepalternatíváinak felvázolása.

-Tudásintenzív szolgáltatások elterjesztésére, hiszen a kísérleti fejlesztés eredményeképpen elkészítendő adatbázisra az egyes személyekre történő rákeresés lehetőségére vélhetően jelentős piaci ill. közintézményi kereslet mutatkozik.

-A nemzetközi szintű magyar kutatás-fejlesztési potenciál demonstrálható erősödésére, a projekt jelzett nemzetközi vonatkozásai miatt.

-A nemzetközi együttműködések ösztönzésére, hiszen – az adatbázis az azt esetleg nem ismerő külföldi, mégpedig európai, és az európai tudományos partnert kereső amerikai, japán, vagy harmadik világbeli személyek és intézmények előtt is feltárja, hogy egyes intézmények és s egyes kiemelt státuszú kutatók milyen tudományos beágyazottággal rendelkeznek külföldön. Valószínösithető, hogy vállalkozásunk hasonló külföldi tudományos vállakozásoknak fog inditékul és módszertani útmutatóul szolgálni.

I.II. A tervezett tevékenységek – a projekt megvalósítása

a) alapkutatási jelleggel megtörténik az alább leirt adatbázisok forrásainak feltárása, az adatbázis felépítése (részben más adatbázisokból történő összeépítése)..

b) alkalmazott kutatási jelleggel valósítjuk meg az adatbankok elsődleges elemzésének elvégzését. Ezt követően monografikus tanulmányok, ill. egy záró tanulmánykötet készül. Egyes kiválasztott értelmiségi kategóriákra specifikus változókat alakitunk ki, s az ezekre sajátosan érvényes szempontok szerint részletes külön tanulmányok készülnek ..

c) kísérleti fejlesztés valósul meg a kutatás kezdeti fázisában az új változók kategóriarendszerének kialakítása tekintetében, az egyes értelmiségi csoportokra specifikált változók kialakítására, zárószakaszában pedig a lekérdezéseket lehetővé tevő adatbázis gépesített közzétételére.

Számos máris meglévő saját eredmény egységesített feldolgozásán kívül az itt javasolt legfontosabb tevékenységek nagyszabású, főképp levéltári és könyvészeti forrásokból, az élő elittagokra nézvést esetleg kérdőíves módszerrel begyüjtendő prozopográfiai adatbázisok építésére és ezek elmélyült szociológiai elemzésére vonatkoznak. Kétfajta adatbázissal tervezünk dolgozni. Ezek egyrészt az egyetemi képzési ágak diplomásaira illetve, kivételes esetekben, más (művészeti, bánya- és erdőmérnöki, sport-) főiskolásokra, másrészt ú.n. ‘reputációs’ csúcselitekre vonatkoznak.

I.II.1. A diplomások nagy reprezentativ adatbázisai

Az európai kapcsolatokkal rendelkező és nem rendelkező értelmiségi csoportok rekrutációs, képzési és egyéb jellemzőinek összehasonlító vizsgálata reprezentativ, esetenként - a források adta lehetőségek szerint (kb. 1930 előtt mindenképpen) -, teljeskörű egyetemi diplomás minták alapján történik.

A kutatás e szakaszában tehát nagyméretű prozopográfiai mintákat állítunk elő és elemzünk a magyar (vagy külföldi) egyetemi diplomával rendelkező honi értelmiségi csoportokról abból a szempontból, hogy különböző jelzésekből kiolvashatóan (külföldi tanulmányok, idegen nyelvű publikációk, külföldi meghivások, stb.) voltak-e és milyen jellegű európai kapcsolataik. Ezek a történelmi adatbázisok mind a hat számba veendő politikai rendszer alatt (dualizmus, Horthy-rendszer, koaliciós évek, ötvenes évek, kádári konszolidáció, és az 1989 utáni átmenet) végzett diplomásokat hivatva lesznek képviselni. Tartalmazni fogják az elemzéshez döntőnek tekintett ‘független’ szociológiai (származási, képzési) helyzetmeghatározókat, valamint a tanulmányi eredményesség és a pályakép egyes fontosabb mutatóit, a külföldi kapcsolatok jelzései mellett. Ha – források hiányában – valószínűleg nem is várható el, hogy végig, minden korszakra nézve, azonos minőségű adatbankokhoz jussunk, a hiányokat az utolsó évtizedekben szaporodó diáknépességekre vonatkozó felvételi eredményekből, statisztikai publikációkból és alkalom adtán kikérdezéses felvételekből igyekszünk pótolni.

Amennyire a források engedik, a külföldi egyetemekre beiratkozott diákok legalapvetőbb szociológai adataiból külön prozopográfiai mintacsoportokat képezünk s ezeket összevetjük a kizárólag honi képzettségű diákság megfelelő jellemzőivel.

Itt hangsúlyoznám, hogy a betervezett diplomás adatbázisok – kivételektől eltekintve – kizárólag azokat a kategóriákat tartalmazzák, melyek már az 1900-as évektől kezdve az érettségit követően legalább négyéves egyetemi szintű képzést nyertek. Ezeket definiálhatjuk az egész tárgyalt koron át ‘tulajdonképpeni értelmiségként’. E megszorítás alól azonban kétfajta jelentősebb kivételt terveztünk be. Az első kivételt a művészeti akadémiák diákjai és diplomásai jelentik, úgy is mint különleges nemzetközi kapcsolathálózatok részesei és egyben magas fokú szellemi alkotókészség várományosai. A második, evvel mintegy ellentétes kivételt a testnevelési főiskola neveltjei képviselik egy ‘nem szellemi elitcsoport’ gyanánt, s ennyiben vizsgálatunk célcsoportjai között egyfajta ‘negatív határesetet’ példáznak. A kutatásba való bevonásukat az igazolja, hogy (különösen 1945 után) az élsportolók kiválasztásának legfőbb iskolai bázisát képviselték, s ez előbbiek nemcsak a látványos társadalmi mobilitás (gyakran egyenesen sztár-szerep) sajátos megtestesítői voltak a kommunista és valamelyest még a posztkommunista elitekben is, de pályájuk sokszor sajátosan a sportversenyzés nemzetközi piacain, nemegyszer egyenesen külföldön terebélyesedett ki. Így vonatkozásukban az ‘európai kapcsolatháló’ vizsgálata egyedi jelentőséggel bír.

Mindenestre adatbázisainkba nem kerülnek bele a csak egyéb akadémiai képzés kezdeményezettjei (jogakadémiások, mezőgazdasági akadémiások, stb.), papképzőt, gyógyszerész tanfolyamot, állatorvosi szakot vagy bábaképzőt végzettek. Technikailag ezen alsóbb értelmiségi (‘kis-’ vagy ‘félértelmiségi’) középosztályok empírikus számbavétele munkánkat egyrészt majdhogy parttalanná, mindenképp a tervezettnél sokkal költségesebbé és lényegesen nehézkesebbé tette volna. Másrészt ezeknek a népességeknek a tapasztalatok szerint szellemi kreativitása és külföldi kapcsolathálója csekély volt, gyakran elhanyagolható, tehát témafelvetésünkbe nemigen lehettek volna beilleszthetők.

I.II.2 ‘Reputációs’ csúcselit-csoportokra vonatkozó adatbázisok

Ugyanezeket a változókat is tartalmazza majd – de kiegészitve más változókkal - egy az európai kapcsolatrendszer szempontjából kiemelten (tehát részletesebb jelzőrendszeren keresztül) vizsgálandó elit-értelmiségieket magába foglaló adatbázis. Ez az adatbázis egyes az előzőkben nem szereplő elit kategóriák tagjait is tartalmazza.

Az ide bekerülők körét ‘ reputációs elit-csoportokként ‘ határozzuk meg. A `reputációs elitek` pragmatikus definiciójának alapja egyes átfogó elit listákon való szereplés, mint a következők : Révai Nagy Lexikon, a Magyar Zsidó Lexikon, A Keresztény Magyar Közéleti Almanach, Magyar Katolikus Lexikon, az Új Idők Lexikona, Tolnai Világlexikon, az MTA almanach, Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Nagylexikon, valamint a Ki kicsoda különböző kiadásai. Ehhez járulnak másfajta elitlisták alapján kiválasztott személyek (pl. egyetemi és főiskolai tanárok, MTA és más tudományos vagy szellemi társulatok tagjai, Baumgartner dijasok, nagyobb szaktudományos folyóiratok szerkesztői és főbb munkatársai, magas állami, civiltársadalmi vagy művészeti kitüntetések birtokosai, stb.). A fenti listákon szereplők publikációs és életrajzi adatait a Magyar Irók Élete s Munkái (Szinnyei illetve Gulyás nevével fémjelzett sorozat) segítségével egészítjük ki. A ‘reputációs elitcsoportok’ tagjainak bio-bibliográfiai adatait egyes korszakokra nézve a lehetőségek szerint még kibővítjük a politikai, ideológiai vagy a hatalmi és a szimbólikus státuszrend által kijelölt térben elfoglalt pozíciókra utaló jelzésekkel (pl. Nemesi cím, arisztokrata mivolt, párttagság, szabadkőművesség, politikai újságírás vagy másfajta politikai szerepvállalás, Galilei köri tagság, stb.)

A ‘reputációs csúcselitek’ empírikus vizsgálatát teljeskörűre tervezzük. Evvel jelentősen kibővülnek kutatásunk komparatista dimenziói, a szakdiplomások alapsokaságai és a közűlük a ‘reputációs csúcselitbe’ kerülők jellemzőinek módszeres összehasonlítása folytán.

Ugyanakkor a ‘csúcselit’ elemzése számos módszertani problémát is indukál. Ezek között talán legjelentősebb az, hogy egyes ‘reputációs listák’ olyan szakmai vagy pozicionális (hatalmi pozíciókkal bíró) elit-részleget is tartalmaznak, melyekhez vagy nem rendelhető diplomás alapnépesség (pl. politikai vezetőréteg, a magas adminisztráció tagjai és általában köztisztviselők, arisztokrácia, tőkés elit, szépírók és más intézményes képzés nélküli művészek, stb.), vagy melyek diplomás alnépességét reprezentatív mintáinkból – mint fentebb kifejtettük – szándékosan kihagytuk : ez utóbbiak főképp a minden rendű papi szemináriumokból és teológiákból kikerülő alsópapságot, a katonatiszti testületet, a magán- vagy közhivatalnoki réteg és néhány kisebb szabadpályás kategória egyetemi szintű szakképzést nem nyert tagjait érinti. Itt érjük el tehát felvételünk technikai és történelem-szociológiai meggondolásokból megszabott határait.

A fenti kategóriák kreativabb, társadalmi tekintéllyel, esetenként hatalommal és külföldi kapcsolatokkal is jobban ellátott rokon elitcsoportjainak tagjai, valamint tényleges egyetemi diplomásai viszont szerepelnek majd mintáinkban, nem ritkán messze a ‘reputációs listákon’ is túl : pl. az egyházi hierarchiák tagjai, a katolikus tanítórendek személyzete, a pesti Katolikus Teológiai Kar diplomásai, az Állami Rabbiképző Intézet végzősei (akik számára kötelező volt egyetemi diploma megszerzése is), a törzstiszti és tábornoki kar tagjai, stb.

I.II. 3 Szakmaspecifikus adatbázisok

Ezt a kétféle, de szakmától függetlenül egységes változórendszerrel müködő adatbázis-rendszert azután az egyes nagyobb értelmiségi szakmákra vonatkozóan külön-külön megpróbáljuk tovább fejleszteni :

- külföldi tudományos társasági tagságok, nemzetközi projektrészvétel, vendégprofesszorságok adataival,

- emigráció esetén a külföldi elit karrierek adataival

- külföldi publikációk jelzéseivel,

- a honi szakfolyóiratokban vagy szakkiadóknál megjelentetett idegen nyelvü publikációkra való utalással,

- a különböző szakmákban vezető, külhoni standard folyóiratokban és kézikönyvekben található hivatkozásokkal magyar szerzőkre,

- magyarországi forditói tevékenység jelzéseivel,

- magyarországi folyóiratokban publikált, de külhoni szerzőkre vonatkozó tanulmányírói és könyvismertető tevékenységgel,

- esetenként külföldi szerzőkre való magyarországi hivatkozásokkal a csúcselit képviselőinél.

I.II. 4 Dokumentum és szakirodalomelemzések

Az egyetemi diplomás értelmiségi elit fontosabb kategóriáinak nagyságrendjét, összetételét, rekrutációját és pályalehetőségeit, valamint európai kapcsolatait legtöbbször nemcsak az egyetemi piac sajátos működési mechanizmusainak, hanem egyben a gyakran ezt magát is befolyásoló döntéshozók (állam, párt, egyetemi és tudományos intézmény-hierarchia) rövid vagy hosszú távon érvényesülő politikájának tükrében lehet értelmezni. Ezért erre vonatkozólag is tervezünk kiterjedt levéltári és könyvészeti kutatásokat valamint a különböző szakmák elismert tekintélyeivel folytatandó interjúkat.

I.II. 5 Az egyes kutatási témák előzményeinek feldolgozása

- Folyamatban van egy teljeskörü prozopográfiai adatfelvétel, -bemutatás és -elemzés a Kolozsvári magyar egyetemre járó valamint ott diplomát szerző diákságról (1900-1919) (Lucian NASTASA-val)[7].

- Kiterjedt adatfelvételekkel rendelkezünk az 1919-ig külföldön járt magyarországi diákokról SZÖGI László nagyszabású s jórészt máris publikált prozopográfiai gyűjtéseiben.

- A tanárságra és bölcsészértelmiségre több előtanulmányt készítettem, összehasonlítva a pesti és a vidéki egyetemek doktorait és tanárvizsgát letett diplomásait valamint az Eötvös Kollégium tagjait ^{^[8]}^[5],

- Az ügyvédségre nézve saját korábbi kutatásaim mellett^{^[9]}^[6] számítunk KOVÁCS Mária adataira.

- A katolikus hierarchiára nézve Berzeviczy Klára, A magyar katolikus klérus elitjének képzése, 1855-1918 : A Hittudományi Kar hallgatói, Budapest: ELTE Lvt., 2000 kiadványban találhatjuk meg kutatásunk előképét.

- Orvosok tekintetében a LAFFERTON Emese külön tanulmányt szentelt a magyar pszichiátria szakmásodását és az idegorvosok belső szakmai megosztottságát (intézményes vagy magán, analitikus vagy egyéb, stb.) megszabó társadalomtörténeti tényezőknek, de számítunk az orvostörténet egyéb szakértőinek munkáira.

- Mérnökségre bevezető kutatásnak számít HADAS Miklós kutatása a selmecbányai (soproni) bánya- és erdőmérnöki főiskola diákjaira.^{^[10]}^[7]

- Tornatanárok és élsportolók : az értelmiség határmezsgyéjén lévő, de részben igen nagy társadalmi presztízsű csoport kialakulását, rekrutációját és képzését többek között szintén HADAS Miklós és diákjai (pl. SZEGEDI Péter) vizsgálták történelmi előtanulmányokban a szakmai kitűnőséget is jelző források alapján.

- Zenészek : a művészi pályákra példás értelmiségi határesetként támaszkodhatunk BALÁZS János különböző források (nevezetesen a Budapesti Zeneakadémia felvételi lapjai) alapján készült munkáira^{^[11]}^[8].

- Festők és építészek tekintetében jó kiindulási pontot jelentenek S. NAGY Katalin adatbázisai.

- A kandidátusi fokozattal rendelkezőkre nézve BUKODI Erzsébet állított össze kitűnő adatbázist.

Több tudományág keretében részletes bibliográfiák készültek. Számos tudományos folyóiratról összesített bibliográfiák jelentek meg. Rendelkezésre áll az OSZK Hungarica katalógusa. A habilitációs és akadémiai doktori eljárások céljára egyénenként, de a nagy egyetemek és az MTA dokumentációjában, a Magyar Akkreditációs Bizottságnál, stb. sorozatban is fellelhetők az érdekeltek hivatkozási listái.

A felsőoktatásba kerülésről a felsőoktatás belső viszonyairól az egykori Oktatáskutató Intézetben kiterjedt kutatások folytak.

I.II. 6 Ütemezés

sorszám	Feladat megnevezése	közremüködő szervezetek	szakmai feladat vezetője	Kezdés	befejezés	költség	feladat tipusa	A feladat teljesítésének formája
1	Koncepciókészités	Wjlf	Karády	20041001	20041231	1000	Alap	részjelentés
2	Lexikonokban szereplők elsődleges feldolgozása, adatrögzités	Wjlf	Karády	20041001	20041231	2300	alkalmazott	részjelentés
3	Egyetemi diplomások adatbázisának elsődleges felépitése 1948-ig	Wjlf	Karády	20050101	20051231	7800	Alap	részjelentés
4	. Mintavétellel készített – 1948 utáni - diplomás elitadatbázisok előállítása	Wjlf	Karády	20050101	20051231	3200	alkalmazott	részjelentés
5	Egyetemi diplomások adatbázisának kiegészitése egyéb listák alapján.	Wjlf	Karády	20060101	20061231	4500	Alap	részjelentés
6	Az 1948 utáni adatbázisok további elemzése. A felvételi szabályok, eljárások, viszonyok elemzése levéltári és szakirodalmi források alapján időszakok lehetőségei szerint – 1948/2000	Wjlf	Karády	20060101	20061231	1700	Alap	részjelentés
7	Adatbankok elektronikus publikációja	Avignonet	Erdélyi	20070101	20070331	1800	Kisérleti fejlesztés	Website v master CD
8	Hagyományos publikációk előkészítése	Wjlf	Karády	20070101	20070331	3000	Alkalmazott	zárótanulmánykötet

A munkák jellege oly mértékben különböző, hogy az 1948 előtti és utáni időszakra vonatkozó adatfelvételek és elemzések külön külön folynak. Ezért az egyes szakaszok átfedésben vannak, a két nagy vizsgált periódussal kapcsolatos adatfelvételekről és elemzésekről tartalmilag külön-külön számolunk be a 2004.12.31, 2005.12.31, 2006.12.31. és 2007.03.31 dátumokkal.

A szakaszok azon a módon épülnek egymásra, hogy mindig előbb készül el az adott népességre vonatkozó alapfelvétel, ezt követi az alnépességre specifikált vizsgálat a reputációs elitben, illetve a specifikus változók kialakítása, majd az alnépességre vonatkozó tanulmányok megírása.

1. szakasz: koncepciókészités (2004.10.01 – 2004.12.31) 1000 E Ft. Kétfajta adatbank technikai kivánalmainak kidolgozása. A történelmi minta-évek ill kategóriák meghatározása. A keresett életrajzi adatok körének definiciója. Az adatforrások azonosítása ill. pontosítása. Próbafelvételek a fontosabbnak itélt levéltári forrásokból.

2. A publikált lexikonszerü életrajzi forrásokban szereplők (reputációs adatbázisok) elsődleges adatrögzitése. (2004.10.01 – 2004.12.31) 2300 E Ft.

3. Az egyetemi diplomások adatbázisának elsődleges felépitése 1948-ig és a reputációs elitekre vonatkozó adatbázisok kiegészítése újabb változókkal, (2005.01.01 – 2005.12.31) 7800 E Ft

- bölcsészkarok,

- orvosi karok

- jogi karok

- pesti katolikus teológiai kar

- természettudományi karok

- Műegyetem

- tanárképző intézetek (Eötvös Collegium, piarista, bencés, ciszter, premontrei és jezsuita rendi képzők)

- testnevelési tanárképző

- művészeti akadémiák

4. Mintavétellel készített diplomás elitadatbázisok előállítása - az egyes időszakok lehetőségei szerint – 1948-2000-re. Ezek statisztikai elemzése : (2005.01.01-2005.12.31) - 3200 E Ft

5. Egyetemi diplomások adatbázisának kiegészitése egyéb listák (pl szabadkőműves listák stb) alapján. Részletes statisztikai elemzés. Az 1948 előtti korra vonatkozó reputációs adatbázissal történő összekapcsolásuk. (2006.01.01-2006.12.31) 4500 E Ft

6. Az 1948 utáni adatbázisok további elemzése s kiegészitése a 20. század második felének forrásai alapján. A felvételi szabályok, eljárások, viszonyok elemzése levéltári és szakirodalmi források alapján (2006.01.01-2006.12.31) 1700 E Ft

7 adatbankok elektronikus publikációja (2007.01.01- 2007.03.31) 1800 E Ft

8 Hagyományos publikációk nyomdakész állapotra hozása (2007.01.01-2007.03.31) 3000 E Ft

I.III A hasznositás

I.III. 1 Közvetlen hatások

Közvetlen gazdasági eredmény a magyar elit európai munkaerőpiaci helyzetének javulásában várható. Ugyanis -empirikusan igazolhatóan- a honi elitkibocsájtó intézmények – mint nemzetközi partnerek az Európai Felsőoktatási Térségben és az Európai Kutatási Térségben felértékelődhetnek: láthatóvá válik, hogy hány neves tudóst, művészt és más alkotót „küldött” a nemzetközi szellemi piacokra.

I.III. 2 Közvetett hatások

Közvetett hatás egyes értelmiségi szakmák, egyes intézmények, egyes térségek önreflexiójának, önképének reálisabbá válása. Közvetett hatásként lehetővé válik az egyes tudományterületeket történetét feldolgozó, jelen helyzetét leíró kutatások fejlesztése, az egyetemi kurzusok irodalomjegyzékeinek korszerűsödése, a Magyarországról és a magyar szellemi életről megfogalmazódó nemzetközi kép pontosítása és javítása.

Közvetett hatás a kormányzati munka, pályázatelbírálási tevékenység segítése, új tudománymetriai mérőszámok kialakításának elősegítése, felsőoktatásfinanszirozási, tudományfinanszírozási lehetőségek megalapozása.

A projekt mintául szolgálhat más, főként kis nemzetállamok értelmiség- és szellemtörténetének újraértelemzéséhez.

I. III 3 A kísérleti fejlesztés eredményei megjelenésének hatása

A kísérleti fejlesztés eredményeképpen elkészítendő adatbázisra az egyes személyekre történő rákeresés lehetőségére vélhetően jelentős piaci ill. közintézményi kereslet mutatkozik, hiszen bárki aki néhány tucat személy, vagy egy csoport (pl. egy egyetemre jártak, egy megyében születettek) vonatkozásában akarna akár csak hasonló áttekintést elvégezni, irracionálisan nagy befektetést kellene tennie. Elképzelhető tehát – hogy más nyilvános adatbázisok mintájára az adatbázis egy része – bizonyos kör számára ingyenesen, más kör számára önköltségesen, harmadik kör számára profitorientáltan legyen hozzáférhető, utóbbi esetben angolul is.

II. Rövid összefoglaló (magyar és angol nyelven)

A kutatás a honi értelmiségi elit európai kapcsolathálóját van hivatva empirikus módszerekkel vizsgálni az érintett értelmiségi csoportok történelmileg kialakult belső összetételének, szakmai és szociológiai szerkezetének függvényében. Technikailag munkánk kétféle nagyszabású adatbázis vizsgálatára épül fel. Egyrészt (1919 előtt) teljes körben, illetve (1918 után) történelmi mintacsoportok alapján felmérnénk a legfontosabb szellemi alkotásra beállitott egyetemi és főiskolai diplomás kategóriák egymást követő nemzedékeinek számát, regionális, társadalmi, felekezeti és etnikai eredetét és pályaképét. Másrészt a 20. században publikált nagyobb életrajzi lexikonok (Pallas, Révai, Katolikus, Keresztény, Zsidó, Magyar Életrajzi, stb.) és bio-bibliográfiák (Szinnyei, Gulyás) életrajzi cikkeinek segitségével azonositanánk az alkotói, oktatói, szakmai és szervezői teljesitményeik és hatalmi pozicióik folytán a szellemi elitbe sorolhatókat. A kétfajta életrajzi adatbankot kiegészitenénk a külföldi tanulmányokra és tanulmányutakra (ösztöndijakra), az idegennyelvü és külföldön megjelent publikációkra és más tevékenységekre (kiállitások, előadások, koncertek, stb.) valamint a nemzetközi kapcsolathálókra vonatkozó egyéb információkkal. Az igy kialakitott komplex adatbankokat részben összesitve, részben a képzési ágak szerinti szakmai csoportokon belül (orvosok, természettudósok, jogászok. teológusok, müvészeti ágak alkotói, stb.), részben pedig az érintettek társadalmi elismertsége s igazolt eredményei szerint (politikai-hatalmi elit, dijak és kitüntetések cimzettjei, élsportolók, papi hierarchia, szépirodalmi alkotó elit, stb.) szoros elemzés alá vesszük.

The project is aiming at the empirically grounded study of the European networks proper to intellectual clusters in Hungary during the 20^th century in relation to their historically established internal composition as well as professional and sociological set-up. Technically our work will draw upon the analysis of two large scale bio-bibliographical databases. On the one hand (for the period before 1919) we will build up an exhaustive listing and (for after 1918) an extended set of samples of graduates of higher education liable of intellectual creativity in various subsequent historical generations. Information to be collected should include reference to the size of graduate groups and personal data on regional, social, confessional and ethnic recruitment and career. On the other hand we will identify those classifiable in the intellectual elite following their occurrence in major biographical encyclopaedias published in the 20^th century (like Pallas, Révai, Catholic, Christian, Jewish, National, etc.) or in national bio-bibliographies (like Szinnyei and Gulyás) on the strength of their creative, educational, professional and organisational achievements, distinctions or power positions. The two kinds of biographical databases should be completed by evidence concerning studies or study trips (scholarships) abroad, publications and other activities (exhibitions, lectures, concerts, stb.) as well as other references to international contacts and networks. These databanks will be submitted to an in depth scrutiny either globally, or in various professional groups based on common training (medics, lawyers, scientists, theologians, creative artists, etc.), or else in clusters defined by the social recognition or certified accomplishments of those concerned (members of political power elites, prize winners and holders of awards, top sportsmen, church hierarchy, best selling authors, etc.).

III. Költségterv

*5.4. táblázat:* Az egyes beszámolókhoz tartozó munkaszakaszok költségterve konzorciumi tagonként
A projekt javaslat címe:	Az egyetemet végzett értelmiségi elit rekrutációja, képzése és európai kapcsolathálója a húszadik században, különös tekintettel a a foglalkozási, nemi, regionális, felekezeti és nemzetiségi egyenlőtlenségekre
1. beszámoló	A beszámoló időpontja:2004.12.31.
Konzorciumi tag neve:	WJLF
Részfeladatok megnevezése	A részfeladatok szakmai tartalma az adott beszámolási időszakban
1. feladat 1. részfeladata	Koncepciókészités
1. feladat 2. részfeladata	Lexikonokban szereplők elsődleges feldolgozása, adatrögzités
…
…
Összes költség (E Ft)	3300 E Ft

*5.4. táblázat:* Az egyes beszámolókhoz tartozó munkaszakaszok költségterve konzorciumi tagonként
A projekt javaslat címe:	Az egyetemet végzett értelmiségi elit rekrutációja, képzése és európai kapcsolathálója a húszadik században, különös tekintettel a a foglalkozási, nemi, regionális, felekezeti és nemzetiségi egyenlőtlenségekre
2. beszámoló	A beszámoló időpontja:2005.12.31.
Konzorciumi tag neve:	WJLF
Részfeladatok megnevezése	A részfeladatok szakmai tartalma az adott beszámolási időszakban
2. feladat 1. részfeladata	Egyetemi diplomások adatbázisának elsődleges felépitése 1948-ig
2. feladat 2. részfeladata	Mintavétellel készített 1948-2000 diplomás elitadatbázisok előállítása
…
…
Összes költség (E Ft)	11000 E Ft

*5.4. táblázat:* Az egyes beszámolókhoz tartozó munkaszakaszok költségterve konzorciumi tagonként
A projekt javaslat címe:	Az egyetemet végzett értelmiségi elit rekrutációja, képzése és európai kapcsolathálója a húszadik században, különös tekintettel a a foglalkozási, nemi, regionális, felekezeti és nemzetiségi egyenlőtlenségekre
3 beszámoló	A beszámoló időpontja: 2006.12.31.
Konzorciumi tag neve:
Részfeladatok megnevezése	A részfeladatok szakmai tartalma az adott beszámolási időszakban
1. feladat 1. részfeladata	Egyetemi diplomások adatbázisának kiegészitése egyéb listák alapján.
1. feladat 2. részfeladata	Az 1948 utáni adatbázisok további elemzése. A felvételi szabályok, eljárások, viszonyok elemzése levéltári és szakirodalmi források alapján időszakok lehetőségei szerint - 1948/2000
…
…
Összes költség (E Ft)	6200 E Ft

*5.4. táblázat:* Az egyes beszámolókhoz tartozó munkaszakaszok költségterve konzorciumi tagonként
A projekt javaslat címe:	Az egyetemet végzett értelmiségi elit rekrutációja, képzése és európai kapcsolathálója a húszadik században, különös tekintettel a a foglalkozási, nemi, regionális, felekezeti és nemzetiségi egyenlőtlenségekre
4. beszámoló	A beszámoló időpontja:2007.03. 31.
Konzorciumi tag neve:	Avignonet
Részfeladatok megnevezése	A részfeladatok szakmai tartalma az adott beszámolási időszakban
1. feladat 1. részfeladata	adatbankok elektronikus publikációja

…
…
Összes költség (E Ft)	1800 E Ft

*5.4. táblázat:* Az egyes beszámolókhoz tartozó munkaszakaszok költségterve konzorciumi tagonként
A projekt javaslat címe:	Az egyetemet végzett értelmiségi elit rekrutációja, képzése és európai kapcsolathálója a húszadik században, különös tekintettel a a foglalkozási, nemi, regionális, felekezeti és nemzetiségi egyenlőtlenségekre
5. beszámoló	A beszámoló időpontja: 2007.03.31.
Konzorciumi tag neve:
Részfeladatok megnevezése	A részfeladatok szakmai tartalma az adott beszámolási időszakban
1. feladat 1. részfeladata	Hagyományos publikációk
…
…
…
Összes költség (E Ft)	3000 E Ft

5.5.a. táblázat: Költségmegoszlás

az egyes tevékenység típusokra konzorciumi tagonként.

„WJLF” konzorciumi tag költségmegoszlása	Alapkutatás	30
	Alkalmazott kutatás	60
	Kísérleti fejlesztés	10
	Összesen:	100%

5.5.a. táblázat: Költségmegoszlás

az egyes tevékenység típusokra konzorciumi tagonként.

Avignonet konzorciumi tag költségmegoszlása	Alapkutatás
	Alkalmazott kutatás
	Kísérleti fejlesztés	100
	Összesen:	100%

5.5.b. táblázat: A teljes projekt

költségmegoszlása az egyes tevékenység típusokra

A projektjavaslat költségmegoszlása

Alapkutatás

27,63

Alkalmazott kutatás

64,47

Kísérleti fejlesztés

17,11

Összesen:

100%

A költségvetés összefoglalása

*A projekt/pályamű azonosítója*										5_074_04

				A táblázat összegei a le nem vonható áfát tartalmazzák, összegek egész 1000 Ft-ban!
				2004. év (E Ft)		2005. év (E Ft)		2006. év (E Ft)		2007. év (E Ft)		Összesen (E Ft)
Kért támogatás évente				2300		9000		5200		4800
Éven belül hónap				12		12		12		3
Kért támogatás				2300	0	9000	0	5200	0	4800	0	21300

	Működési költségek			1900	0	8900	0	5200	0	4800	0	20800
		Személyi juttatások		0	0	0	0	0	0	0	0	0
		Munkaadót terh.járulék		0	0	0	0	0	0	0	0	0
		Dologi kiadások		1900	0	8900	0	5200	0	4800	0	20800
			külső megbízások	1850	0	8800	0	5000	0	4800	0	20450
			egyéb dologi kiad.	50	0	100	0	200	0	0	0	350
	Felhalmozási költségek			400	0	100	0	0	0	0	0	500
		Tárgyi eszk. Beszerzés		400	0	100	0	0	0	0	0	500
		Immaterális javak besz.		0	0	0	0	0	0	0	0	0

Saját forrás				1000	0	2000	0	1000	0	0	0	4000

	Működési költségek			396	0	2000	0	1000	0	0	0	3396
		Személyi juttatások		300	0	1440	0	720	0	0	0	2460
		Munkaadót terh.járulék		96	0	460	0	230	0	0	0	786
		Dologi kiadások		0	0	100	0	50	0	0	0	150
			külső megbízások	0	0	100	0	50	0	0	0	150
			egyéb dologi kiad.	0	0	0	0	0	0	0	0	0
	Felhalmozási költségek			604	0	0	0	0	0	0	0	604
		Tárgyi eszk. Beszerzés		500	0	0	0	0	0	0	0	500
		Immaterális javak besz.		104	0	0	0	0	0	0	0	104

Egyéb forrás				0	0	0	0	0	0	0	0	0

	Működési költségek			0	0	0	0	0	0	0	0	0
		Személyi juttatások		0	0	0	0	0	0	0	0	0
		Munkaadót terh.járulék		0	0	0	0	0	0	0	0	0
		Dologi kiadások		0	0	0	0	0	0	0	0	0
			külső megbízások	0	0	0	0	0	0	0	0	0
			egyéb dologi kiad.	0	0	0	0	0	0	0	0	0
	Felhalmozási költségek			0	0	0	0	0	0	0	0	0
		Tárgyi eszk. Beszerzés		0	0	0	0	0	0	0	0	0
		Immaterális javak besz.		0	0	0	0	0	0	0	0	0

Összköltség				3300	0	11000	0	6200	0	4800	0	25300
Levonható áfa				0	0	0	0	0	0	0	0	0

Összköltség áfával				3300	0	11000	0	6200	0	4800	0	25300

Kért előleg				0	0	0	0	0	0	0	0	0

A költségek indoklása:

- A kutatás irányítója személyi juttatást nem vesz fel.

- A WJLF főiskolai tanárait, s más alkalmazottait egyéb munkavégzési kötelezettségei alól részben vagy egészében felmenti, s ilyen értelemben a kutatás egyes fázisáit saját forrással támogatja

- A WJLF folyamatosan infrastrukúrát biztosít a kutatáshoz – ezt saját költségként sem vettük számításba

- A szakmai részfeladatokat – elsősorban adatbázisépitő tevékenységet – szakmai szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, cégekkel végeztetjük el. Ezek nem alvállalkozókén, hanem esetről estre számlaadóként müködnek.

- A kutatás minimális hardware igényét első évben biztositjuk, a későbbi években minimális dologi költségvetés – festék, papír stb – merül fel.

- A szakmai szolgáltatók maguk biztositják a náluk felmerülő hardware igényeket

- Az Avignonet számitástechnikai szakértői munkaórákat fektet a kutatásba

A fentiek értelmében a WJLF a támogatási pénzeket – az inditó hardware költségeket leszámítva – szinte teljes egészében szakmai szolgáltatásokra fizeti ki a 2004-2006. évben

Az Avignonet az adatbázisok alapján 2006 végén 2007 elején –elkésziti az adatbázis elektronikusan publikus formáját

A WJLF a 2007 évben előkésziti az elkészült anyagok publikálását.

AVIGNONET költségvetése: lásd excell táblázat

WESLEY költségvetése: lásd excell táblázat

IV Nemzetközi együttmüködés – kapcsolódás nemzetközi projektekhez

A nemzetközi együttműködés azoknak a közös elitkutatásoknak az elmélyítése, melyet a kutatásvezető Mariusz KULCZYKOWSKI-val (Krakkó), Lucian NASTASA-val (Kolozsvár), Jürgen SCHRIEWER –rel (Berlin), Christophe CHARLE-lal és Francois BOCHOLIER-vel (Párizs), Natalia TICHONOV-val (Genf), Hartmut PETER-rel és Michael MÜLLER-rel (Halle), valamint Szögi László külföldi egyetemi levéltárak vezetőivel, Nagy Péter Tibor pedig a CHEPS-ben (Centre for Higher Education Policy Studies) tömörült nyugat európai kutatókkal folytatott.

Az együttműködés egyrészt a honi diplomásokra és a szellemi elit más tagjaira vonatkozó külföldi források feltárására irányul (ezek között nagy súllyal szerepelnek pl. a kolozsvári, a bécsi és a német egyetemek anyagai), másrészt honi szerzők külföldi publikációinak értékeléséhez ill. besorolásához várunk segítséget. Külföldi közintézmények számára viszont kutatásunk értékes elemzésekkel járul hozzá annak tisztázásához, hogy egy-egy szellemi területen mi jellemzi az adott nyelvterületen született művek magyarországi fogadtatását a szellemi elit körében (ismertetések, hivatkozások, fordítások). A nemzetközi diákcsere történelmi alakulásának összehasonlító vizsgálata a fent jelzett nemzetközi interdiszciplináris műhelymunka központi tárgya (Hartmut PETER, Natalia TICHONOV).

IV.I. A pályázó szervezetek bemutatása

IV.I. 1. táblázatos összefoglalás

A pályázó szervezetek
Sor-szám	Neve	*Besorolása^{^[12]}^[9]*	Szakmai irányítóként résztvevő kutatóinak neve
1.	Wesley János Lelkészképző Főiskola	6	1. Karády Viktor, tudományos tanácsadó , MTA külső tagja 2. Nagy Péter Tibor, főiskolai tanár, CsC Dr Hab 3. Lukács Péter főiskolai tanár, CSC 4. Forray R Katalin, DSC, Dr Hab 5. Szögi László, CSC, Dr hab 6. S Nagy Katalin, DSC Dr Hab 7. Bukodi Erzsébet, PhD 8. Hadas Miklós, CSC, Dr hab
2.	Avignonet Tanácsadó KFT	2	1. Erdélyi István
*5.2. táblázat*: A javasolt K+F projektben résztvevő szervezetek és a tervezett munkában szakmai irányítóként résztvevő kutatók felsorolása

IV.I. 2 A pályázó szervezetek szakmai tevékenységének bemutatása

A WJLF bemutatása

A Wesley János Lelkészképzõ Fõiskolát (WJLF) egy metodista hitvallású egyház, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség az 1987. évi közgyûlésén alapította meg, hogy a Fõiskolán lelkészeket és hitoktatókat képezzhessen. Három évvel késõbb, a Magyar Köztársaság Kormánya 1059/1991-es (XII. 06.) számú határozatával a Wesley János Lelkészképzõ Fõiskolát felvette a hivatalosan elismert egyházi felsõoktatási intézmények lajstromába, s a főiskola ma is név szerint szerepel a Felsőoktatási Törvény mellékletében. Főigazgatója Iványi Gábor.

A Teológiai, Vallástanári és az Általános Szociális Munkás szak tanszékeinek tanári karát egyaránt elismert és elhivatott tudósok alkotják, a főiskola új társadalomtudományi szakok akkreditálására készül

A Fõiskola munkáját osztálytermek és szemináriumi szobák, irodák, jól felszerelt számítógépterem, egy körülbelül 60.000 kötettel, folyóirattal ellátott könyvtár és levéltár, biztosítják. Helyben (a Dankó utcában) kollégiumi szállás is található a diákok részére fõzési és mosási lehetõséggel. A kollégiumi szobákban jelenleg 82 hallgató elhelyezésére nyílik lehetõség.

A főiskola – más hazai főiskolákkal, főiskolai karokkal talán ellentétben – nagyon nagy fontosságot tulajdonit a kereteiben folyó széles társadalomtudományi profilú tudományos kutatásnak – számos neves tudóst 50-100 %-ban azért vont be a főiskola oktatói karába hogy az itt folyó kutatásokat irányitsák, a hallgatókat és fiatalabb kollégákat tudományos munkára képezzék.

A főiskola a magyar átlagtól erősen eltérően igen alacsony (esetenként nulla) kezelési és rezsiköltséggel biztosit lehetőséget arra, hogy oktatói, tudományos tanácsadói külső forrásokat igénylő pályázatokat is idetelepitsenek. A főiskola könyvkiadói kapacitását a kis példányszámú társadalomtudományi kiadványok, történeti forráskiadások rendelkezésére bocsátja. Eddigi legjelentősebb vállalkozása, hogy a Karády Viktor és Nagy Péter Tibor által kidolgozott iskolázottsági egyenlőtlenségekről szóló adatbázist (amely valószínűleg az egész világon egyedülálló részletezettséggel mutatja be a felekezetek szerinti műveltségi viszonyokat 1910-re) a már kiadott köteten kívül[13] további hét kötetben megjelenteti.

A WJLF sokféle tudományos ill részben tudományos részben oktatásfejlesztő projektet patronált illetve gondoz jelenleg is:

– Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz (FEFA) (1760, 2153, 2235, 2248)

– Protestáns egyházak és a zsidóság a XX. Sz.-ban Magyarországon (OTKA)

– A szociális munkás képzés társadalomkutatási megalpozásának minőségi fejlesztése: FPP (2000)

– Alapítvány a magyar felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) pályázat

– Szociotáborok módszertani szempontjai és ilyenek implementálása az oktatásban (OM-NKT)

– OM: tankönyvpályázatok (évente, rendszeresen)

– OM: könyvtárfejlesztő támogatások (évente, rendszeresen)

– Cigányság egészségügyi ellátása (OTKA)

– Közös jövő (FPP-pályázat)

– Nemzetiségi és Sérült Hallgatók Képzése pályázat

– Vidéki romakutatás

– Szegénységkutatás a VII., VIII., IX. kerületben

– Cegléd város szociális térképének elkészítése

– Esélyt a Tanulásra Közalapítvány-i pályázat (cím etc. ismeretlen)

– Tanterv- és tananyag-fejlesztés a szociális munka és a pszichológiai tanszék keretein belül

– A modern filozófiák hatása a szociális munka elméleteire

– Tantárgyfejlesztés (korrelációs didaktika)

– Tantárgyfejlesztési tanulmányi cserekirándulás (USA) - Pro renovenda Cultura Protestáns egyházak és államhatalom Magyarországon

– A magyarországi protestáns egyházak és a Soá : erre vonatkozó országos és regionális kutatásokat az alábbi kutatói bázisok forrásközegeiben folytattunk: Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára; Evangélikus Országos levéltár; Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára; Magyarországi Metodista Egyház Levéltára; Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Országos Levéltára; Magyar Országos Levéltár; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár; Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltár; Hajdú-Bihar Megyei Levéltár; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár; Tolna Megyei Levéltár; Történeti Hivatal.

– Felsőoktatási intézmények a szélsőjobb ellen (Soros Alapítvány segítségével)

– Globalizáció és modernizácó (Osztrák-magyar Akcióalapítvány támogatásával)

– OM: Kísérleti Főiskolai Program Kísérleti Főiskolai Program + NKT támogatással:

Forráskutatások az Állami Egyházügyi Hivatal regionális hivatalaiban: Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Baranya megye, Békés megye, Győr-Sopron-Moson megye, Borsod megye, Jász-nagykun-Szolnok megye

– OM: Kísérleti Főiskolai Program Kísérleti Főiskolai Program + NKT + Association of Free Methodist Educational Institutions támogatással:

– Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség történetének forrásai: MOL + regionális megyei önkormányzati és egyházi levéltárak

– a Prágai Keresztény Békekonferencia története és magyarországi forrásai átfogó történeti dokumentálása, működésének nemzetközi beágyazódása,

– hidegháború-egyházak-titkosszolgálatok témakör; a probléma felekezet-komparativisztikai elemzése;

– az un. genitívuszos theológiai konstrukciók rendszerstabilizáló és konfessio-kulturális effektusai,

– az Állami Egyházügyi Hivatal működésének jogtörténeti összefüggései,

– az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenysége egyes megyei titkárságok tükrében,

– a "szektakérdés" állami kezelése, 1945-1989 (kormányzati, helyi, párt- valamint egyéb – pl. BM- stb. – források tükrében, az ezzel kapcsolatos történelmi egyházi illetve kisegyházi álláspontok, magatartások),

– Oktatás – államosítás – protestáns tanárok az új iskolarendszerben, a kutatott témák egyházügyi forrásai a párt- és az ÁVH-iratok körében.

– A WJLF állandó együttműködést tart fenn a TEMKA Alapitvánnyal, mely kiemelkedően közhasznú szervezet, s a WJLF és a TEMKA kuratóriiuma közösen hoznak döntéseket tudományos ösztöndijak odaitéléséről

A WJLF jelen kutatásba saját forrást elsősorban munkatársai munkaidejével fektet a kutatásba.

Az Avignonet KFT bemutatása

A cég elsősorban azért került be a konzorciumba, mert a létrehozandó-kifejlesztendő majd müködtetendő adatbázis nagyon illik a profiljába. a cég – tudományos szempontból legfontosabb önálló munkája a Pallas nagylexikon digitális létrehozása, de az elmúlt évek során – hatalmas szöveges adatbázisok létrehozásában partnere volt a HVG-nek, a Kodexpressznek, a jelen projektben nagy szerepet játszó digitális adatbázisok - Magyar Életrajzi Lexikon, Szinnyei – kiadójának az Arcanumnak valamint az Akadémiai Kiadónak is.

A megrendelő megnevezése	Idő	Tárgy
Heti Világgazdaság / HVG Rt	1998	Kulcsszavas cikknyilvántartó/archiváló rendszer
Hírtőzsde Holding	1998	Kiadói hirdetés-nyilvántartó rendszer
Hoppenstedt-Bonnier / Arcanum Informatics	1998-2000.	Átfogó Céginformációs rendszer – adatbázis alapú tartalom szolgáltatás
Vállalati ügyfelek (köztük Bancroft Group, Concorde, Cashline, Érdi Önkormányzat, Filmtrans, HAT Reklám – Magyar Suzuki, Hoppenstedt-Bonnier, Képcsarnok, Masterfilm, PC-Akadémia, Oktatási Minisztérium, Professzorok Háza, Pest Megyei Építész Kamara, Portissimo, Sulinetklub, Üzenet)	1998-	Internetes szolgáltatások nyújtása (dial-in/ISDN/LAN hozzáférés, web hosting, server hosting, smtp, pop3, imap, webmail, dns, vpn) néhány tucat szervezet és több száz felhasználó számára
Novartis	1998	Diovan információfeldolgozó és értékelő rendszer
Avignonet – Arcanum Adatbázis	1998-2001.	A Pallas Nagy Lexikona tartalom- és kulcsszavas kereséssel ellátott CD- és webes kiadvány (Compfair Vásárdíj) NextPage technológiával
MNC Mobile News Channel (Svájc)	1999-2000.	Webes tartalomportál
Concorde Értékpapír Rt.	1998-1999.	Webes cég- + tartalomportál és szolgáltatás napi frissítésű tőzsdei forgalmi adatbázissal
Concorde Értékpapír Rt.	1999.	Tőzsdei kereskedési rendszerhez illesztett forgalom elszámoló modul
MásKépp Alapítvány	1999.	Mozijegykészítő és nyilvántartó rendszer
Üzenet Marketing Kft.	1999-2001.	Webes tartalomportál, webes napilap szerkesztőségi rendszer fejlesztése, napi frissítésű tartalomszolgáltatás
Hungarofest	1999-2002.	Bartók Fesztivál Webes tartalomportál és szolgáltatás
MNC Mobile News Channel (Svájc), diAx (Svájc), Euro <26 (Svájc)	2000.	Euro <26 –SQL alapú mCommerce tartalom szolgáltató rendszer fejlesztése és szolgáltatás svájci SMS-ügyfelek számára
Mediatis (Svájc), Swissfruit (Svájc)	2000.	Webportál
MNC Mobile News Channel (Svájc), diAx (Svájc)	2000.	Orbit COMDEX vásári SQL alapú web-mCommerce tartalom szolgáltató rendszer
HVG-ORAC Kiadó	2000-2001.	Böngésző alapú tartalmi és kulcsszavas kereséssel ellátott CD-sorozat fejlesztési tanácsadás NextPage technológiával
HVG-ORAC Kiadó	2000-2002.	Tartalomplatform karbantartás és tanácsadás NextPage technológiával
MNC Mobile News Channel (Svájc), diAx (Svájc)	2000-2001.	Locarnoi Filmfesztivál, Montreaux Jazz Fesztivál, stb. Mevent vásári SQL alapú web-mCommerce tartalom szolgáltató rendszer
Heti Világgazdaság / HVG Rt	2000-2002.	Tartalomplatform karbantartás és tanácsadás NextPage technológiával
MNC Mobile News Channel (Svájc), diAx (Svájc)	2000-2001.	MRegio tartalom- szolgáltatási hely-alapú SQL web-mCommerce tartalom szolgáltató rendszer
Kódexpress Kiadó	2000-2002.	Böngésző alapú kulcsszavasan kereshető 150 ezer nyomtatott oldalas pdf tartalom adatbázis fejlesztése és üzemeltetése negyedévi frissítésű CD-ROM és heti frissítésű on-line változatban NextPage technológiával
Kódexpress Kiadó	2000-2002.	Adatbázis alapú tartalomplatform üzemeltetés és tanácsadás NextPage technológiával
Arcanum	2001.	Több mint 5 GB méretű, tartalmi- és kulcsszavas kereséssel ellátott webes tartalomszolgáltatás NextPage technológiával
Oktatási Minisztérium Professzorok Háza	2001.	Doktori disszertációs adatbázis tartalmi kereső NextPage technológiával
Oktatási Minisztérium	2002.	Miniszteri, Államtitkári és Vezetői elektronikus értekezlettámogató és nyilvántartó rendszer NextPage technológiával
Oktatási Minisztérium	2002.	Tartalomplatform karbantartás és tanácsadás NextPage technológiával
KJK-Kerszöv	2002.	NextPage alapú intranet-alkalmazás és kiadványsorozatprototípus fejlesztés és tanácsadás
Kopint-Datorg Rt.	2002.	Pályázat- és szerződésnyilvántartó rendszer tervezés és tanácsadás
Akadémiai Kiadó Rt.	2002	NextPage alapú kiadványsorozatprototípus fejlesztés és tanácsadás

IV.2. A pályázó személyek bemutatása:

Karády Viktor (Győző)

Született 1936 december 16 Budapesten

Legmagasabb tudományos fokozat: 1993 MTA külső tagja

1993 tól a budapesti Középeurópai Egyetem Történelmi Intézetének állandó meghivott tanára,

1051 Budapest, Nádor utca 11 karadyv@ceu.hu tel. 327 31 95 Fax : 327 31 91

2003 január 1-től a WJLF tudományos tanácsadója

Munkásság :

Publikációk száma : 245

Független hivatkozások : cc. 230

Nemzetközi konferenciák rendezése : 7

Nemzetközi konferenciákon való részvétel : cc. 83

Monográfiák : 4

Az utolsó öt év 5 legfontosabb publikációja

Gewalterfahrung und Utopie. Juden in der europäischen Moderne,Frankfurt, Fischer Taschenbuch Verlag, 1999. 303 o. (“ Europäische Geschichte ”), /Spanyol fordítás : Los judíos en la modernidad europea, experiencia de la violencia y utopia, Madrid, Siglo veintiuno de Espana Editores, 2000.)

L’enseignement des élites en Europe Centrale (19-20e sičcles), textes réunis en collaboration avec Mariusz Kulczykowski, Krakkó (Lengyelország), Ksiegarnia akademicka, 1999.

Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek (1867-1945). Történeti-szociológiai tanulmányok, Budapest, Replika könyvek. 2000. (311 o.)

(Kozma Istvánnal), Családnév és nemzet. Névpolitika, névváltoztatási mozgalom és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a reformkortól a kommunizmusig, Budapest, Osiris, 2002, 378 o.

Jews in Europe the Modern Era. A Socio-Historical Outline, Budapest, New York, Central European University Press, 2004, 476 o.

A tervezett projekthez kapcsolódó legfontosabb publikációk :

Recension de Demeter K., Das deutsche Offizierscorps in Gesellschaft und Staat, 1650-1945, (Frankfurt, 1964), in Revue française de sociologie, VII/1, 1966, 115-116.

Recension de Lavin D., The Prediction of Academic Performance (New York, 1965), in Revue française de sociologie, VII/3, juillet-sept., 1966, 407.

Recension de Max Weber, Essai sur la théorie de la science (Paris, 1965), in Revue française de sociologie, VII/3, juillet-sept., 1966, 411.

Les boursiers de l’Entr’Aide Universitaire Française (rapport d’enquęte), Centre de Sociologie Européenne, 73 pages dactylo, 1967.

« Projet d’étude sur la genčse historique de la recherche scientifique en lettres et dans les sciences humaines en France », Informations sur les sciences sociales - Social Science Informations, 10/3, 1971, 103-115.

« Naissance de l’ethnologie universitaire », L’Arc, n° 48, 1972, (numéro spécial consacré ŕ Marcel Mauss), 33-44.

« Normaliens et autres enseignants ŕ la Belle Epoque. Note sur l’origine sociale et la réussite dans une profession intellectuelle », Revue française de sociologie, 1972, 13/ , 35-58.

« Note sur les thčses de doctorat consacrées ŕ l’Afrique dans les universités françaises de 1884 ŕ 1961 », Informations sur les sciences sociales - Social Science Informations, 11/1, 1972, 65-80.

Stratégies de carričre et hiérarchie des études chez les universitaires littéraires sous la III. République. Rapport de recherche, Centre de Sociologie Européenne, 1973, 41 pages dactylo.

« L’expansion universitaire et l’évolution des inégalités devant la carrière d’enseignant au début de la III. République », Revue française de sociologie, 14/4, 1973, 443-470.

« Trois études sur l’Ecole Normale Supérieure », L’Année sociologique, 1973, 24, 223-233.

Stratification intellectuelle, rapports sociaux et institutionalisation. Enquęte socio-historique sur la naissance de la discipline sociologique en France. Rapport sur l’Action Thématique Programmée n° 6448 du Centre National de la Recherche Scientifique. 1974, 109 pages dactylo.

« Les « images » des sociologies étrangères en France d’après les comptes rendus d’ouvrages (1896-1940). Note de sociologie historique. » Communication présentée au Congrès Mondial de Sociologie à Toronto. 24 pages dactylo.

« Emile Durkheim, les sciences sociales et l’Université : bilan d’un semi-échec », Revue française de sociologie 1976 /2, 267-311.

« Recherches sur la morphologie du corps universitaire littéraire sous la III. République », Le mouvement social, n° 96, juillet-septembre, 1976, 47-79.

« Les fonctions sociales des facultés philosophiques en Hongrie sous l’Ancien Régime (1895-1949) », Bulletin d’Information et de liaison du Groupe de Travail sur l’Europe Centrale et Orientale, n° 1, Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales, 1977.

Titres, diplőmes et carrieres scientifiques universitaires dans la France du 19^e sičcle. Rapport de recherche, Centre de Sociologie de l’Education et de la Culture, 1977, 48 pages.

« L’élite universitaire dans les sciences historiques et sociales », MSH Informations n° 13, juin, 1977, 1-6.

« Das Studium der Geschichte der Erziehung und der Pädagogik in Frankreich (ein Überblick) », in Die historische Pädagogik in Europa und in den USA, Stuttgart, Klett-Cotta Verlag, 1978, 60-81.

« Scientists and Class Structure : Social Recruitment of Students at the Parisian Ecole Normale Supérieure in the Nineteenth Century », History of Education (London), 8/2, 1978, 99-108.

« Forces of Innovation and Inertia in the French University System in the Late Nineteenth Century », Westminster Studies of Education (Oxford), 1979, 75-96.

Les Ecoles Normales Supérieures de la Rue d’Ulm et de Saint-Cloud et la formation des cadres de la recherche scientifique fondamentale de 1945 ŕ 1974. Rapport sur une Action Thématique Programmée du Centre National de la Recherche Scientifique, 1979, 46 pages dactylo.

« Educational Qualifications and University Careers in Nineteenth Century France » in R. Fox and G. Weisz (ed.), The Organisation of Science and Technology in France, 1808-1914, London, Cambridge U.P., 1980, 95-124.

(Kemény Istvánnal) : « Antisémitisme universitaire et concurrence de classe : la loi de numerus clausus en Hongrie entre les deux guerres », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 34, sept., 1980, 67-96.

« L’accés aux grades et leur fonction universitaire dans les facultés des sciences au 19^e sičcle. Examen d’une mutation », Historical Reflexions/Réflections historiques, 7/2-3, 1980, 397-414.

Stratégie des familles, carte scolaire et fonctions sociales de l’enseignement secondaire en France. Contribution ŕ une comparaison trans-historique (1860/70-1960/70). Rapport scientifique sur l’Action Thématique Programmée n° A 651 du Centre National de la Recherche Scientifique, 1980, 42 pages + 90 pages (tableaux) dactylo.

« Les physiciens et l’élite universitaire en France au 19^e et au 20^e sičcles. Note sur la morphologie sociale d’un corps de scientifiques». Annexe d’un rapport de recherche. Paris, Centre des Recherches Historiques, 1980, 24 pages + 17 pages (tableaux), dactylo.

« Stratégies de réussite et modes de faire valoir de la sociologie chez les Durkheimiens » Revue française de sociologie, 20, 1980, 49-82. (Német fordítás in W. Lepenies, ed., Geschichte der Soziologie, Frankfurt, Suhrkamp, 1981, Band 2, 206-262.)

« Prehistory of Present Day French Sociology » in Charles Lemert (ed.), French Sociology To-Day, New York, Columbia U.P., 1981, 33-47.

« French Ethnology and the Durkheimian Breakthrough », JASO, Journal of the Anthropological Society of Oxford, 1981, 12/3, 165-176.

« Le probleme de la légitimité dans l’organisation historique de l’ethnologie française », Revue française de sociologie, 1982, 23/ , 17-35.

Enquęte socio-historique sur l’élite universitaire littéraire (1810-1914). Compte-rendu de fin d’étude d’une recherche financée par la DGRST (Délégation Générale ŕ la Recherche Scientifique et Technique), Centre de Sociologie de l’Education et de la Culture, 1982, 103 pages.

« Les professeurs de la République : le marché scolaire, les réformes universitaires et la transformation de la fonction d’enseignant ŕ la fin du 19^e sičcle », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 47-48, juin, 1983, 90-112.

« The Durkheimians in Academe. A Reconsideration » in Ph. Besnard (ed.),The Sociological Domain. The Durkheimians and the Founding of French Sociology, Cambridge, Cambridge U.P., Editions de la Maison des Sciences de l’Homme, 1983, 71-91.

« Jewish Enrollment Patterns in Classical Secondary Education in Old Regime and Inter-War Hungary », Studies in Contemporary Jewry (Bloomington), 1984, 1, 225-252.

« Szociológiai kisérlet a magyar zsidóság 1945 és 1956 közötti helyzetének elemzésére in Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon, Kende Péter bevezetőjével, Paris, Magyar Füzetek, 1984, 37-180.

« Teachers and Academics in Nineteenth Century France. A Socio-Historical Overview », in Werner Conze (ed.), Bildungsbürgertum und Professionalisierung in internationalen Vergleichen, Stuttgart, Ernst Klett Verlag, 1985, 485-494.

« Lettres et sciences – effets de structure dans la sélection et la carričre des professeurs de faculté (1810-1914) », in Le personnel de l’enseignement supérieur en France aux XIXe et Xxe sičcles, sous la direction de Christophe Charle et Régine Ferré, Editions du Centre National de la Recherche Scientifique, 1985, 29-45.

« Les universités françaises de Napoléon ŕ la Deuxičme Guerre Mondiale » in Histoire des universités françaises, sous la direction de Jacques Verger, Toulouse, Privat, 1986, 261-365.

« Le College Eötvös et l’Ecole Normale Supérieure vers 1900. Note comparatiste sur la formation d’intellectuels professionnels », in Intellectuels français, intellectuels hongrois – XIIIe – XXe siecles, Paris, Editions du Centre National de la Recherche Scientifique, Budapest, Akadémiai kiadó, 1987, 235-253. (Magyar fordítás in Új pedagógiai szemle, 92/1, 70-84.)

« Juifs et Luthériens dans le système scolaire hongrois », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 69, sept. 1987, 67-85.

(Vari Stephan-nal) : « Facteurs socio-culturels de la réussite au baccalauréat en Hongrie », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 70, 1987, novembre, 79-82.

« Durkheim et les débuts des ethnologie universitaire », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 74, 1988 sept., 23-32.

« Ethnicité, scolarisation et assimilation chez les Juifs et les Luthériens en Hongrie pendant la Monarchie Bicéphale », Hungarian Studies (Bloomington, Budapest), 1988, 2, 23-41.

« Assimilation and Schooling : National and Denominational Minorities in the Universities of Budapest around 1900 », in G. Ránki (ed.), Hungary and European Civilisation, Bloomington, Indiana University Press, 1989, 285-319.

« Egyenlőtlen polgárosodás », in Változás és állandóság, Pays-Bas, s.l., Hollandiai Mikes Kelemen Kör, 1989, 141-167.

« A zsidóság polgárosodásának és modernizációjának főbb tényezői a magyar társadalomtörténetben », Szombathely, Németh László Szakkollégium, 1989, 95-135.

Recension de H.-G. Herrlitz, V. Müller-Benedikt, A. Nath, Das Hochschustudium in Preussen und Deutschland, 1820-1944 (Göttingen, 1987), in Histoire de l’éducation, 41, 1989, 127-128.

Valter Csillával : Egy országos vonzáskörű szegedi főiskola, a polgári iskolai tanárképző diplomásai (1928-1950), Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1990, 123 o.

(Wolfgang Mitter-rel), szerkesztés : Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 1990. (« Studien und Dokumentation zur Vergleichenden Bildungsgeschichte »)

« Jewish Over-Schooling in Hungary. Its Sociological Dimensions », in V. Karady, W. Mitter (eds.), Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 1990, 209-246.

« Funktionswandel der österreichischen Hochschulen in der Ausbildung der ungarischen Fachintelligenz vor und nach dem I. Weltkrieg », in V. Karady, Wolfgang Mitter (eds.), Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag, 1990, 177-207.

« Las funciones sociales de los sistemas educativos en perspectiva comparada : la educacion superior en Francia y Hungaria en los siglos XIX y XX », Revista de Education, Los Usos de la Comparacion en Ciencas Sociales y educacion, 1990 (Madrid), 165-198.

« ‘Une nation de juristes’. Des usages sociaux de la formation juridique dans la Hongrie d’ancien régime », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 86-87, mars, 1991, 106-124.

"La double structure des classes moyennes en Hongrie et ses effets sur la scolarisation d'élite", in Les institutions de formation des cadres en Europe, sous la direction de Monique de Saint-Martin et Mihail D. Gheorghiu, Paris, Maison des Sciences de l'Homme, 1992, 131-148.

Relations inter-universitaires et échanges d'étudiants en Europe (1870-1939). Rapport d'enquęte dans le cadre du programme 'Intelligence de l'Europe' du Ministčre de la Recherche et de l'Espace, Paris, Centre de Sociologie de l'Education et de la Culture, 1992, 218 pages dactylo.

"Egyetemi numerus clausus és értelmiségi kényszerpályák. Magyar-zsidó diákság a külföldi egyetemeken a Világháborúk között”, Levéltŕri Szemle 1992, n° 3, 21-40.

"Jüdische Unternehmer und Prozesse der Verbürgerlichung in der Habsburger-Monarchie (19-20. Jahrhundert)", in Werner E. Mosse, Hans Pohl (éd.), Jüdische Unternehmer in Deutschland im 19. und 20. Jahrhundert, Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 36-53.

"A l'ombre du 'numerus clausus'.La restratification du systčme universitaire hongrois dans l'entre-deux-guerres" in A la recherche de l'espace universitaire européen, sous la direction de C. Charle, E. Keiner, J. Schriewer, Paris-Francfort, Peter Lang, 1993, 345-372.

"Mobilité différentielle et modernisation : études de cas sur les publics universitaires et leurs carričres en Hongrie aux XIXe et XXe sičcles. Introduction", in A la recherche de l'espace universitaire européen, sous la direction de C. Charle, E.Keiner, J. Schriewer, Paris-Francfort, Peter Lang, 1993, 373-378.

"Il dualismo del modello di istruzione superiore e la riforma delle facoltŕ di lettere e di scienze nella Francia di fine ottocento" in Ilaria Porciani (ed.), L'Universitŕ tra Otto e Novecento : i modelli europei e il caso italiano, Milan, Jovene Editore, 1994, 61-104.

"De la métropole académique ŕ l'université de province. Note sur la place de Vienne dans le marché international des études supérieures (1880-1938)", Revue germanique internationale, 1994, 1, 221-242.

"A literátus hagyomány és a francia etnológia történelmi kezdetei", Replika (Budapest), 1994, június, 183-201.

(Hadas Miklóssal), „Les Juifs et la tentation de l'excellence sportive dans les lcées hongrois d'ancien régime", Cahiers d'Etudes Hongroises (Paris),n°6, 1994, 249-258.

"A társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon a nők felső iskoláztatásának korai fázisában”, in Férfiuralom, szerk. Hadas Miklós, Budapest, Replika-könyvek, 1994, 176-195.

"Felekezeti státusz és iskolázási egyenlőtlenségek, in A tudománytól a tömegkultúráig, Művelődéstörténeti tanulmányok 1890-1945, szerk. Lackó Miklós, Budapest, MTA Történettudomŕnyi Intézet, 1994, 125-168.

"La conversion socio-professionnelle des élites : deux cas historiques en Hongrie", Cahiers d'Etudes Hongroises (Paris), n°6, 1994, 229-246. Repris (avec modifications) in Les Elites, formation, reconversion, internationalisation, Colloque de Stockholm, 24-26 sept. 1993, sous la direction de D. Brody, M. de Saint Martin, M. Palme, Paris, Stockholm, Centre de Sociologie de l'Education et de la Culture, Forskningsgruppen för utbildnings- och kultursociologi Lärerhögskolan, 1995, 87-103.

“ A numerus clausus és a zsidó értelmiség", Vázsonyi Vilmos Emlékezete, Konferencia Vázsonyi Vilmos életművéről 1994 március 25-én, Budapest, AB Beszélő kiadó, 1995, 79-98.

"Felekezeti és társadalmi egyenlőtlenségek a jászberényi gimnázium diákságában (1911-1945)", Jászberény-évkönyv, 1995, Jászberény 1995, 41-61.

"A középiskolai elitképzés első történelmi funkcióváltása Magyarországon (1867-1910), Educatio, 1995/ 4, 639-667.

"Lawyers and the Rise of Fascism in Hungary. Study of the internal divisions of a 'liberal' Profession in the early 1940s" in Charles McClelland, Stephan Merl, Professions in Modern Eastern Europe, Berlin, Duncker & Humblot, 1995. (Giessener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des Europäischen Ostens, vol. 207), 60-89.

"Zsidóság és modernizáció a történelmi Magyarországon", Évkönyv 1995, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergom,1996, pp. 9-36.

"Social Mobility, Reproduction and Qualitative Schooling Differentials in Old Regime Hungary", History Department Yearbook 1994-1995, Central European University, Budapest, 1996, 134-156.

“ Az elitről és az elit kutatásának kérdéseiről a magyar társadalomtörténetben ”. (Bódy Zsombor interjúja), Sic Itur ad Astra (Budapest),1996, 1, 180-193.

“ Kommentar zum Projektbericht “ Strukturwandel des Schulsystems der DDR ” in D. Benner, H. Merkens, F. Schmidt (Hrsg.), Bildung und Schule im Transformationsprozess von SBZ, DDR und neuen Ländern, Untersuchungen zu Kontinuität und Wandel, Berlin, Freie Universität Berlin, Institut für Allgemeine Pädagogik, 1996, 307-311.

"A zsidó túliskolázás szociológiai kérdései Magyarországon", A zsidó iskolaügy története Magyarországon, Budapest, Magyar Pedagógiai Társaság, 1996, 7-38.

Zsidóság, asszimiláció és polgárosodás Budapest, Cserépfalvi, 1997, (324 o.).

Felekezeti egyenlőtlenségek és iskolarendszer. Történeti-szociológiai tanulmányok, Budapest, Replika-könyvek, 1997, (345 o.).

"Jews as Freemasons in Inter-War Transylvania and Voivodina", in L. Diamant (ed.), The Past of Transylvanian Jewry, Special Issue of Studia Judaica, n°5, Cluj, Moshe Carmilly Institute for Hebrew and Jewish History, 1997, 184-193.

“Schulbildung und Religion. Zu den ethnisch-konfessionellen Strukturmerkmalen der ungarischen Intelligenz in der Zwischenkriegszeit ”, in Christoph Kodron, Botho von Kopp , Uwe Lauterbach, Ulrich Schäfer, Gerlind Schmidt (Hrg.), Vergleichende Erziehungswissenschaft, Herausforderung, Vermittlung, Praxis. Festschrift für Wolfgang Mitter zum 70. Geburtstag, Köln-Wien, Böhlau Verlag, Band 2., 1997, 621-641.

“ Jewish Entrepreneurship and Identity under Capitalism and Socialism in Central Europe : the Unresolved Dilemmas of Hungarian Jewry ”, in Daniel Chirot and Antony Reid, (ed.), Essential Outsiders, Chinese and Jews in the Modern Transformation of Southeast Asia and Central Europe, Seattle, The University of Washington Press, 1997, 125-152..

“ Das Judentum als Bildungsmacht in der Moderne. Forschungsansätze zur relativen Überschulung in Mitteleuropa”, Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften, 1997, 347-361.

“ A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon” in I. Kapiller, Cs. Sasfi, Adalékok a magyar oktatás társadalomtörténetéhez, Zalaegerszeg (Hongrie), Megyei Levéltár, 1997,, 97-114.

“ Les Juifs et la violence stalinienne.”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales,120, décembre 1997, 3-31.

Felekezet, rétegeződés és mobilitás : az egyenlőtlen modernizáció néhány kulcskérdése a magyar tŕrsadalomtörténetben, Székfoglaló elöadás mint a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Budapest, Akadémiai, 1997. (36 o.).

“ La République des lettres des temps modernes. L’internationalisation du marché universitaire en Occident avant 1914. ”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 121, mars, 1998, 92-103.

L’enseignement des élites en Europe Centrale (19-20e siecles), textes réunis en collaboration avec Mariusz Kulczykowski, Cracovie (Pologne), Ksiegarnia akademicka, 1999.

“ Dualité scolaire et dualité sociale dans la formation des élites en Hongrie ”, L’enseignement des élites en Europe Centrale (19-20e siecles), sous la direction de V. Karady et Mariusz Kulczykowski, Cracovie, Ksiegarnia Akademicka, 1999, 121-136.

“ Mikrohistória és társadalomtörténet egy nagykanizsai kisdiák iskolai pályájának tükrében ”, Hommage á Fejtő Ferenc, Budapest, Világosság Alapítvány, 1999, 167-177.

“Acculturation nationale et esprit d’entreprise : les Juifs et le marché de l’édition en Hongrie avant 1945 ”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, n° 130, déc., 1999, 66-76.

Zsidóság és társadalmi egyenlőtlenségek (1867-1945). Történeti-szociológiai tanulmányok, Budapest, Replika könyvek, 2000, (311 o.)

Zsidóság Európában a modern korban. Történelmi-szociológiai vázlat. /Les Juifs de l’Europe ŕ l’époque de la moderne. Esquisse historique et sociologique/, Budapest, Új Mandŕtum, (504 o.)

“ De Budapest á Paris. Des origines judéo-hongroises de Victor Basch, ‘passeur’ intellectuel ”, in Victor Basch, 1863-1944, un intellectuel cosmopolite, sous la direction de Françoise Basch, Liliane Crips, Pascale Gruson, Paris, Berg International Editeurs, 2000, 65-175.

“ Zsidó orvostanhallgatók a kolozsvári magyar egyetemen (1872-1918)” Múlt és jövő, 1, 2000, 112-121.(“ Erdély ” különszám)

“ Jewish Over-Schooling Revisited : the Case of Hungarian Secondary Education in the Old Regime (1900-1941), Yearbook of the Jewish Studies Programme, 1998/1999, Budapest, Central European University, 2000, 75-91.

“ Ethnicité et religion dans l’histoire sociale hongroise contemporaine ”, La Hongrie au XX. Sičcle : regards sur une civilisation, sous la direction de Tamás Szende, Paris, L’Harmattan, 2000, 49-83.

“ Magyar kultúrfölény vagy etnokrata önámítás ”, Educatio, 2000, 252-265.

“ Felekezet, tanulmányi kitünőség és szakmai stratégia. Az érettségizettek pályaválasztása a dualista kor végén ”, Festschrift Nagy Zsuzsa, Debrecen, Debrecen University Press, 2000, 124-145.

“ Felekezeti szegregáció a magyar gimnáziumi piacon (1867-1944) ”, in Nagy P-T. (szerk.), Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam-egyház-iskola-társadalom a 20^e században, Budapest, Új Mandátum, 2000, 209-232.

“ Mennyire volt « magyar » a honi értelmiség a századfordulón ? Filozófia és kultúra. Írások a magyar művelődéstörténet köréből, szerk. Lackó Miklós, Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2001, 203-236.

« Magyar kultúrfölény vagy iskolázási deficit ? Újabb adatok a honi középiskolások dualizmuskori nemzetiségi összetételéről (1882-1915) , in Korall (Budapest), 3-4, 2001,129-144.

“ Elitképzés, elitkiválasztás, elitlegitimáció. A középiskola társadalmi funkcióinak alakulása Magyarországon 1948 elött ” in Írástörténet, szakszerűsödés, Velem 1992, Szombathely (Hongrie), Hajnal István Kör és Vas Megyei Levéltár, 2001, 105-118. („ Rendi társadalom, polgári társadalom »)

Túlélők és Újrakezdők. Fejezetek a magyar zsidóság szociológiájából 1945 után. Budapest, Múlt és jövő, 2002, 281 o.

« Symbolic Nation Building in a Multi-Ethnic Society. The Case of Surname Nationalization in Hungary » Tel Aviver Jahrbuch für deutsche Geschichte, XXX, (Ethnizitat, Moderne und Enttraditionalisierung, Moshe Zuckermann Hrg.), Wallstein Verlag, 2002, 81-103.

« ‘The People of the Book’ and Denominational Access Differentials to Hungarian Primary School Libraries in the early 20. Century », Jewish Studies Yearbook, 2000/2001, Budapest, Central European University, 2002, 193-201.

„Les sociologues avant 1950”, in Regards sociologiques, (Strasbourg), numéro 22, 2002, 5-22.

« Szegregáció, asszimiláció és disszimiláció. Felekezetek az elemi iskolai piacon (1867-1942) », in Világosság, 2002, XLIII/8-9, 61-83.

„Les migrations internationales d’étudiants avant et apres la Grande Guerre.”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 145, décembre 2002, 47-60.

« A kolozsvári egyetem medikusai a magyar orvosi piacon (1872-1918), Educatio, (Budapest), 2002/2, 237-252. (“Diplomások”)

Nagy Péter Tiborral, Educational Inequalities and Denominations - Database for Transdanubia, 1910. Budapest, Oktatáskutató Intézet, I-II., 2003, 231 o. (‘Kutatás közben’ no. 253.)

Testnevelés, iskolai értékrend és asszimiláció.», Iskolakultúra (Pécs), 2003, XII/1, január, 25-36.

„Les logiques des échanges inégaux : contraintes et stratégies ŕ l’oeuvre dans les migrations d’étudiants en Europe (avant les années 1930).”, in Universitäten als Brücken nach Europa/Universités : ponts á travers l’Europe. Etudes sur l’histoire des migrations étudiantes, sous la direction de Hartmut Rüdiger Peter et Natalia Tikhonov, Frankfurt/M., Peter Lang, 2003, 17-33.

“Zsidó diákok a szegedi középiskolákban 1948 előtt. (Adalékok a magyar-zsidó ‘túliskolázás’ témájához)”, Szeged, a város folyóirata, 15. évf. 6-7, 2003 június-július, 92-94.

“Peregrinusok”, Iskolakultúra (Pécs), XIII., 2003 aug., 139-140. (Recenzió : Szögi László, Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon, 1789-1919, Budapest, ELTE Leváltár, 2001.)

Lucian Nastasa-val, The University of Kolozsvár/Cluj/Cluj and the Students of the Medical Faculty (1872-1918), Cluj, Ethnocultural Diversity Resource Center, Budapest- New York, CEU Press, 2004, 370 o.

« Jewish Identity in Post-Communist East Central Europe », Monitor, ISH (Revue des sciences humaines et sociales (Ljubjana), vol VI, no. 1-2. (megjelenés alatt)

« Les Juifs dans les sciences sociales. Esquisse d’une problématique », Hommage á Pierre Bourdieu, Paris, Seuil, 2004, (megjelenés alatt)

Foundations of the numerus clausus and the ‘Christian Course’ in Post World War I. Hungary”, Transversal (Graz), 2004/1.

« Zsidó diákok a budapesti középiskolai piacon 1945 előtt és után. Esettanulmány a társadalmi krízis és a trauma szociológiájához », Fővárosi levéltár, 2004 (megjelenés alatt)

« Der ‘gescheite Jude’ in Ungarn vor 1919. Bildunginvestitionen und kulturelle Assimilation. » in Lajta-Lethe Konferenz, 2004, (megjelenés alatt)

The Jews of Europe in the Modern Era. A Socio-historical Outline. Budapest-New York, Central European University Press, 2004, 475.

(Nagy Péter Tiborral), Educational Inequalities and Denominations. Database for Western Slovakia, 1910 », Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2004.

A Projektben vállalt konkrét szerep

Az egész projekt irányitása

Prozopográfiai felvétel vezetése a budapesti Pázmány Péter egyetem hallgatóiról (1900-1948). A rendelkezésre álló források teljeskörű feldolgozása az 1900 és 1948-között diplomát szerzett népességre nézve.

A Kolozsvári Egyetem (1900-1918) összes hallgatójáról készülő prozopográfiai adatfelvétel lezárása és az eredmények publikálása könyvek alakjában Dr. Lucian Nastasa-val együttműködésben.

A Műegyetem és a Selmecbányai (1919 után Soproni) Bánya- és erdőmérnöki főiskola diplomásairól szóló prozopográfiai felmérés vezetése, 1900-1948.

A reputációs elitcsoportokon végzett felvétel vezetése a nagy életrajzi és bibliográfiai alapmunkák adatainak felvételével és kiértékelésével (Pallas, Révai, Új Idők stb. lexikon, Gulyás és Szinnyei-féle biográfiák, stb.)

A régi rendszer diplomásainak prozopográfiái és a külföldön tanuló diákok adatainak összevetése és egy közös teljes diplomás és értelmiségi prozopográfiai adatbázis megszerkesztése, CD-n való közzététele és szociológiai feldolgozása.

Bukodi Erzsébet

Születési dátum: 1968. április 27.

Fokozat: szociológiai Ph.D; 2002

Munkahely: KSH Társadalomstatisztikai Főosztály, Életmód osztály

Budapest, Keleti K. u. 5-7. Beosztás: osztályvezető Tel.: 345-6514 Fax: 345-6671 e-mail: erzsebet.bukodi@office.ksh.hu

Könyvek, kiadványok száma: 10 db

Referált folyóirat-cikkek száma: 18 db

Nemzetközi konferencia-előadások száma: 12 db.

Az utóbbi öt évben megjelent 5 legfontosabb publikációja

Osztály vagy réteg? Történeti változások, emberi tőke, karrierminták a foglalkozási osztály- és réteghelyzet vizsgálatában. Szociológiai Szemle, 1999. 2: 28-57.

Educational choices in Hungary. Hungarian Statistical Review (a Statisztikai Szemle angol nyelvű száma) 1999. 77. 71–94.

Ki kivel (nem) házasodik? A partnerszelekciós minták változása az egyéni életútban és a történeti időben. Szociológiai Szemle. 2002. 2. sz.: 28-58. o.

Dual career pathways: The occupational attainment of married couples in Hungary. European Sociological Review, 2002. 18. 217–232. (szerzőtárs: Róbert Péter).

Ki kivel (nem) házasodik? Párválasztás Magyarországon. Budapest: Századvég., 2004. 295. o.

A kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi

A tudományos fokozattal rendelkezők anyagi viszonyai, családi háttere és mobilitása, 1997 Budapest: KSH, 1998 (szerzőtársak: Angelusz Róbet, Falussy Béla és Tardos Róbert).

Társadalmi mobilitás, 1992. in: Andorka R., Kolosi T., Vukovich Gy. (szerk.):Társadalmi riport, 1994 Budapest: TÁRKI, 1994.(Szerzőtársak: Andorka Rudolf és Harcsa István)

A nemzedékek közötti társadalmi mobilitás főbb jellemzői. Statisztikai Szemle 1995. No. 4-5. Pp. 324-339.

Az iskolázottsági esélyek alakulása. Társadalomstatisztikai Füzetek No. 9. Budapest: KSH, 1995

A nemzedéken belüli mobilitás alakulása. Társadalomstatisztikai Füzetek No. 15. Budapest: KSH, 1995.

Iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek a fiatalok körében az 1992. évi mobilitásvizsgálat adatai alapján. In: Az ifjúság életkörülményei, Budapest: KSH, 1995.

Származás és iskolázottság. In: A gyermekek és az ifjúság helyzete.

KSH Népesedéstudományi Kutató Intézet kutatási jelentései 20. Budapest: KSH, 1997.

Nőttek-e az iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek? Századvég 1998. Új évfolyam No. 9. 159-166.

A tudományos elit anyagi és mobilitási viszonyai, in: Kolosi T., Tóth I. Gy., Vulovich Gy. (szerk.): Társadalmi riport, 1998. Budapest: TÁRKI, 1998.

Osztály vagy réteg? Történeti változások, emberi tőke, karrierminták a foglalkozási osztály- és réteghelyzet vizsgálatában. Szociológiai Szemle, 1999. 2: 28-57.

Historical changes, human capital, and career patterns as class determinants in Hungary.

Review of Sociology, 1999. 42-65. (szerzőtárs: Róbert Péter)

Educational choices in Hungary. Hungarian Statistical Review (a Magyar Statisztikai Szemle angol nyelvű száma) 1999. 77. 71–94.

Szülői erőforrások és iskolázási egyenlőtlenségek. in: Elekes Zs – Spéder Zs. (szerk.): Törések és kötések a magyar társadalomban. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, 2000

Társadalmi jelzőszámok – elméletek és megközelítések. Szociológiai Szemle, 2001. 2.sz. 35-57.

A nemzedékek közötti mobilitás alakulása 1983 és 2000 között. Budapest: KSH, 2001.

Társadalmi mobilitás, 1983-2000. In: Kolosi, T. Tóth I.Gy., and Vukovich Gy. (szerk.) Társadalmi Riport 2002. Budapest: TÁRKI, 2002

A kutató projektbeli szerepének rövid leírása

Bukodi Erzsébet a kortárs tudományos elittel kapcsolatos legnagyobb szociológiai felmérést végezte. Ez irányban szerzett tapasztalatai bázisán elsősorban az – 1950 és 2000 között tudományos elitpozicióba került emberek felméréséért lesz felelős.

Erdélyi István

1960. december 12. -n született

ELTE TTK matematika-fizika szakos diplomával rendelkezik

Munkahelye Avignonet Tanácsadó KFT .

www.avignonet.hu

Eddigi alkotásai:

1993-1996 között a HVG elektronikus publikációs projektjeinek vezetése, majd az Avignonet KFT szellemi és üzleti irányitása.(lásd e tevékenységeket az Avignonet bemutatásánál)

Pallasz nagylexikon digitális változatának kifejlesztése

Szoftverek

Fő szerepe a projekt kisérleti fejlesztési szakaszában a statisztikai adatbázis kiépítése és működtetésében tanácsadás, webes vagy CD alapú publikáció

Forray R. Katalin

szül: 1942.01.31

D.Sc (2002)

tudományos tanácsadó, Felsőoktatási Kutatóintézet,

Tel/fax: 302-7749

E-mail: forray@ella.hu

referált publikációk: 12

független hivatkozások: 112

nemzetközi konferencia előadások: 24

monográfiák: 11

publikációk 2003-1998

Forray R. Katalin – Mohácsi Erzsébet (eds), Opportunities and Limits. The Roma Community in Hungary at the Millennium. – Chances et Limites. La communauté Tsigane en Hongrie au début du siécle. Külügyminisztérium, Budapest, 139 p.

Forray R. Katalin – Hegedűs T. András: Iskola, cigányok, oktatáspolitika. Új Mandátum – Oktatáskutató Intézet, Budapest, 2003. 293. P.

Forray R. Katalin: Results and Problems in he Education.of the Gypsy Community. European Education, 4:70-90

Forray R. Katalin – Híves Tamás: Jelentkezés a felsőoktatásba. Tér és Társadalom, XVI. évf. 1:99-134 p.

Forray R. Katalin: Roma/cigány diákok a felsőoktatásban. Educatio, 4. (megjelenés előtt)

A kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi

Forray R. Katalin - Hegedűs T. András: Az újjáépítés gyermekei - a konszolidáció gyermekei. Magvető. Gyorsuló idő, Budapest, 236 p.

Forray R. Katalin: A regionális oktatáskutatás lehetőségei a felsőoktatásban. In: Lados Mihály-Kocsis Zsolt szerk: A regionális tudományok integrálása a felsőoktatásba. Területi szemlélet a közgazdaságtudományban avagy van-e regionális gazdaságtan Magyarországon? MTA RKK, Győr, 26-33. p.

Forray R. Katalin: Az iskolázás regionális különbségei és a fejlődés lehetőségei a kilencvenes években. In: Enyedi György szerk: Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Közgazdasági és Jogi, Budapest, 257-275. p.

Kozma Tamás – Forray R. Katalin: Az oktatáspolitika regionális hatásai. Magyar Pedagógia, 2:123-140

Forray R. Katalin: Roma hallgatók a felsőoktatásban, Magyar Felsőoktatás, 11.

szerk. Felsőoktatási akkreditáció Európában.(Kutatás Közben 242). Budapest: Oktatáskutató Intézet , pp. 95. ISBN 963-404-373-9. Társszerkesztő: Rébay M.

Euroharmonizáció. Budapest: Educatio Kiadó

“Transformation of Education Systems: the case of Hungary.” European Education, 34, 4: 10-33

New challenges of tertiary education in East-Central Europe. In: Leitner E. ed., Educational Research and Higher Education Reform in Eastern and Central Europe. Studies in Comparative Education, 6. Frankfurt: Lang, 131-43

a kutató projektbeli szerepének rövid leírása.

Az értelmiségiek területi összetételének változásai a 20. század második felében; az iskolahálózat, a felsőoktatás és kutatás intézményrendszerének összefüggése a térségek értelmiségi kibocsátásával. A felsőoktatás és kutatás tartalmi szerkezete, és területi vonzása; területi változások nyomon követése különösen a jelzett időszakban; statisztikai elemzés és térképi ábrázolás

Hadas Miklós

Születési idő: 1953. május 2.

Legmagasabb tudományos fokozat: a szociológiai tudományok kandidátusa , 1994

habilitált egyetemi docens, központ igazgatója

BKÁE Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék, Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tel: (36.1) 217.03.27 Fax: (36.1) 217.51.72 E-mail: miklos.hadas@bkae.hu

Referált publikációk száma: 25

Független hivatkozások száma: 211

Nemzetközi konferenciaelőadások száma: 49

Monográfiák száma: 5

Az 5 utóbbi évben megjelent 5 legfontosabb publikáció bibliográfiai adatai:

1. - Diszpozíciók és társadalmi reprodukció (2000). Adalékok a Ludovika Akadémia történetszociológiai vizsgálatához. In Spéder Zsolt és Elekes Zsuzsa (szerk.): Törések és kötések a magyar társadalomban. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság-Századvég Kiadó. 349-367.

2. - Football and Social Identity. The Case of Hungary in the 20th Century, Sports Historian. November. 2000. 43-66.

3. - Hímnem, többesszám. A férfikutatások új hulláma. Replika. 43-44 (2001). 25-36.

4. - The Sociologist and the Paradigm-Alchemy: on Pierre Bourdieu’s Masculine Domination. Review of Sociology. Vol 9 (2003). Budapest: Akadémiai Kiadó. 139-149.

5. - A modern férfi születése. 2003. Budapest: Helikon. 339 old.

A kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi

- Andorka Rudolf, Hadas Miklós (eds.) (1990): Social Structure, Stratification and Mobility in Central and Eastern Europe. Papers presented at the Conference in the Inter-University Centre of Postgraduate Studies, Dubrovnik, April 14-17, 1990. Budapest: BKE. 302 old.

- Colonization or Partnership? Eastern Europe and Western Social Sciences (1996). Edited by Miklós Hadas and Miklós Vörös. Budapest. Replika Circle. 152 old.

- Ambiguous Identities and Changing Subjectivities in the New Europe, edited by Miklós Hadas and Miklós Vörös. Budapest: Replika Circle. 1997, 184 old.

- Central European Hysteria, edited by Miklós Hadas, Katalin Kovács and Emese Lafferton. Budapest: Replika Circle. 1998, 226 old.

- Le public d'une grande école technique en Hongrie: L'Académie des Mines et des Forets (1867-1946). In J. Schriewer - E. Keiner - C. Charle (eds.): A la recherche de l'espace universitaire européen. Etudes sur l'enseignement supérieur aux XIXeme et XXeme siecles. Bern: Peter Lang. 1993, 396-421.

- Post-modernity and Androginous Identity, in Women and Men in East European Transition. eds. by Margit Feischmidt et als. Cluj-Napoca: Editura Fundatiei pentru Studii Europene, 1997, 201-213.

- Diszpozíciók és társadalmi reprodukció. Adalékok a Ludovika Akadémia történetszociológiai vizsgálatához. In Spéder Zsolt és Elekes Zsuzsa (szerk.): Törések és kötések a magyar társadalomban. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság-Századvég Kiadó, 2000, 349-367.

A kutató projektbeli szerepének rövid leírása.

Hadas Miklós több 1945 előtti elitcsoporttal már foglalkozott. Így ennek alapján elsősorban konkrét elitcsoportok (élsportolók, tornatanárok, bánya és erdőmérnökök) felméréséért lesz felelős.

Lukács Péter

Születés: Budapest, 1948. április 23.

Tudományos fokozat: 1983, neveléstudomány, egyetemi doktor, ELTE BTK

1991, neveléstudomány kandidátusa, TMB

Jelenlegi beosztás: (2004) Wesley János Főiskola főiskolai tanára, a Felsőoktatási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa

: lukacsp@ella.hu,

Publikációk: Könyvek: 5, kötetben megjelent tanulmányok: 16, szerkesztett kötetek és folyóiratszámok: 14, tanulmányok és cikkek: 52.

Független hivatkozások: 141

Az utóbbi 5 év 5 fontosabb publikációja:

Kutatás vagy politikaformálás? = Educatio, 2001. 2. sz.

Túlfejlesztett magyar felsőoktatás? = Magyar Felsőoktatás, 2001. 8. sz.

Piacosodó felsőoktatás = ÁVF Tudományos Közlemények, 2001. november,

Tömeges felsőoktatás – globális versenyben, I-II. = Magyar Felsőoktatás, 2001. 10., és 2002. 1-2.

Kánonok az oktatásügyben, Oktatáskutató Intézet – BME, Bp., 2001. = mokk.bme.hu/kutatas/kanonkonf/szovegek.lukacs.html

Felsőoktatás új pályán, Oktatáskutató Intézet, 2002. = http://www.hier.iif.hu/kutatas/eredm/lukacs/felsmeg.html

Fontosabb publikációk

Könyvek:

Középiskolák és felsôoktatási intézmények együttműködése a felsôfokú tanulmányokra való felkészítésben és a hallgatók kiválasztásában. Budapest, FPK, 1980. 143 p.

Oktatáspolitka és oktatásirányítás (társszerzőkkel). Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1981, 93 p.

Színvonal, szelekció, oktatáspolitika. Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1982. 103 p. (Tervezést támogató kutatások, 62.)

Rövid- és középtávú tervezés az oktatásügyben. Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1984. 52 p. (Tervezést támogató kutatások, 81.)

A pedagógusok munkaügyi helyzete az általános iskolában (társszerzőkkel). Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1984. 51 p.

A pedagógusbérek csökkenése az általános iskolában (társszerzőkkel). Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1984. 32 p. (Tervezést támogató kutatások, 85.)

Színvonal és szelekció. Oktatáspolitikai elemzés. Budapest, Educatio, 1991. 117 p. /Társadalom és oktatás/.

Kötetben megjelent tanulmányok:

A felsôfokú tanulmányokra való felkészítés néhány problémája. In: Merítés és kiválasztás a felsôoktatásban. /Szerk.: Lukács P./ Budapest, FPK, 1981. 71-96. pp.

A középtávú oktatástervezés központi mechanizmusairól. In: A tervezés és döntés anatómiája. /Szerk. Kozma T./ Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1986. 57-165. pp.

Válság vagy megújulás? Szolgáltatás és szociálpolitikai tevékenység az iskolás korúak körében /Várhegyi Györggyel/ In: A társadalom, az iskola és a pedagógia. Szemelvények. Segédanyag a pedagógusok intenzív továbbképzéséhez. /Szerk. Illyés S. és Nádasi M./. Budapest, Művelôdési Minisztérium, 1986. 18-26. pp.

Iskola a piacon - avagy hogyan kerüljük el az újabb oktatási reformokat? In: Arat a magyar. /Szerk. Szalai J. et al./ Budapest, MTA Szociológiai Kutatóintézet, 1988. 246-264. pp.

Oktatásfinanszírozás: miértek és hogyanok (Semjén Andrással) In: Oktatásfinanszírozás. Válogatás az angol nyelvű szakirodalomból./Szerk. Semjén A., Lukács P./ Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1988. 3-10. pp. / Oktatáspolitika 2./

Fordulat és megújulás - Tézisek egy közoktatás-politikai koncepcióhoz./ Halász Gáborral/.In: Csak reformot ne... /Szerk. Lukács P., Várhegyi Gy./ Budapest, Edukáció, 1989. 9-28. pp.

/Társadalom és oktatás/

Szempontok a törvény-vitához /Kozma Tamással/ In: Szabad legyen, vagy kötelezô? A közoktatási törvény koncepciójához /szerk. Lukács P. -Kozma T./ Budapest, Educatio, 1992. 17-26. pp.

Oktatáspolitika és iskolarendszer. In: Szabad legyen, vagy kötelezô? A közoktatási törvény koncepciójához /szerk. Lukács P. -Kozma T./ Budapest, Educatio, 1992. 65-74. pp.

A magánoktatás szabályozásáról. In: Szabad legyen, vagy kötelezô? A közoktatási törvény koncepciójához /szerk. Lukács P. -Kozma T./ Budapest, Educatio, 1992. 147-156. pp., megjelent még

in: A tömegoktatás alapkérdései. Pedagógiai olvasókönyv /szerk. Mátrai Zs./ Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. 144-152. pp.

Pedagógus bérrendszer. In: Szabad legyen, vagy kötelezô? A közoktatási törvény koncepciójához /szerk. Lukács P. -Kozma T./ Budapest, Educatio, 1992. 205-219. pp.

Egyházi iskolák a Nyugaton és nálunk. In: Társadalom-iskola-gyermek. Szöveggyűjtemény /szerk. Budai István et al./ Vitéz János Rom. Kat. Tanítóképző Főisk., Esztergom, 1993. 1o4-111. pp.

Az emberi erőforrás-fejlesztés és az oktatás új dimenziója: felkészülés az EU-csatlakozásra. In: Az emberi erőforrás hasznosítása és fejlesztése Magyarországon és Észak-Dunántúlon. MTA VEAB, Székesfehérvár, 1997. 61-65. Pp.

Nyugaton és nálunk. In: Oktatáspolitika és vallásszabadság /szerk. Nagy Péter Tibor/. Új Mandátum, Budapest, 2000. 13-22. Pp.

Felsőoktatás új pályán, In: Felsőoktatás új pályán. /szerk. Lukács Péter/. Oktatáskutató Intézet, 2002. = http://www.hier.iif.hu/kutatas/eredm/lukacs/felsmeg.html

Kötetszerkesztések:

Szovjet szociológiai tanulmányok a pályaválasztásról. /Vál., szerk., és bev./ Budapest, Tankönyvkiadó, 1981. 261 p.

Merítés és kiválasztás a felsôoktatásban. Budapest, FPK, 1981. 127+63 p.

Oktatásfinanszírozás. Válogatás az angol nyelvű szak-irodalomból. /Vál., szerk. és bev. Semjén Andrással/ Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1988. 253 p. /Oktatáspolitika 2./

Kinek az iskolája, minek az iskolája? Nyilvános vita a közoktatásról /szerk./.Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1989. 57 p. /Kéziratok, beszámolók, dokumentumok/

Csak reformot ne.../Vál. és szerk. Várhegyi Györggyel/ Budapest, Edukáció, 1989. 289 p.

Költségvetési reform és az oktatás finanszírozása. Az 1989. junius 7-én Budapesten megtartott tudományos konferencia anyaga /szerk./ Budapest, Oktatáskutató Intézet, Edukáció, 1989. 79 p. /Kutatás közben/

Alternatív iskolák, alternatív pedagógiák Magyarországon. Az 1990 márciusában Budapesten megtartott tudományos konferencia anyaga. /szerk./ Budapest, Oktatáskutató Intézet, Edukáció, 1991. 79 p. /Kutatás közben/

Beszélgetések a tanterv- és tankönyvpolitikáról /szerk. Sárkány Klárával/ Budapest, Oktatáskutató Intézet, Edukáció, 1990. 116 p./Kutatás közben/

Szabad legyen, vagy kötelezô? A közoktatási törvény koncepciójához /szerk. Kozma Tamással/ Budapest, Educatio, 1992. 258 p.

Felsőoktatás új pályán. /szerk./. Oktatáskutató Intézet, 2002. = http://www.hier.iif.hu/kutatas/eredm/lukacs/felsmeg.html

Oktatáspolitika. Felsőoktatási Kutatóintézet – Új Mandátum Könyvkiadó, /Szerk.: Nagy Péter Tiborral/, Bp., 2004. (Megjelenés alatt.)

Folyóirat tematikus számainak szerkesztése:

Pénz, piac, iskola = Educatio, 1992. 2. sz.;

Mérleg, 1990-1994. = Educatio, 1994. 1. sz.;

Iskolaszerkezet = Educatio, 1996. 3. sz.;

Mérlegen, 1990-2002 = Educatio, 2002. 1. sz.

Tanulmányok, cikkek:

Hátrányos helyzet - szakkör - pályaválasztás (Kristóf Ágnessel) = Pályaválasztási Tanácsadás, 1976. 2.sz. 19-24. pp.

A középiskolai felvételi szelekció kérdéséhez = Pályaválasztási Tanácsadás, 1976. 3-4.sz. 23-30. pp.

Középiskolák és felsôoktatási intézmények együttműködése a pályaorientációban = Pályaválasztás, 1980. 4.sz. 17-22. pp.

Középiskolák és felsôoktatási intézmények együttműködése = Felsôoktatási Szemle, 1981. 12.sz. 712-719. pp.

Fejezet a pályaválasztás szovjet szociológiai szakirodalmából = Pályaválasztás, 1981. 2.sz. 38-42. pp.

Érettségi után Moszkvában = Köznevelés, 1983. 34.sz. l2. pp.

Ötnapos munkahét - iskola, művelôdés, ismeretterjesztés = Műhely, 1983. 1.sz. 7-25. pp.

Válság vagy megújulás? Szolgáltatás és szociálpolitika az iskolás korúak körében /Várhegyi Györggyel/= Valóság, 1984.1.sz.44-54. pp.

Alkalmasság és felvételi rendszer = Felsôoktatási Szemle, 1984. 4.sz. 209-216. pp.

Az oktatásügy középtávú tervezésérôl = Magyar Pedagógia, 1984. 4.sz. 373-389. pp.

Az iskolai egésznapos nevelés alakulása = Pedagógiai Szemle, 1985. 10.sz. 1024-1035. pp.

Miért nem számolható fel a pedagógushiány - ha nincs? = Pedagógiai Szemle, 1986. 10.sz. 963-971. pp.

Az iskolai szociális szolgáltatásokról = Pedagógiai Szemle, 1986. 12.sz. 1223-1230. pp.

Iskola ma - holnap. Gáspár László, Nagy József, Lukács Péter beszélgetése a szegedi nyári pedagógiai egyetemen. = Ifjúsági Szemle, 1987. 1.sz. 82-92. pp.

Il ruolo dell’ IEA nelle politiche in campo educativo: il caso dell'Ungheria /Báthory Zoltánnal és Halász Gáborral/ = Scuola e Cittá, 1987.No.8., pp.335-344.

A "napközis probléma" /Várhegyi Györggyel/= Szociálpolitikai Értesítô. 1987. 1.sz. 7-39. pp.

Az iskolának korszerű tudást adó intézménnyé kell válnia = Köznevelés, 1987. 43.sz. 6-7. pp.

Oktatáspolitika és tankönyvelmélet = Oktatásügyi Kutatások, 1987.4. 35-39. pp.

Az IEA magyarországi hatásáról /Halász Gáborral/ = Köznevelés, 1988. 3.sz. 18-21. pp.

Debate of Full-Day Education in Schools. = Pedagogical Review. A Selection from the 1986 Issues of "Pedagógiai Szemle". Published by the National Institute for Education, Hungary. 1988., pp.31-34.

Iskola a piacon - avagy hogyan kerüljük el az újabb oktatási reformokat? = Mozgó Világ, 1988. 5.sz. 3-18. pp.

Szociálpolitika az iskolában: a napközi esete /Várhegyi Györggyel/. = Társadalomkutatás, 1988. 4.sz. 39-49. pp.

Az iskola reformja - vagy a reform iskolája? = Tájékoztató a közoktatási kutatásokról. 1989. ll.sz. 37-44. pp.

Changes in Selection Policy in Hungary: the case of the admission system in higher education = Comparative Education, Vol.25. 1989. No.2., pp.219-228.

Integrálódás, felzárkózás, avagy tűzoltás = Tervgazdasági Fórum, 1989. 3.sz.,ll3-ll9. pp.

System rekrutacji na wyzsze uczelnie na Wegrzech = Zycie Szkoly Wyzszej, 1989. No.8-9. pp. 117-133.

A Brief Survey of Research on Higher Education in Hungary = Higher Education Policy, Vol.2. 1989. No.3. 31-34. pp.

Önkormányzat és iskola = Magyar Hírlap, 1990. aug. 3. 1o. p.

Lépéskényszerben a tanügyirányítás = Magyar Nemzet, 1991. jan.24.6. p.

Javaslat a pedagógus-bérrendszer megújításának elveire = Köznevelés, 1991. 29.sz. 3-4. pp.

Javaslat a pedagógus-bérrendszer átalakításával kapcsolatos munkálatokra = Magyar Közigazgatás, 1991. 3. sz. 264-273. pp.

Egy világváros oktatáspolitikájához = Magyar Közigazgatás, 1991. 5.sz. 450-464. pp. /Sáska Gézával és Setényi Jánossal/.

Harcok egy koncepció körül = Beszélô, 1991. július 13. 35-36. pp.

Iskola – kasztrendszerben = Népszabadság. 1991. dec.30. 11. p.

(Vajda Zsuzsa:) Embergyermek - gyermekember. Bp., Göncöl, 1991. 244 pp. [Könyvismertetés.] = BUKSZ, 1991. 4.sz. 495-496. pp.

Magánoktatás, közoktatás, felekezeti oktatás külföldön = Köznevelés, 1992. 10-11. sz. 20-23. pp.

Oktatáspolitika és iskolaszerkezet = Holmi, 1992.5.sz. 711-720.pp.

Egyházi iskolák Nyugaton és nálunk = Educatio,1992.1.sz. 26-33.pp.

Tanárvélemények a felsôoktatás piacosításáról = Heti Világgazdaság, 1992. 49. sz. 77-78. pp.

Oktatáspolitika és tanterv = Új Pedagógiai Szemle, 1993. 4. sz. 32-38. pp.

Közoktatási paradigmák = Educatio, 1994. 1. sz. 14-26. pp.

A finanszírozhatatlan reform = Ráció, 1995. 1. sz. 1o-13. pp.

Posztmodern (Köz)nevelés = Köznevelés, 1995. december 14. 6-7. pp.

Iskolarendszerek a fejlett országokban = Educatio, 1996. 2. sz. 203-214. pp.

Kutatás vagy politikaformálás? = Educatio, 2001. 2. sz., 94-102. pp.

Túlfejlesztett magyar felsőoktatás? = Magyar Felsőoktatás, 2001. 8. sz. 46-47. pp.

Piacosodó felsőoktatás = ÁVF Tudományos Közlemények, 2001. november, 7-13. pp.

Tömeges felsőoktatás – globális versenyben, I. = Magyar Felsőoktatás, 2001. 10. sz. 23-25. pp.

Tömeges felsőoktatás – globális versenyben, II. = Magyar Felsőoktatás, 2002. 1-2. sz. 27-28. pp.

Kánonok az oktatásügyben, Oktatáskutató Intézet – BME, Bp., 2001. = mokk.bme.hu/kutatas/kanonkonf/szovegek.lukacs.html

Piaccá lett felsőoktatás = Élet és irodalom, 2002. február 8. 10-11. pp.

Miért szóljon a harang? = Magyar Hírlap, 2002. október 19. 10. p.

A kutató projektbeli szerepének rövid leírása.

A projektben különösen számítunk Lukács Péternek azokra a tapasztalataira, amelyeket korábban a felsőoktatási és közoktatási nemzetközi összehasonlítások, valamint a köz- és felsőoktatás, illetve értelmiségképzés nemzetközi kapcsolódásainak vizsgálatában és feldolgozásában szerzett. Lukács korábban is kutatta az egyetemre kerülés politikai és társadalmii mechanizmusait, s motsii felelős lesz az 1948 utáni nem empirikus anyagok feldolgozásáért

Nagy Péter Tibor

1963 június 28-n született.

Fokozat: 1991-ben kandidátusi fokozat neveléstudományból.

1995-ben kandidátusi fokozat történettudományból.

Habilitált doktor a Debreceni Egyetemen.2000 óta.

Beosztás: WJLF Főiskolai tanára , Tudományos tanácsadó a Felsőoktatáskutató Intézetben

nagy.peter.tibor@ella.hu

Általa vezetett kurzusok kidolgozása a Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Iskolája, az ELTE Neveléstudományi Doktori Programja , az ELTE Szociológiai Intézete , az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszéke tanárszakja, a KLTE Neveléstudományi Tanszéke tanárszakja, a KLTE Neveléstudományi Tanszéke pedagógia szakja, az Iparművészeti Egyetem Neveléstudományi Tanszéke, a Kodolányi János Főiskola Nevelés és társadalomtudományi tanszéke, a WJLF .Neveléstudományi tanszéke számára

14 önálló kutatás vezetése, ebből 2 nemzetközi

Publikációs tevékenysége: 6 könyv (Ebből: 1 külföldi), 9 füzet, 14 szerkesztés (Ebből 2 kötet külföldi) 101 tanulmány (Ebből 14 külföldi) 2 forráspublikáció, 19 lexikon szócikk, 29 könyvismertetés, 43 egyéb írás, közgyűjteményi dokumentációban: 41 kézirat

162 független hivatkozás ismert műveiről, köztük 13 könyvismertetés.

21 nemzetközi konferencián és 41 hazai konferencián vett részt előadóként

6 monográfia szerzője

5 legfontosabb publikációja az elmúlt 5 évben

Hajszálcsövek és nyomáscsoportok : Oktatáspolitika a 19-20. századi Magyarországon. Bp. : Oktatáskutató Intézet, : Új Mandátum, 2002. 222 p.(Társadalom és oktatás ; 19.). Dokusz.: 10758.

Egyház és oktatás a rendszerváltás évtizedében, Educatio 2002 1.

Járszalag és aréna : Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon. Bp. : Új Mandátum, 2000. 320 p.

Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam - egyház - iskola - társadalom a 20. Században. Új Mandátum, Budapest 2000, 290 p..

The state-church relations in the history of Educational policy of the first postcommunist Hungarian government. European Education, 2003. No. 1. 27-34 p.

A kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi :

A magyar oktatás második államosítása. Budapest, Educatio, 1992. 242 p. (Társadalom és oktatás).

Az egyensúly megbomlása a magyar oktatáspolitikában , Budapest, Adu könyvkiadó, 1996 200 p.

Neveléstörténeti előadások. Budapest, Oktatáskutató Intézet-Kodolányi Főiskola 1997. 256.p. .

Járszalag és aréna : Egyház és állam az oktatáspolitika erőterében a 19. és 20. századi Magyarországon. Bp. : Új Mandátum, 2000. 320 p.

Hajszálcsövek és nyomáscsoportok : Oktatáspolitika a 19-20. századi Magyarországon. Bp. : Oktatáskutató Intézet, : Új Mandátum, 2002. 222 p.(Társadalom és oktatás ; 19.).

Paradigmaváltás az oktatástörténet-irásban. Bp., Oktatáskutató Intézet, 1991. 15 p. /Kutatás közben/.

Tanügyigazgatás és a gazdasági válság. Részletek a harmincas évek oktatástörténetéből. Bp., OI, 1991. 32 p. /Kutatás közben/.

The Meanings and Functions of Classical Studies in Hungary in the 18th-20th Centuries.OKI Bp 1991.

A magyar tanügyigazgatás egyensúlyi hagyománya. Bp., Oktatáskutató Intézet, 1992. 34 p.(Kutatás közben, 180.).

The Outline of the Hungarian Education 1500-1945. OKI Bp Educatio 1993, 19p.

Szakoktatás és politika. Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1994 [1995]. 87 p. (Kutatás közben ; 207.)

Hogyan kerüljük el a polgárosodást? Habilitációs tézisek, Debrecen 1999.

A Bethlen-csoport francia nyelvü folyóiratának megalapítása 1932-1933- ban. Aetas 1987/2

Szekfű Gyula levelei Balogh Józsefhez.in: Történelmi Szemle, 1992 [1994]. 3-4. sz. 231-248.p.

(Tjeldvoll, Arill –ral közösen): Democracy or nationalism? . Education in post-communist Europe. Oslo . Institute for Educational Research, University of Oslo, 1997. 344 p. (Report No. 3.)

Educatio, 2002. 2. Sz Diplomások szerkesztése

The social and political status of Hungarian elementary school teachers-in:The social role and evolution of the Teaching Profession in Historical Context, Joensuu 1988

Parasztérdek, birtokosérdek, agrároktatás a 20. század első felében. In: Paraszti kiszolgáltatottság - Paraszti érdekvédelem, önigazgatás : A Hajnal István kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29-31. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula : s.n., 1994. 70-82.p.

A magánoktatás az 1945 előtti Magyarországon. In: Az Alapítványi és magániskolák. Tudományos tanácskozás a Soros Alapítvány támogatásával, 1992. január 28-29. Szerk. Várhegyi György, Bp., Oktatáskutató Intézet, 1992. 29-38.p. (Kutatás közben, 177.)

A magyar oktatási törvénykezés 1945 előtt. [Szakértői vázlat.] In: Szabad legyen, vagy kötelező? A közoktatási törvény koncepciójához. Szerk. Kozma Tamás, Lukács Péter. Bp., Educatio, 1992. 231-233.p. (Társadalom és oktatás)

Az 1941-es tanügyigazgatási törvény. In: Az oktatási törvénykezés hazai történetéből. Évfordulók, események,1991. Az MTA Pedagógiai Bizottsága neveléstörténeti albizottságának, az MPT neveléstörténeti szakosztályának közös felolvasó űlése, 1991. december 4. Bp., OPKM, 1992. (Neveléstörténeti füzetek, 11.) 44-63.p.

Az egyházi oktatás szabályozásáról. In: Szabad legyen, vagy kötelező? A közoktatási törvény koncepciójához. Szerk. Kozma Tamás, Lukács Péter. Bp., Educatio, 1992. 157-167.p. (Társadalom és oktatás)

Egyházi oktatás és állami szabályozás. [Szakértői vázlat.] In: Szabad legyen, vagy kötelező? A közoktatási törvény koncepciójához. Szerk. Kozma Tamás, Lukács Péter. Bp., Educatio, 1992. 241-243.p. (Társadalom és oktatás)

Parasztérdek, birtokosérdek, agrároktatás a XX.század első felében. In: Egy ismeretlen Magyarország. Mezőgazdaság és szakképzés. Szerk. FORRAY R., Katalin, GYÖRGYI Zoltán. Bp., Akad.K., 1992. 100-108.p. (Közoktatási kutatások). Meanings and Functions of Classical Studies in Hungary in the 18th-20th Centuries. In: Aspects of Antiquity in the History of Education. Ed. by F.-P. Hager et al. Hildesheim, Bildung und Wissenschaft, 1992. 191-203.p. (International Series for the History of Education ; Vol.3.)

Curriculum-Policy making debates in the 1990s. In: Strategies for curriculum development for primary school. Belgrade 1995

Antiszemitizmus és felsőoktatáspolitika - a numerus clausus törvény jelentősége in: Neveléstörténeti füzetek 14. OPKM 1996 81-94.pp

Egyházi és állami oktatáspolitika a két világháború között in: Neveléstörténeti füzetek 16. OPKM 1996 19-30.pp. .

A numerus clausus történetéhez-Magyar Pedagógia 1985/2

A tanügyigazgatás totalitárius átszervezése Magyarországon 1935-1945.in: Pedagógiai Szemle 1985/2

A közoktatásirányitási reform keretei az 1930-as években. in:Magyar Pedagógia 1986/3-4

French secondary school in Hungary 1932-1944-in: History of international relations in education , Pecs 1987

Kisérlet egy angliai magyar tanszék megteremtésére az 1930-as években - tart. kiv.- XVIII.OTDK humán tudományok szekciója Pécs 1987

Az oktatás állami ellenőrzésének átszervezése a harmincas évek Magyarországán-Oktatásügyi Kutatások 5.szám 1988

Az ötvenes évek történelemszemléletének nacionalizmusáról - Hiány 1990/ 14 sz 3-7.p.

Egyház - állam - oktatás. Tradíciók és értelmezésük. In: Világosság, 1991. 11.sz. 809-817.p.

Egyházi oktatás és államosítás, Egyházfórum 1991 december

University autonomy in Hungary. Myth and Reality. In(Arild Tjeldvoll (ed.): Education in East/Central Europe, Oslo 1991. Állam, egyház, iskola. In: Önkormányzat 1992 7.sz. 11.p.

Állam, egyház, oktatás, 1848-1945. In: Educatio, 1. évf. 1992. 1.sz. 34-45.p.

Kis magyar oktatástörténet. In: Magyar Közigazgatás, 1992. 4.sz. 247-25l.p.

A főszereplő rivaldafényben, Hiány, 1993. 10. sz. 3-4. p.

Nemzetiség és oktatás a dualizmuskori Magyarországon. In: Educatio, 2.évf. 1993. 2. sz. 253-269.p.

Oktatásállamosítás a harmincas években. In: Világosság, 1993. 6.sz. 26-36.p.

Társadalombiztosítás és érdekviszonyok a Horthy-korszakban. In: Hiány, 1993. 5. sz. 6-9.p.

Az igazgatói szakma kialakulása. In: Educatio, 3. évf. 1994. 2. sz. 255-268.p.

Egyházi és állami oktatáspolitika a két világháború között in: Hiány 1994 5 20-22.

A félfelsőfokú szakoktatás történetéhez. Szakképzési Szemle, 1995. 2. sz. 103-111.p.

A numerus clausus - hetvenöt év után. Világosság, 1995. 2. sz. 72-80.p.

Az 1941-es tanügyigazgatási törvény. Magyar Pedagógia, 1995. 1-2. sz. 59-76.p.

Centralizációs és decentralizációs trendek a magyar oktatáspolitikában a 18-20. században. Educatio, 1995. 1. sz. 82-94.p.

Egyházi iskolaindítás és az állam az első parlamenti ciklus idején - Magyar Pedagógia 1995. 3-4. sz. 293-312.p.

Érettségi és felvételi - oktatáspolitikai erőtérben. Educatio, 1995. 3. sz. 377-394.p.

Magánoktatás, egyházi oktatás és közoktatásfejlesztés. Magyar Közigazgatás, 1995. 4. sz. 220-232.p.

Vázlat az állami és egyházi oktatáspolitika két világháború közötti történetéről - Új Pedagógiai Szemle, 1995 11. sz. 50-56.p.

Az egyház és a modernizáció az oktatástörténetben, Új Pedagógiai Szemle, 1996 4.sz.73-87.pp.

Szerkezetpolitika Magyarországon 1867-1948, Educatio, 1996 2.sz. 290-302.pp.

(Tjeldvoll, Arild-dal közösen): Democracy or nationalism? . Education in post-communist Europe. In: Democracy or nationalism . Education in post-communist Europe. Oslo . Institute for Educational Research, University of Oslo, 1997. 3-24.p.

Budapest a művelődésstatisztika tükrében.Kultúra és Közösség, 1998. 3. sz. 77-84. p.

Tantervpolitika a századvégen. Educatio, 1998. 4. sz. 657-677. p.

A tanoncoktatás kialakulása és az iparpolitika. Szakképzési Szemle, 1999. 2. sz. 248-256.p.

Az iparpolitika és a tanoncoktatás kialakulása. In: A középfokú szakoktatás története Magyarországon a felvilágosodás korától napjainkig. Tatabánya Tatabányai Múzeum, 1999. 16-23.p.

Az iskolalátogatási és iskolaszervezési kényszer formaváltozatai.. Educatio, 1999. 4. sz. 752-770.p.

Minőségek versengése. Educatio, 1999. 3. sz. 429-460.p.

Iparos-tanonc oktatáspolitika az irányított gazdaság születésének évtizedeiben. Magyar Pedagógia, 2000. 1. sz. 79-95.p.

Középiskolai törvényalkotás 1924-ben. In:A jezsuita tanügyi szabályzattól napjainkig. Neveléstörténeti füzetek 18 OPKM, Budapest 2000

Szeparáció és reláció. In: Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam - egyház - iskola - társadalom a 20. Században. Új Mandátum, Budapest 2000

Nyelvpolitika és elitképzés. Történetszociológiai közhelyek az idegennyelvoktatás és az elitképzés kapcsolatáról.Educatio 2000 (2001/4) 743-760.p.

A húszas évek középiskola-politikájának kialakulása. Századok, 2000 [2002]. 6.sz. 1313-1334.p.

A középfokú nőoktatás társadalomtörténetéhez. In: Neveléstörténeti kaleidoszkóp – a középkortól napjainkig : Neveléstörténeti konferenciák 2001. szerk. Balogh László. Bp. : OPKM, 2002. 56-63.p. (Neveléstörténeti füzetek ; 20.)

A magyar oktatástörténet szociológiai narratívája : In memoriam Pierre Bourdieu. Szociológiai Szemle, 3. sz. 24-42.p.

Egyenlőtlen alfabetizáció és nemzetiségek a századforduló Magyarországán. Iskolakultúra, 2002. 5. sz. 53-65.p.

Sport and public education: The process of integration and segregation (The case of Hungary). In: Proceedings : Sport and Politics : 6th Congress of the International Society for the History of Physical Education and Sport. ed. By Katalin Szikora [et al.] Bp. : Semmelweis University, [2002]. 20-23.p.

Áltörténészi gondolatok a felsőoktatásról. In: Hiány 3.évf., 1992/9. pp.18-21.

A történeti elitkutatások című sorozat köteteiről a neveléstörténész szemével Magyar Pedagógia 1996 3.sz.299-304.pp. Peregrináció - egykor. Educatio, 1996 sz. 736-738. p.

One in Four. András Kovács: The Difference is Between Us: Anti-Semitism and the Young Elite. [Book review]. In: Budapest Review of BOOKS, Vol.10. No.1-2., spring-summer 2000., pp.35-38.

A társadalompolitika új elemei az 1930-as évek Magyarországán. In: Világosság XLII.évf., 2001.7-9.sz., július-szeptember, 85-104.pp.

A két világháború közötti időszak magyar közoktatáspolitikája (kéziratos dokumentumkötet, 1-2. Kk. OPKM)

A kutató projektbeli szerepének rövid leírása.

Nagy Péter Tibor elsősorban az elitképzéssel kapcsolatos oktatástörténeti elemzéseket illetve a tanárságról s egyes tudóscsoportokról szóló elemzésekért lesz felelős. A projekt vezetőjét általánosságban helyettesíti.

S. Nagy Katalin

Született: Nagykanizsa, 1944. okt. 19.

D.Sc (1995), szociológia

Egyetemi tanár

BME szociológia és kommunikáció tanszék, 1111 Bp., Sztoczek u. 2. Tel.: (1)463–2410, fax: (1)463–4294. E-mail: snk@eik.bme.hu

Munkahelye a jelen projekt vonatkozásában: a TEMKA Alapitvány senior ösztöndijasa

A kutató munkásságára vonatkozó adatok: szabadalmak, találmányok, egyéb alkotások, referált publikációk száma, független hivatkozások száma, nemzetközi konferencia előadások száma, monográfiák száma, az 5 utóbbi évben megjelent 5 legfontosabb publikációjának bibliográfiai adatai,

Összefoglaló adatok

Szakmai, egyetemi tankönyv és jegyzet száma: 29

Tanulmányok, cikkek száma összesen: 487

Referált cikkek száma összesen: 187

Ebből külföldi folyóiratban: 27

Hazai idegen nyelvű folyóiratban 8

Hazai magyar nyelvű folyóiratban: 124

Monográfiák száma: 16

Monográfia fejezetek száma: 12

Nemzetközi konferencián előadások száma: 56

Hivatkozások száma (önhivatkozások nélkül) : 159

Öt legfontosabb publikációja az utóbbi öt évből:

Bolmányi Ferenc (2000),

Asszonysorsok a XX. században (szerk., 2000),

Önarcképek. A művész szerepváltozásai (2001).

Reve et realité dans la nature, UDAC XX^e, Paris, février.
The István Farkas Memorial House in Szigliget, Hungary.
Nouvelles aspirations dans la sociologie comtemporaine hongroise de art, Sociologie, de l'Art. 2001.

Gábor Marianne monográfia, Glória Kiadó. 2003.

Lakásbelső-történet, Balassi Kiadó 2003.

A kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi,

Asszonysorsok a XX. században (szerk., 2000)

Önarcképek. A művész szerepváltozásai (2001

A kutató projektbeli szerepének rövid leírása

S Nagy Katalinra a művészeti elit feldolgozásában számítunk

Szögi László

1948. július 09-én született

Fokozat: a történelemtudomány kandidátusa 1995

Beosztás: főigazgató

Munkahely:

Eötvös Loránd Tudományegyetem , Egyetemi Könyvtár , 1053 Budapest, Ferenciek tere 6. T: 411-6738 Fax: 411-6737 e-mail: ek@titkarsag.hu

Munkahelye a jelen projekt vonatkozásában: a TEMKA Alapitvány senior ösztöndijasa

A kutató munkásságára vonatkozó adatok: szabadalmak, találmányok, egyéb alkotások, referált publikációk száma, független hivatkozások száma, nemzetközi konferencia előadások száma, monográfiák száma, az 5 utóbbi évben megjelent 5 legfontosabb publikációjának bibliográfiai adatai :

Publikációs tevékenység: könyv: 8 (ebből 1 angol); cikk: 32 (ebből 8 német); előadás 50 (ebből 12 nemzetközi – Svájc, Németország(6), Svédország, Ausztria, Ukrajna, Románia, Szlovákia):

Az utolsó öt év öt legfontosabb publikációja:

- Centuries of Hungarian Higher Education (Kardos Józseffel és Kelemen Elemérrel) Bp. 2001

- Az évszázados universitas = Magyar Felsőoktatás könyvek 19. Bp.2001. 238.p..187 p.

Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919 = Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 5. Bp. 2001. 861 p. + 8 t.

Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és főiskolákon 1849-1867 (Kiss József Mihállyal)= Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 7. Bp. 2003. 502 p.

Magyarországi diákok lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiákon (1526-1788) Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 9. Bp.2003

, A kutatónak a tervezett projekt témájához kapcsolódó legfontosabb alkotásai, publikációi

Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919 = Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 5. Bp. 2001. 861 p. + 8 t.

Az osztrák magyar monarchia és valamennyi európai ország vonatkozásában 1919 ig felépitett adatbázis

A kutató projektbeli szerepének rövid leírása

Szögi László feladata lesz, hogy az 1919 és 2000 közötti külföldi egyetemjárások feltárását elvégezze

A projektbeli szerepek táblázatos összefoglalása

*5.6. táblázat:* A személyek projektbeli szerepének bemutatása
Személy (név, minősítés)	Munkahely	Projektbeli szerep (alvállalkozó stb.)	Feladatok/tevékenységek (munkatervi pontok szerint)	Referencia-munkák
Karády Viktor az MTA külső tagja	WJLF tudományos tanácsadó	Projektvezető	1,2,3,4,5,6 és 8	Lásd publikációs lista
Erdélyi István,	Avignonet ügyvezető	A 7. szakasz vezetője	Irányitás a szakaszban	Lásd az Avignonet cégbemutatóját
Nagy Péter Tibor, CSC Dr Hab	WJLF főiskolai tanár	Projektvezető helyettes	1,2,3,4,5,6,7, 8	Lásd publikációs lista
Bukodi Erzsébet, CSC	KSH osztályvezető	munkatárs	Részvétel a 1, 4,6,8 szakaszban	Lásd publikációs lista
Forray R. Katalin, DSC, Dr Hab	PTE egyetemi tanár	munkatárs	Részvétel a 1, 4,6,8 szakaszban	Lásd publikációs lista
Hadas Miklós CSC Dr Hab	BKE egyetemi docens	munkatárs	Részvétel a 1, 4,6,8 szakaszban
Lukács Péter, CSC	WJLF főiskolai tanár	munkatárs	Részvétel 1, 4, 6,8 szakaszban,	Lásd publikációs lista
S. Nagy Katalin DSC, Dr Hab	BME egyetemi tanár	munkatárs	1,2,3,4,5,6 és 8	Lásd publikációs lista
Szögi László, CSC	Egyetemi könyvtár és levéltár főigazgatója	munkatárs	3,45 és 8	Lásd publikációs lista

V. Korábbi pályázatok

Karády Viktor által az utolsó néhány évben Magyarországon elnyert pályázatok

- Középeurópai Egyetem Kutatást Támogató Alap ((9000 USD) .

„A bűnözés etnikai, felekezeti és rétegsajátos összefüggései”

- Középeurópai Egyetem Kutatást Támogató Alap (8600 USD) .

„Kutatások a nemzetállamépités és modernizáció etnikai és felekezeti

dimenzióiról”

*5.7. táblázat:* A hasonló témájú projektek és projektjavaslatok bemutatása
Téma, cím	„Kutatások a nemzetállamépités és modernizáció etnikai és felekezeti dimenzióiról”
Célkitűzés	A nemzetállamépités és modernizáció etnikai és felekezeti dimenzióinak bemutatása
Partnerek
Saját szerep	Kutatásvezető
Kiíró, támogató	CEU
Kapott, ill. kért támogatás	8600 US Dollar
Kezdet:2000	Befejezés:2001	Státusz:lezárva
Eredmények	“ Zsidó orvostanhallgatók a kolozsvári magyar egyetemen (1872-1918)” Múlt és jövő, 1, 2000, 112-121.(“ Erdély ” különszám) “ Jewish Over-Schooling Revisited : the Case of Hungarian Secondary Education in the Old Regime (1900-1941), Yearbook of the Jewish Studies Programme, 1998/1999, Budapest, Central European University, 2000, 75-91. “ Ethnicité et religion dans l’histoire sociale hongroise contemporaine ”, La Hongrie au XX. Sičcle : regards sur une civilisation, sous la direction de Tamás Szende, Paris, L’Harmattan, 2000, 49-83. “ Magyar kultúrfölény vagy etnokrata önámítás ”, Educatio, 2000, 252-265. “ Felekezet, tanulmányi kitünőség és szakmai stratégia. Az érettségizettek pályaválasztása a dualista kor végén ”, Festschrift Nagy Zsuzsa, Debrecen, Debrecen University Press, 2000, 124-145. “ Felekezeti szegregáció a magyar gimnáziumi piacon (1867-1944) ”, in Nagy P-T. (szerk.), Oktatáspolitika és vallásszabadság. Állam-egyház-iskola-társadalom a 20^e században, Budapest, Új Mandátum, 2000, 209-232. “ Mennyire volt « magyar » a honi értelmiség a századfordulón ? Filozófia és kultúra. Írások a magyar művelődéstörténet köréből, szerk. Lackó Miklós, Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 2001, 203-236. « Magyar kultúrfölény vagy iskolázási deficit ? Újabb adatok a honi középiskolások dualizmuskori nemzetiségi összetételéről (1882-1915) , in Korall (Budapest), 3-4, 2001,129-144. “ Elitképzés, elitkiválasztás, elitlegitimáció. A középiskola társadalmi funkcióinak alakulása Magyarországon 1948 elött ” in Írástörténet, szakszerűsödés, Velem 1992, Szombathely (Hongrie), Hajnal István Kör és Vas Megyei Levéltár, 2001, 105-118. („ Rendi társadalom, polgári társadalom ») « Symbolic Nation Building in a Multi-Ethnic Society. The Case of Surname Nationalization in Hungary » Tel Aviver Jahrbuch für deutsche Geschichte, XXX, (Ethnizitat, Moderne und Enttraditionalisierung, Moshe Zuckermann Hrg.), Wallstein Verlag, 2002, 81-103. « Szegregáció, asszimiláció és disszimiláció. Felekezetek az elemi iskolai piacon (1867-1942) », in Világosság, 2002, XLIII/8-9, 61-83. „Les migrations internationales d’étudiants avant et apres la Grande Guerre.”, Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 145, décembre 2002, 47-60. « A kolozsvári egyetem medikusai a magyar orvosi piacon (1872-1918), Educatio, (Budapest), 2002/2, 237-252. (“Diplomások”)

*5.7. táblázat:* A hasonló témájú projektek és projektjavaslatok bemutatása
Téma, cím	Iskolázottsági egyenlőtlenségek Budapesten
Célkitűzés	Iskolázottsági egyenlőtlenségek viszgálata Budapesten 1848 és 1948 között
Partnerek
Saját szerep	Kutatásvezető
Kiíró, támogató	OKTK
Kapott, ill. kért támogatás	1500 E Ft
Kezdet:2003	Befejezés:2004	Státusz:Lezárva
Eredmények	« Jewish Identity in Post-Communist East Central Europe », Monitor, ISH (Revue des sciences humaines et sociales (Ljubjana), vol VI, no. 1-2. (megjelenés alatt) « Les Juifs dans les sciences sociales. Esquisse d’une problématique », Hommage á Pierre Bourdieu, Paris, Seuil, 2004, (megjelenés alatt) Foundations of the numerus clausus and the ‘Christian Course’ in Post World War I. Hungary”, Transversal (Graz), 2004/1. « Zsidó diákok a budapesti középiskolai piacon 1945 előtt és után. Esettanulmány a társadalmi krízis és a trauma szociológiájához », Fővárosi levéltár, 2004 (megjelenés alatt) « Der ‘gescheite Jude’ in Ungarn vor 1919. Bildunginvestitionen und kulturelle Assimilation. » in Lajta-Lethe Konferenz, 2004, (megjelenés alatt) The Jews of Europe in the Modern Era. A Socio-historical Outline. Budapest-New York, Central European University Press, 2004, 475.

*5.7. táblázat:* A hasonló témájú projektek és projektjavaslatok bemutatása
Téma, cím	Iskolázottsági egyenlőségek a századfordulón
Célkitűzés	Az iskolázottsági egyenlőségek bemutatása különös tekintettel a századforduló körüli felekezeti és etnikai eltérésekre
Partnerek	Nagy Péter Tibor, Lucian Nastase
Saját szerep	Kutatásvezető
Kiíró, támogató	OTKA
Kapott, ill. kért támogatás	2600 E Ft
Kezdet:2002	Befejezés:2004	Státusz:lezárva
Eredmények	« A kolozsvári egyetem medikusai a magyar orvosi piacon (1872-1918), Educatio, (Budapest), 2002/2, 237-252. (“Diplomások”) Nagy Péter Tiborral, Educational Inequalities and Denominations - Database for Transdanubia, 1910. Budapest, Oktatáskutató Intézet, I-II., 2003, 231 o. (‘Kutatás közben’ no. 253.) Testnevelés, iskolai értékrend és asszimiláció.», Iskolakultúra (Pécs), 2003, XII/1, január, 25-36. „Les logiques des échanges inégaux : contraintes et stratégies ŕ l’oeuvre dans les migrations d’étudiants en Europe (avant les années 1930).”, in Universitäten als Brücken nach Europa/Universités : ponts á travers l’Europe. Etudes sur l’histoire des migrations étudiantes, sous la direction de Hartmut Rüdiger Peter et Natalia Tikhonov, Frankfurt/M., Peter Lang, 2003, 17-33. “Zsidó diákok a szegedi középiskolákban 1948 előtt. (Adalékok a magyar-zsidó ‘túliskolázás’ témájához)”, Szeged, a város folyóirata, 15. évf. 6-7, 2003 június-július, 92-94. Lucian Nastasa-val, The University of Kolozsvár/Cluj/Cluj and the Students of the Medical Faculty (1872-1918), Cluj, Ethnocultural Diversity Resource Center, Budapest- New York, CEU Press, 2004, 370 o. « Foundations of the numerus clausus and the ‘Christian Course’ in Post World War I. Hungary”, Transversal (Graz), 2004/1. (Nagy Péter Tiborral), Educational Inequalities and Denominations 1910,. Database for Western Slovakia, », Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2004. (Nagy Péter Tiborral), Educational Inequalities and Denominations.1910 Database for Eastern Slovakia, 1910 », Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2004.

VI Projekt management

A projektet Karády Viktor irányitja, állandó tanácsadó testület – a továbbiakban programtanács - bevonásával.

A projektvezető mellett az egyes időszakok eltérő igényeinek megfelelően különféle tipusu szakmai szolgáltatók müködnek titkárként, adminisztartiv segitőként - más tipusu munkatársakat igényel az adatrögzités szervezése, mint tudományos viták megszervezése, illetve megrendelt tanulmányok begyüjtése és gondozása

Nagy Péter Tibor a projektvezető általános helyettesének funkcióit látja el

A tanácsadó testület, programtanács állandó tagjai Nagy Péter Tibor főiskolai tanár, Lukács Péter főiskolai tanár, Forray R Katalin egyetemi tanár, Erdélyi István Avignonet ügyvezető

A tanácsadó testület tagjai egy-egy projektrészletért is felelősek:

a. Nagy Péter Tibor

- a WJLF részéről kijelölt pénzügyi felelős

- kapcsolatot tart a WJLF vezetése és a projekt között

- kapcsolatot tart a WJLF az Avignonet és a projekt között

- a projektvezetővel együttműködve – felelős az 1948 előtti felvételekért,

b. Lukács Péter felelős a mind szakirodalmi, mind levéltári nem empirikus kutatások és elemzések elvégzéséért.

c. Forray R Katalin felelős az 1948 utáni felvételekért, különös tekintettel a regionális szempontokra.

d. Erdélyi István felelős a projekt végtermékeként megjelenő elektronikus produktumok előkészítéséért és megvalósításáért.

A többi munkatársak egy-egy kutatandó alnépességre vonatkozó munkálatokért felelősek.

Bukodi Erzsébet felelős az 1948 utáni tudományos elit vizsgálatáért.

Hadas Miklós felelős a sportelit vizsgálatáért.

S Nagy Katalin felelős a művész elitcsoportok kutatását gondozza.

Szögi László felelős a külföldön tanulmányokat végzett diákság felméréséért.

Az elsődleges prozopográfiai felvételek – mind a diplomásokra, mind a reputációs elitekre nézve - szigorúan egységes elvek s központi tervezés szerint, azonos változók mozgósításával, a projektvezető és helyettese operatív irányítása alatt s a tanácsadó testület határozatait követve valósulnak meg.

Az egyes alcsoportokra és altémákra vonatkozó kutatásokra és ezek feldolgozási módozataira és ennek költségigényeire az alprojektek felelősei tesznek javaslatot, amit a programtanács fogad el. Az idevonatkozó munkálatok az elsődleges felvételi eredményeket felhasználva, az alprojektek felelőseinek vezetése alatt s további, a tárgy megkívánta információ-gyűjtése segítségével valósulnak meg.

* * *

A WJLF a projekt management irányításához Nagy Péter Tibor főiskolai tanár számára adott munkaidőkedvezménnyel járul hozzá. Hasonló munkaidőkedvezményt fog élvezni Lukács Péter főiskolai tanár.

A projektmanagement irodája – ahol az összes dokumentumok papír és elektronikus tárolása is lehetséges lesz - a WJLF-n kerül kialakításra.

A részfeladatok megvalósításának ellenőrizhetősége

A részfeladatok elvégzését a programtanács – mind saját tagjai, mind a többi munkatárs, mind a szakmai szolgáltatók vonatkozásában - havonta ellenőrzi.

A programtanács üléseinek állandó meghívottja Majsai Tamás a történettudomány kandidátusa, a WJLF egyik vezetője, aki vállalja a projekt belső szakmai ellenőrzését, s erről a tevékenységéről a WJLF vezetésének kéthavonta a pályázat kiírójának pedig évente beszámol. Beszámolóját az éves projektvezetői jelentéssel egyidejűleg küldi el. Szükség esetén a külső ellenőr javaslatára a programtanács külső szakértőket kér fel az egyes munkaszakaszok eredményének elbírálására.

A projektvezető – a pályázat tervezésének fázisában - felkérte Csákó Mihály egyetemi docenst a szociológia-tudomány kandidátusát, hogy lássa el a projekt külső szakmai ellenőrzésének funkcióját. E külső ellenőr is évente beszámol tapasztalatairól.

[1][1] Első ilyen tárgyú tanulmánya 1972-ben került nyilvánosságra a párizsi Ecole Normale Supérieure századfordulós diákjairól (L. Revue française de sociologie, XIII, 35-58.). Ilyen irányultságú munkái közül l. a francia egyetemek modernkori társadalomtörténetére vonatkozó reprezentativ könyvrészletet in Pierre Verger (ed.), Histoire des universités françaises, Toulouse, Privat, 1986, 263-365. 1978 óta egyedül Pierre Bourdieu nagytekintélyű szakfolyóiratában, az Actes de la Recherche en Sciences Sociales-ban 18 főképp hasonló tematikájú dolgozata jelent meg.

[2][2] Ilyenek voltak többek között 1987-ben a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen, 1992-ben a prágai Centre de Recherches Françaises en Sciences Sociales, 1997-ben a Krakkói Jagelló Egyetem történelmi Tanszéke által gondozott iskola-történeti konferenciák. 1999-ben és 2000-ben négy nemzetközi műhelytalálkozót vezetett Ö. Kovács Józseffel (Miskolci Egyetem Történelmi Tanszéke) közös szervezésben (kettőt Budapesten, kettőt Párizsban) a francia és a magyar kultuszminisztérium 'Balaton' programjának keretében.

[3][3] L. például a legsikerültebbek s a közös módszereket legjobban hasznosítók között : Hunfalusy Szabolcs, "A Budapesti Evangélikus Gimnázium 1873 és 1944 között érettségizett diákságának társadalmi összetétele", Sic Itur Ad Astra, 1995, 1-2 szám, 93-129..

[4][4] Lásd többek között a következő munkáimat : Valter Csillával, Egy országos vonzáskörű szegedi főiskola, a polgári iskolai tanárképző diplomásai (1928-1950), Szeged, Móra Ferenc Múzeum; Wolfgang Mitterrel, Sozialstruktur und Bildungswesen in Mitteleuropa / Social Structure and Education in Central Europe, Köln, Wien, Böhlau Verlag. (« Studien und Dokumentation zur Vergleichenden Bildungsgeschichte »); Mariusz Kulczykowskival, L’enseignement des élites en Europe Centrale (19-20e siècles), Krakkó, Ksiegarnia akademicka, 1999; Lucian Nastasaval, The Students of the Medical Faculty of The Hungarian University in Kolozsvár, A Prosopographical and Socio-Historical Study, Cluj, Babes-Bólyai Egyetem (megjelenés alatt).

[5] Lengyel György, A multipozícionális gazdasági elit a két világháború között : fejezetek egy történetszociológiai kutatásból , Budapest : ELTE, 1993. Gergely Jenő A katolikus egyházi elit Magyarországon, 1919-1945 , [Budapest] : ELTE, 1992, Vass Henrik, A tájékoztatás intézményrendszere és munkásmozgalmi elitje, 1944-1948 [Budapest] : Trifer, 1991, Szakály Sándor A magyar katonai elit, 1938-1945 Bp. : Magvető, 1987, Hajdu Tibor Tisztikar és középosztály, 1850-1914 : Ferenc József magyar tisztjei Budapest : História : MTA Törttud. Int., 1999, Nyirő András : A nómenklatúra csúcsán : Tanulmányok a pártállam uralmi viszonyairól : [Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához] Bp. : BME, 1990

[6] Kovács I Gábor, Elit-bibliográfia [Budapest] : ELTE, 1990

[7] Viktor Karády and Lucian Nastasa, The University of Kolozsvár/Cluj and the Students of the Medical Faculty (1872-1918), Cluj, Ethnocultural Diversity Resource Center, Budapest-New York, CEU Press, 2004.

[8][5] L. errenézve « Le Collège Eötvös et l’Ecole Normale Supérieure vers 1900. Note comparatiste sur la formation d’intellectuels professionnels », in Intellectuels français, intellectuels hongrois – XIIIe – Xxe siècles, Paris, Editions du Centre National de la Recherche Scientifique, Budapest, Akadémiai kiadó, 235-253. (Magyarul : Új pedagógiai szemle, 92/1, 70-84.) Nemzetközi összehasonlítást készítenek elő a következő munkáim : « Teachers and Academics in Nineteenth Century France. A Socio-Historical Overview », in Werner Conze (ed.), Bildungsbürgertum und Professionalisierung in internationalen Vergleichen, Stuttgart, Ernst Klett Verlag, 485-494; « Les professeurs de la République : le marché scolaire, les réformes universitaires et la transformation de la fonction d’enseignant à la fin du 19^e siècle », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 47-48, juin, 90-112.

[9][6] L. « ‘Une nation de juristes’. Des usages sociaux de la formation juridique dans la Hongrie d’ancien régime », Actes de la Recherche en Sciences Sociales, 86-87, mars 1987, 106-124. "Lawyers and the Rise of Fascism in Hungary. Study of the internal divisions of a 'liberal' Profession in the early 1940s" in Charles McClelland, Stephan Merl, Professions in Modern Eastern Europe, Berlin, Duncker & Humblot, 1995.

[10][7] Lásd előtanulmányát : "Le public d'une grande école technique en Hongrie. L'Académie des Mines et des Forêts (1867-1946)" in A la recherche de l'espace universitaire européen, szerk. C. Charle, E.Keiner, J. Schriewer, Paris-Frankfurt, Peter Lang, 396-419.

[11][8] L. előtanulmányát : "L'évolution des fonctions et du recrutement social du Conservatoire de musique de Budapest (1875-1948)", ugyanott, 379-394.

[13] L. Educational Inequalities and Denominations. Database for Transdanubia, 1910, I-II, Budapest, 2004 (231 oldal).