Nyílt levél

 

Balás Béla megyéspüspök úrnak

Dr. Bábel Balázs érsek úrnak

Dr. Beer Miklós megyéspüspök úrnak

Bosák Nándor megyéspüspök úrnak

Dr. Bölcskei Gusztáv püspök úrnak

Csomós József püspök úrnak

Dr. Erdő Péter prímás érsek úrnak

Dr. Fabiny Tamás püspök úrnak

Gáncs Péter püspök úrnak

Gyulay Endre megyéspüspök úrnak

Ittzés János püspök úrnak

Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök úrnak

Dr. Konkoly István megyéspüspök úrnak

Mayer Mihály megyéspüspök úrnak

Dr. Márfi Gyula érsek úrnak

Dr. Márkus Mihály püspök úrnak

Dr. Pápai Lajos megyéspüspök úrnak

Dr. Seregély István érsek úrnak

Spányi Antal megyéspüspök úrnak

Dr. Szabó István püspök úrnak

Dr. Várszegi Asztrik főapát-püspök úrnak

 

 

Tisztelt Püspök urak!

 

Hisszük, hogy nem értjük rosszul a keresztény bizonyságtétel lényegét, amikor úgy gondoljuk, hogy az a szeretet hangjának és bátorságának az értékeit kínálja fel az élet útjaként.

 

Kétségtelen, hogy a mai magyar társadalom egyik legfontosabb ügye, amely hosszabb időre meghatározó befolyással lesz az ország polgárainak életére, a küszöbön álló választás. Ilyen alkalmakkor vitatkozó értékek, elképzelések és problémamegoldó koncepciók versengenek egymással. A Szentírás egyik szép páli mondata úgy tartja, hogy aki küzd, az küzdjön szabályszerűen. Az, hogy ez az igazság érvényesülhet-e napjaink meglehetősen hektikus pillanataiban is, jelentős mértékben függ attól, hogy az ország szimbolikusan fontos posztjainak őrállói mennyiben látják el a közhangulat humánus arculatának formálásában rájuk eső szolgálatukat. Különösen lényeges ez a szempont arra gondolva, hogy a legutóbbi választás alkalmával támadt közéleti ellenségeskedés valóságos lélekfertőző drámává fajult. Tömeges jelenséggé vált az, hogy családi és baráti kapcsolatok megromlottak, vagy nemegyszer végzetesen tönkre is mentek.

 

Püspök uraknak meghatározó szerepe, és ezzel arányos szép felelőssége is van abban, hogy a választások mostani eseményei nyomán az ilyen negatív fejlemények lehetőleg elkerüljék hazánk polgárait.

 

Tapasztalva a közéletnek a választások erőterében való elvaduló folyamatait, és ezen belül kiváltképpen is azt, hogy az egyik legdurvábban megszégyeníthető kifejezés, a keresztény szó és a vele szoros összefüggésben lévő értékek mily előszeretettel vétetnek igénybe igen közönséges kampánycélok szolgálatára, alulírottak arra éreztek indíttatást, hogy a Társaság a Keresztény Szó Védelméért címmel baráti fórumot hozzanak létre. A társaság itt jegyzett tagjai most úgy gondolják, különösen is az elmúlt napok fejleményeit követően, hogy helyes az, ha közös értékeink védelme érdekében kéréssel fordulnak Önökhöz, úgy is, mint a magyarországi kereszténység legnagyobb lélekszámú három felekezetének elöljáróihoz.

 

Ennek jegyében kérjük Püspök urakat, hogy emeljék fel intő és verbális önmérsékletet kérő szavukat az olyan kampánybeszédek hallatán,

 

– amelyekben egyesek, és sajnos, egyre többen, szinte a messiási végidők kitüntetett rangjára emelik a parlamenti választások viszonylag gyakori állampolgári rutincselekményét, miközben pedig távolról sem ennyire sietősek hirdetni például az emberi méltóság, a közteherviselés, a teremtett környezet védelmének krisztusi igéit;

 

– amelyekben politikai közszerepre törekvő tényezők Isten Ígéjét, Isten nevét és a kereszténységet embereket megfélemlítő erőszakos közhatalmi elképzelések, középkort idéző államklerikalista törekvések legitimálására, Szentírásellenes badarságok, sőt trágár vágyak megjelenítésére használják fel;

 

– amelyekben rendre felcserélődik egymással az embereket szolgáló krisztusi szeretet és a krisztuskufárságból élni akarókat szolgáló hatalmi arrogancia; 

 

– amelyben a politikai élet szereplőinek egyik részét a Názáreti Jézus nevének reklámanyaggá tétele révén próbálják meg magasztalni, és amelyben a másik felet pedig Barabbás nevével igyekeznek megalázni;

 

– amelyben egy magát hívőnek valló parlamenti képviselő – aki ráadásul a nevében a keresztény jelzőt ott tudó párt elnöke is –, „ostobák és gazemberek” közösségeként bélyegzi meg a demokratikus választás keretében esélyes egyik politikai erőt; vagy amelyben ugyanez a parlamenti képviselő a nácikkal rokonítja a hitüket a civilizált világ meghatározó többségével egyetértően a legszemélyesebb magánügyként értékelő honfitársainkat;

 

– amelyekben papi emberek az istentiszteleti alkalmak keretében azzal riogatják híveiket, hogy a kárhozatot kockáztatják, vagy bűnként kell meggyónniuk, ha az ország demokratikus érzelmű, jóakaratú lakosságának mintegy felét kitevő közösséggel azonos módon, lelkiismeretük alapján baloldali pártra adnák szavazatukat; vagy amidőn egy hittudományi akadémiai tanár hasonló gondolatokra épülő szórólapokkal félemlíti meg a becsületes baloldali hívőket, és kárnak és szemétnek bélyegzi politikai meggyőződésüket.

 

Az itt említett esetek csak kiragadott példák. Sajnos nap mint nap találkozhatunk annak a lélekszomorító és káromló beszédnek a jeleivel, amelyben az Önök előtt és minden hívő ember előtt is legszentebb tartalmakat hordozó szavak esnek áldozatul a nemtelen gondolkodásnak és indulatoknak.

 

Kérjük, és bátorítjuk is a Püspök urakat arra, hogy az előttünk álló fokozottan kritikus időszakban velünk együtt hordozzák szívükön a közszolgálatnak e rendkívül fontos és igen felelősségteljes lelki feladatait, és a szükséges pillanatokban a maguk részéről is tegyenek meg mindent az evangéliummal minél teljesebben összhangban álló társadalmi közhangulat elősegítése céljából.

 

Hiszzük azt, hogy Püspök urak ilyen szellemű közszolgálati forgolódását nagyon sok hívő és nem hívő magyar állampolgár fogadná szívbéli örömmel. A végre, hogy az ő véleményük is erősíthesse Önöket az evangélium szerint való közbékesség megteremtésére irányuló nem könnyű feladat végzésében, http://www.tkszv.atw.hu/ cím alatt internetes oldalt nyitunk, ahol – avagy a tkszv@gportal.hu elektronikus postacím útján – honfitársaink közvetlenül is kifejezésre juttathatják a fent megfogalmazott kéréseket támogató óhajukat.

 

Szíves köszöntéssel:

 

 

Bárdos-Féltoronyi Miklós a louvain-i katolikus egyetem ny. tanára

Bruhács Kinga történész

Dobrovits Mihály turkológus

Faludy Judit művészettörténész

Fazekas Csaba történész

Gábor György vallásfilozófus

Iványi Gábor metodista teológus

Iványi Miklós lelkész

Kertész Péter újságíró

Majsai Tamás református teológus

Ónodi István lelkész

Szöllőssy Ágnes művészettörténész

Wildmann János közgazdász, teológus

 

Budapest, 2006. április 3.

 

A Társaság a Keresztény Szó Védelméért tagjai

 

 

Rövidítve közölte:

Nyílt levél

Népszava, 20006. április 15.

http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=791813